Ziribár körtúra Csobánkáról – kilátás egy jelzés nélküli pilisi csúcsról

A Ziribár egy 410 méteres pilisi hegy Csobánka és Pilisvörösvár között, jelzett turistaút nélküli csúccsal. Csobánkáról kb. 11 km-es, 3,5–4 órás körtúrával járhatod be a Macska-barlang és a Garancs érintésével. Belépő nincs, Budapestről HÉV-vel és busszal is odaérsz, és fél napba még Csobánka egy-két látnivalója is belefér.

A Ziribár azon kevés pilisi csúcs közé tartozik, ahová nem visz jelzett út, a kilátása mégis a környék egyik legjobbja. A tetőről Csobánkára, az Oszoly sziklafalára, a Kevélyekre és a Solymári-völgy tavaira látsz. A Duna–Ipoly Nemzeti Park a Telex Szépkilátás rovatának megerősítette: a gerinc jelzetlen ösvényén szabad felmenni.

Hol van a Ziribár?

A Ziribár a Pilis délkeleti részén, Csobánka közigazgatási területén emelkedik, a Csobánkai-nyeregtől nyugatra. A Wikipédia szerint a magasabb, északnyugati csúcs 410 méteres. Kétcsúcsú hegy: a délkeleti csúcs a térképeken 316 méterrel szerepel.

Földrajzilag a Hosszú-hegy csoport része, a 470 méteres Hosszú-hegy és a 288 méteres Garancs között. Pomázhoz annyi köze van, hogy a HÉV-ről Pomázon szállsz át a csobánkai buszra. A Visegrádi-hegységhez nem tartozik: azt a Dera-patak völgye választja el a Pilistől, a Ziribár pedig ennek a pilisi oldalán van.

Az Országos Kéktúra néhány száz méterrel északabbra húzódik, és a Csobánkai-nyeregben keresztezi az autóutat. Innen indul a legtöbb Ziribár-túra, mert a nyereg 250 méter körül van, így a csúcsig már csak kb. 160 méter a szintkülönbség.

Mit látsz a Ziribár tetejéről?

A csúcs egy keskeny, kopár, füves plató, ezt a hegy lábától nem gondolnád. A Telex leírása szerint a csúcsról keletre, Csobánka és az Oszoly sziklái felé nyílik a legjobb kilátás.

A csúcs alatt, a gerincen nyílik a Ziribári-barlang függőleges aknája. Mellette egy sziklapad van, ahonnan észak, kelet és nyugat felé is akadálytalan a kilátás. Innen látod az Oszoly sziklafalát, a Kis- és a Nagy-Kevély kettős púpját, a Hármashatár-hegyet és a Háziréti-víztározó tükrét. A barlangról és a veszélyeiről a biztonsági résznél írok.

A hegy nevéhez legendák kötődnek. Egy pilisszántói helytörténész sumer eredetet tulajdonít neki, de a Wikipédia szerint ennek nincs tudományos alapja. Tény viszont, hogy a pilisszántói Boldogasszony-kápolnát úgy építették, hogy december 21-én a felkelő nap a Hosszú-hegy és a Ziribár közti nyeregben jelenjen meg. A 2000-es évek elején a hegy környékén nagy számban kerültek elő kelta eredetűnek tartott nyílhegyek is.

Ziribár-körtúra Csobánkáról: merre vezet?

A legjobb kör a Csobánkai-nyeregből indul, érinti a Macska-barlangot, felmegy a Ziribárra, átmegy a Garancsra, majd visszatér a nyeregbe. A Telex mérése szerint ez 8,5 km, kényelmesen 3 óra. Ha Csobánka központjából gyalogolsz ki és vissza, kb. 11 km lesz belőle, és 3,5–4 óra.

A térképi magasságokból (Csobánka kb. 175 m, nyereg kb. 250 m, Ziribár 410 m, Garancs 288 m) én kb. 350–400 méter összes emelkedéssel számolnék. Ez egy átlagos pilisi félnapos túra, a nehézséget inkább a jelzetlen szakaszok adják.

A kör lépésről lépésre

• Csobánka – nyereg: a községháza mellől a kék kereszt jelzés visz fel a Csobánkai-nyeregbe. Autóval ide is feljöhetsz, a Telex is innen indítja a túrát.
• Nyereg – Macska-barlang: a nyeregből a kék sávon (Országos Kéktúra, OKT-15 szakasz) indulsz északnyugatra, majd balra ráfordulsz a kék barlangjelre. Ez egyenesen a Macska-barlang bejáratához visz.
• Macska-barlang – Ziribár: innen nincs jelzés. Az északi út a Macska-völgyön át a gerincre teljesebb, de ősszel a terepjárók sárdágvánnyá túrják. Ilyenkor jobb átmenni a kb. 100 méterre lévő déli gerinc aljához, és azon felkapaszkodni.
• Ziribár – Garancs: a déli gerincen ereszkedsz le, átvágsz a völgy rétjein, és a lanka oldalon felsétálsz a Garancsra. A csúcsról észak felé szép a kép, a Telex egy régi kilátó lábainak csonkját is látta itt.
• Garancs – nyereg – Csobánka: enyhe ereszkedő a völgybe, egy rövid kaptató a nyeregbe, onnan a K+ jelzésen kb. negyedóra le a faluba.

A Ziribár csúcsa a Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

Ha a 11 km soknak tűnik, a Garancsot kihagyhatod: a Ziribárról ugyanazon az úton visszamehetsz a Macska-barlanghoz és a nyeregbe. Ha viszont még bírod, a Ziribár után Csobánkán a Szent-kút vagy az Oszoly is belefér ugyanabba a napba.

Macska-barlang és Dinó-rejtek: mit nézhetsz meg?

A Macska-barlang a Ziribár délkeleti tövében, Csobánka központjától kb. 1,5 km-re nyugatra nyílik, a Tavasz-kunyhó mellett. Időszakosan aktív víznyelő: esőben és hóolvadáskor a hegyoldalról lefolyó víz vízesésként ömlik a bejáratába. A név régi: a Wikipédia szerint egy 1367-es oklevél már Macskakő néven említi a hegyoldalt, valószínűleg az itt élő vadmacskák miatt.

A barlang megkülönböztetetten védett, és a barlangkataszteri adatokat összegző Wikipédia-szócikk szerint a bejárásához engedély és barlangjáró alapfelszerelés kell. Téli szállásként és párzóhelyként denevérek is használják. Néhány túraajánló szabadon bejárhatónak írja, de én engedély nélkül a bejáratnál maradnék.

Tőle 70–75 méterre nyílik a Dinó-rejtek, új nevén Kiss Péter-barlang. A 2015 óta feltárt barlang 843 méter hosszú és 115 méter mély. Kiss Péter hegymászó emlékét őrzi, aki 2013-ban Erőss Zsolttal együtt a Kancsendzöngán vesztette életét. A bejárata vasajtóval le van zárva, a barlang nem látogatható.

Hogyan jutsz el Csobánkára?

Budapestről a leggyorsabb út a H5-ös HÉV Pomázig, onnan Volánbusz Csobánkára. A Batthyány térről Pomáz a Wikipédia szerint 32 perc, a buszok a HÉV-állomás előtti autóbusz-állomásról indulnak. Az aktuális indulások a BKK menetrendjeiben és a MÁVPlusz térképes keresőjében nézhetők meg.

A Ziribár-körhöz a Csobánka, községháza és a Csobánka, Tavasz lépcső megálló a legjobb, az utóbbi már a nyereg felé esik. Az Oszolyhoz a községháza, a Margitligethez a Csobánka, Margitliget megálló van közelebb. A budapesti bérlet a főváros határáig érvényes, a HÉV külső szakaszára és a buszra külön jegy vagy vármegyebérlet kell.

Autóval Pomázon vagy Pilisvörösváron át érkezel, az 1109-es úton. A Telex a túrát a Csobánkai-nyeregből indította, a Szent-kútnál a Sarlós Boldogasszony parkoló, Pomázon az Oszoly-körhöz a Magyar Vár Tábor melletti parkoló használható. Parkolási díjról egyik helyen sem találtam információt.

Mikor a legjobb a Ziribárra menni?

Szerintem a Ziribár késő ősszel, télen és kora tavasszal a legjobb. Ilyenkor nincs lomb, a gerincen és a völgyben is messzebbre látsz, a kopár csúcson pedig nem süt tűző nap.

• Tavasz: a Telex szerint a Macska-barlang környéki mészkedvelő tölgyesekben kora tavasszal téltemető sárgul, később orchideafélék is virágoznak. Az Oszoly mászófalait ilyenkor a sólyomfészkelés miatt lezárhatják.
• Nyár: a Garancs nem erdősült, bokros és szőlős oldalán kevés az árnyék. Nyáron a reggeli indulás a jobb, és több víz kell.
• Ősz: a Macska-völgy északi útját a terepjárók és munkagépek sárosra túrják, ilyenkor a déli gerincen jobb felmenni.
• Tél: december 21. körül a hagyomány szerint a Ziribárról nézve a nap a Kevélyek két púpja között kel fel. Ezt én nem tudtam ellenőrizni, de egy napfordulós hajnali túrának jó célpont.

A Ziribárra nem visz jelzett út, ezért kevesebben járnak erre, mint a Kéktúrán vagy az Oszolyon. Ha hasonlóan csendes, de magasabb egynapos túrát keresel, a Kis-Fátráról vagy a Rax-Alpokról szóló cikkemben találsz ötletet. Közelebb, a Börzsönyben a királyréti túraútvonalakat is összegyűjtöttem.

Biztonság és szabályok: mire kell figyelni?

A legnagyobb veszély a Ziribári-barlang nyitott aknája a csúcs alatt. Egy 1948-as útikönyv kb. 2 méter átmérőjű, függőlegesen lefelé mélyülő bejáratként írta le. Fölé hajolni veszélyes, gyereket és kutyát távol kell tartani tőle, és beledobálni sem szabad semmit.

• Tájékozódás: a Macska-barlang után nincs jelzés, offline térkép nélkül nem biztonságos elindulni.
• Víz és étel: a hegyen nincs forrás, büfé és szemetes. Csobánkán az OpenStreetMap több ivókutat jelöl, ott lehet vizet tölteni.
• Szemét: a Duna–Ipoly Nemzeti Park kéri, hogy amit felviszünk, azt hozzuk is le.
• Barlangok: a környék barlangjai védettek, a Dinó-rejtek zárt. A denevéreket nem szabad zavarni, különösen télen.
• Forgalom: a völgyi földutakon terepjáróval és terepmotorral is találkozhatsz.
• Figyelmeztetések: a kéktúra oldalán 2026-ban sziklaomlást jeleztek a Teve-sziklánál és lódarázsfészket a Kevély-nyeregben.

A Ziribár a Duna–Ipoly Nemzeti Park területéhez tartozik. A Telex megkeresésére a nemzeti park azt válaszolta, hogy a jelzetlen gerincösvényen szabad felmenni, ez nem ütközik természetvédelmi szabályba. Az ösvényről viszont nem szabad letérni.

Mit lehet megnézni Csobánkán?

Csobánka egy medencében fekszik, amelyet az Oszoly, a Csúcs-hegy, a Kis-Kevély, a Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy vesz körül. A falut a török kor után szerbek telepítették újra, később németek, szlovákok és magyarok költöztek ide. Ez a sokféleség ma is látszik a templomain és az emlékművein. A részletes történet a község hivatalos oldalán olvasható.

Szent-kút, a csobánkai Mária-kegyhely

A Szent-kút egy erdei forrás kápolnával és Lourdes-i barlanggal, Csobánkától nyugatra, a Mária-út mentén. A legenda szerint egy pásztornak itt jelent meg a Szűzanya, a forrás vizétől pedig csodás gyógyulásokat vártak. Eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt, a katolikus kultusza német eredetű.

A forrásnál 1844-ben épült kápolna, amelyet Sarlós Boldogasszony napján (július 2.) szenteltek fel. A Szent-kútig a templomoktól a Szent-kúti ösvény visz (piros T jelzés), légvonalban kb. 2 km-re északnyugatra. Autóval a közeli Sarlós Boldogasszony parkolóig mehetsz, az OpenStreetMap szerint ez ingyenes.

Templomok és emlékhelyek a faluban

• Szerb ortodox templom: a község adatai szerint 1746-ban épült, Szent Gábriel arkangyal tiszteletére. A Hősök terén áll, műemlék.
• Szent Anna római katolikus templom: 1842-ben épült a Vörösvári úton. A kertjében egy római kori oltárkődarab látható.
• „Égbekiáltó”: Markolt György emlékműve az 1946-ban kitelepített 1310 csobánkai német emlékére, 2011-ben avatták.
• Nemzetiségek életfái: kopjafák a falu határában a szlovákok, a cigányok, a magyarok, a németek és a szerbek emlékére.
• Margitliget: a Margitligeti kastély ma Prohászka Ottokár Élet Háza, a Szociális Missziótársulat tulajdona, nem látogatható. A közeli Szent Hubertus-kápolna 1904-ben szentelték fel, ma használaton kívül áll.

Csobánkát az Oszoly Kör egyesület több tanösvénnyel járta körbe (Erdőszéli ösvény, Fehér sziklák ösvény, Oszoly-ösvény, Mackó-barlang ösvény, Szent-kúti ösvény). Mindegyik piros T jelzésű, a térképük a községháza melletti táblán van. Ha gyerekkel jössz, a táblák miatt ezek jó kiegészítései a Ziribár-körnek.

Oszoly-csúcs és a Kevélyek: mit látsz a falu másik oldalán?

Az Oszoly Csobánka keleti oldalán emelkedő mészkőszikla, a csúcsa kb. 328 méter. A sziklafal és az Óra-torony nevű sziklaalakzat a 2020-as évek elejére balesetveszélyessé vált. A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség gyűjtést szervezett, és kőzethorgonyzással mentették meg.

A csúcson zászló és egy nagy kettős kereszt áll. A We Love Budapest leírása szerint innen látszik Csobánka, a Pilis-tető, a Dobogókő, a Nagy-Szénás és a Kevélyek. Csobánkán a piros kereszt jelzés a községházától indul az Oszoly utca felé, a csúcsra a tanösvények és a sárga háromszög jelzés vezet.

Az Oszoly népszerű mászóhely. 2026 áprilisában a Veszprémi- és a Delago-fal útjait a nemzeti park ideiglenesen lezárta, mert vándorsólyom-pár költött a sziklán. A HVG szerint június végén, a három fióka kirepülése után oldották fel a zárat.

Pomáz felől is feljuthatsz az Oszolyra: a We Love Budapest 9 km-es körtúrája a Majdán utcai Magyar Vár Tábor parkolójából indul. Útba esik Tóth Dávid 2012-es Árpád-szobra, a Delelő-domb, az Oszoly-csúcs és visszafelé a Majdán-hegy kilátópontja. A HÉV-től a táborig a sárga jelzés kb. 2,5 km, erősen emelkedő utcákon.

A falu másik határán a Kevélyek emelkednek: a 488 méteres Kis-Kevély és az 534 méteres Nagy-Kevély. A kéktúra oldala szerint a Nagy-Kevély a Kevély-nyeregből kb. 3/4 órás kitérővel mászható meg. A pilisborosjenői egri vár másáról és a Teve-szikláról külön cikk szól, ahogy a Pilis-tetőről és a kilátójáról is.

Pomáz és a Dera-patak: mi fér bele még a napba?

Pomázon szállsz át a HÉV-ről a buszra, így két látnivalója könnyen beépíthető a napba. Az egyik a kastély, a másik a Klissza-domb.

A Teleki–Wattay-kastélyt Wattay Pál építtette 1773-ban, barokk stílusban. A hagyomány szerint itt írta Teleki József, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke a Hunyadiak kora Magyarországon című művét. 2004 és 2007 között felújították, ma szállás és rendezvényhelyszín, Wattay Emlékhellyel. A látogatási lehetőségekről a kastély oldalán lehet tájékozódni.

A Klissza-dombon egy 14–15. századi ún. királynéi vár és templom maradványai vannak, inkább többszintes palota volt, mint vár. A császári csapatok 1701-ben felrobbantották, hogy Rákóczi seregei ne használhassák. A domb körpanorámás, és 2023 óta ötállomásos Klissza-tanösvény mutatja be az élővilágát és a helytörténetét. Pomáz többi látnivalóját a város oldala sorolja fel.

A Dera-patak a Pilis leghosszabb vízfolyása: Pilisszentkeresztnél ered, Csobánkán és Pomázon át Szentendrénél éri el a Dunát. A neve szerb szó, jelentése rés, hasadék. Pilisszentkereszt alatt vájta ki a Dera-szurdokot, amelyen az Országos Kéktúra is áthalad, mohos sziklákkal és cikkcakkban átívelő fahidakkal. Ez már külön félnapos program, a Ziribárral egy napba csak sietve fér bele.

Gyakori kérdések

Képek a Ziribárról és környékéről