Boldog Özséb-kilátó: két kedvenc útvonalam a Pilis-tetőre

A Pilis-tető 756 méterrel a Pilis és a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja, a tetején a Boldog Özséb-kilátóval. A könnyebb út a Két-bükkfa-nyeregből indul, kb. 5 km egy irányban, szinte végig aszfalton, biciklivel vagy babakocsival is. A nehezebb Pilisszántóról visz fel, hasonló hosszon, de majdnem háromszoros szintemelkedéssel. Budapestről busszal is odaérsz, és fél nap elég rá.

A Pilis-tető a kedvenc kirándulóhelyem. Valószínűleg azért, mert nagyon közel van: évente többször megteszem gyalog Pilisvörösvárról, oda-vissza kb. 30 km. Minden évszakban gyönyörű.

A tetőn nemcsak kilátó van: itt állnak egy egykori rakétabázis bunkerei, egy engedély nélkül épült bivakház, és 2026 nyara óta egy fémrácsos tanösvény két kilátóterasszal, mellette egy fémrácsos siklóernyős starthely.

Hol van a Pilis-tető, és mit látsz róla?

A Pilis-tető a Pilis hegység 756 méteres főcsúcsa, Pilisszentkereszt közigazgatási területén, közel a pilisszántói határhoz. A Wikipédia szerint ez a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja is. A Telex szerint Budapesttől kb. 30 km-re van.

A déli orom új teraszairól a Budai-hegység és a Pilis közé zárt Vörösvári-medencére látsz, kelet felé Pilisszentkereszt és fölötte a Visegrádi-hegység hullámzik. A Wikipédia szerint a tetőről a Dobogó-kő, Pilisszántó, a Hosszú-hegy, a Kis- és a Nagy-Kevély és a Budai-hegység is látszik.

A hegytető nem érintetlen csúcs. A legmagasabb ponton áll a kilátó, mellette egy egykori katonai bázis betonbunkerei, a déli peremen kerítéssel védett sziklagyep, és ide vezet egy sorompóval lezárt aszfaltút is. A tető nagy része fokozottan védett természeti terület, ezért itt csak a jelzett utakon és az új tanösvényen szabad járni.

Melyik útvonal a jobb?

Könnyű sétához a Két-bükkfa-nyeregből lehet indulni: ott 590 méteren kezdünk, így alig 170–185 métert kell emelkedni. Edzésnek a pilisszántói feljutás jobb, ott kb. 460 méter a szintkülönbség. A pilisvörösvári gyalogút egész napos túra.

A Telex Szépkilátás rovata a Két-bükkfa-nyeregi oda-vissza utat kb. 10 km-nek, 170 méter emelkedőnek és három órának írja. A pilisszántói útról azt írja, hogy a táv hasonló, de a szintemelkedés majdnem háromszoros. Az OpenStreetMap-adatokból számolt értékek ezzel egyeznek.

Könnyű út a Két-bükkfa-nyeregből: aszfalton, babakocsival, biciklivel

A Két-bükkfa-nyereg a Pilisszentkereszt és Dobogókő közötti műút mellett van, 590 méter magasan. Innen a Z▲ (zöld háromszög) jelzés egy forgalom elől elzárt erdészeti aszfaltúton visz a csúcsig. Az utolsó kb. 800 méter murvás erdei út, az utolsó métereken pedig a kilátó körüli kavicsos ösvényre érsz.

Kb. 4,8 km az út egy irányban, és végig enyhén emelkedik. A teljes emelkedő kb. 185 méter, közben néhol rövid lejtők is vannak. A számított menetidő felfelé kb. másfél óra, lefelé valamivel kevesebb.

Biciklivel is legálisan járható. A Telex is ezt írja, és a Boldog Özséb-kilátó Wikipédia-szócikke is említi a kiépített, közforgalom elől elzárt erdészeti utat. A We Love Budapest helyszínleírása szerint babakocsival is fel lehet jutni ezen az úton. A murvás végszakaszon a babakocsit már tolnod kell.

Nyisd meg az útvonalat Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

Parkolás és busz a Két-bükkfa-nyeregnél

A nyeregben a műút mellett kis parkoló van, az OpenStreetMap szerint kb. 20 hellyel. Szép hétvégi napokon érdemes korán odaérni, mert a hely kicsi.

Busszal Budapestről a H5-ös HÉV-vel mész Pomázig, onnan a Volánbusz 860-as és 862-es járatával a „Dobogókő, Kétbükkfanyereg” megállóig. Az aktuális indulások a menetrendek.hu oldalon láthatók.

Nehezebb út Pilisszántóról: kb. 5 km és 460 méter emelkedő

Pilisszántóról a csúcs kb. 4,8 km, de a buszfordulótól (kb. 280 m) a kilátóig kb. 460 métert emelkedsz. A Telex leírása szerint a falu szélétől a P (piros sáv), majd a Z (zöld sáv) és végül a Z▲ (zöld háromszög) jelzést követed. A számított menetidő felfelé kb. két óra.

A P jelzés kb. egy kilométeren visz ki a faluból a hegy lábáig. A Z jelzés ezután kb. 3 km-en át, köves erdei úton kapaszkodik a hegy oldalában nyugat felé. Az utolsó fél kilométeren a Z▲ meredek ösvényen visz fel a csúcsplatóra, és épp ezen a szakaszon van az új tanösvény bejárata is.

A Wikipédia szerint a legrövidebb út a Pilisszántó fölötti Orosdy-kastélytól indul, „szinte toronyiránt”, elég meredeken. A Pilis-tető csak 2014 óta érhető el legálisan jelzett úton: akkor jelölték ki a pilisszántói szerpentin tetején a zöld sávból kiinduló Z▲ jelzést.

Busz és parkolás Pilisszántón

Budapestről, az Árpád híd autóbusz-állomásról a Volánbusz 820-as, 821-es és 830-as járata megy a „Pilisszántó, autóbusz-forduló” megállóig. Pilisvörösvár vasútállomásról a 821-es járattal érsz át. A járatszámok az OpenStreetMap útvonaladataiból származnak, az indulások a menetrendek.hu oldalon láthatók.

A buszfordulónál kb. 17 helyes, díjmentes parkoló van (OpenStreetMap). A Pilisi Parkerdő a falu szélén P+B parkolót is kijelölt, elsősorban a Pilis Bike kerékpáros útvonalaihoz.

Gyalog Pilisvörösvárról: oda-vissza kb. 30 km

Én Pilisvörösvárról gyalog szoktam felmenni, évente többször. Oda-vissza ez kb. 30 km.

A jelzett turistaútvonal a vasútállomástól indul a S (sárga sáv) jelzésen, a Kálvária-dombon át. Kb. 4,5 km után a S és a P (piros sáv) együtt halad észak felé, ezen a szakaszon a Magyar Zarándokút jelzése is fut. A Zarándokút jelzésén érsz le Pilisszántóra, ahonnan a fent leírt P, Z, Z▲ jelzéseken mész fel a csúcsra.

Ez a változat egy irányban kb. 15 km, oda kb. 800 méter emelkedővel és 240 méter lejtővel, mert a Kálvária után Pilisszántóig előbb lefelé mész. Oda-vissza így kb. 30 km és kb. 1000 méter összes emelkedő jön ki. A számított menetidő oda kb. 5, vissza kb. 4 óra, pihenők nélkül.

Pilisvörösvárra Budapest-Nyugati pályaudvarról az esztergomi vonattal jutsz el, a menetrendet a MÁV jegyvásárló oldalán nézheted meg. Ha a visszautat lerövidítenéd, Pilisszántóról a 821-es busszal visszajöhetsz a pilisvörösvári állomásra.

Boldog Özséb-kilátó: mérőtoronyból kilátó

A Boldog Özséb-kilátó egy 1976-ban épített geodéziai mérőtoronyból lett kilátó 2014-ben. A Pilisi Parkerdő kb. 50 millió forintból, uniós támogatással alakította át, átadása 2014. október 28-án volt. Nevét Boldog Özséb esztergomi kanonokról kapta, aki a 13. században alapította a pálos rendet, az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendet.

A régi vasbeton torony köré fa lépcsősor és függőleges fenyőgerendákból álló hengeres burkolat került. A kilátószint 12,9 méter magasan van, a torony teljes magassága 17,25 méter. A legfelső szintet csak a betonmagon belül lehet elérni: ott a PilisMeteor civil időjárásmérő állomása működik.

Belépődíjat és nyitvatartást a Parkerdő oldala nem említ. A kilátószint fedett, de körben nyitott, a We Love Budapest téli túraleírása szerint szeles időben a felső szinten fúj a legjobban.

Rakétabázis a hegytetőn: mik a betonbunkerek?

A kilátó körüli nagy, földdel fedett betonfedezékek egy légvédelmi rakétabázis maradványai. A Wikipédia szerint az 1980-as évek elején ide települt a Budapestet védő 11/2. honi légvédelmi rakétaosztály, SZ-75-ös rakétákkal. A fedezékekben egykor a rakétaszállító teherautók álltak.

A Turista Magazin egykori parancsnokkal készített riportja szerint a Pilis-tető, az Urak asztala és a Lom-hegy tüzelőállásai 1980-tól 1995-ig állandó harckészültségben voltak. A rakétaidőszak 1997-ben zárult le végleg, azóta a hely a Pilisi Parkerdő kezelésében van. A bázishoz tartozó laktanya a Wikipédia szerint Pilisszentkereszt fölött, a Dobogókőre vezető út mellett állt.

A Turista Magazin szerint a fedezékekbe bemenni és a romokra felmászni tilos és életveszélyes. Az épületeket a fémgyűjtők és a vandalok szétbontották.

Az Alpine Cabin bivakház: engedély nélkül, a bunker tetején

A kilátóval szemközti katonai épület tetején kis faház áll, a falán tábla: „Alpine Cabin 762 m”. A Telex szerint 2023 novemberében jelent meg, ismeretlenek építették egy meglévő betonalapra. Fekve két ember fér el benne kényelmesen.

Bent seprű, tálca a bakancsoknak és vendégkönyv van. A kis táblán lévő házirend szerint villám, zivatar és vihar idején a kabinban tilos tartózkodni, dohányozni nem szabad, az ajtót csukva kell tartani, és használat után ki kell takarítani.

A gond az, hogy a ház engedély nélkül, fokozottan védett természeti területen épült. A Duna–Ipoly Nemzeti Park bejelentette a kormányhivatalnak, amely 2024 elején vizsgálatot indított, egy petíciót pedig ezernégyszáznál többen írtak alá a megtartásáért. A Turista Magazin 2025 júliusi riportja szerint a kabin akkor is állt, de a jövője kérdéses volt.

Az új fémrácsos tanösvény és a kilátóteraszok

2026 nyara óta a Pilis-tető déli ormán emelt, fémrácsos tanösvény visz két kilátóteraszhoz. A bejárat a Telex leírása szerint a csúcsplatótól kb. 50 méterre van a Z▲ jelzésen. Itt egy fémlépcsős híd visz át a kétméteres új kerítésen.

A járórács kb. 50 centis lábakon áll, derékig érő korláttal, és kb. 200 méter hosszú. Átvezet a sziklagyepes réten, majd egy bokros sávon, utána néhány lépcsővel lejjebb érsz a fő terasz szintjére. Ennek formáját a magyarföldi husáng virága ihlette, a csúcsa az Éles-kő nevű orom meredélye fölé nyúlik ki.

Kb. 50 méterrel arrébb, alacsonyabban van egy kisebb terasz is. Onnan a tanösvény a bokros-erdős hegyoldalban sima ösvénnyé válik, és visszacsatlakozik a Z▲ jelzésbe. A Telex szerint az egész bejárása fotózással együtt kb. 20 perc.

A Pilisi Parkerdő 2026 augusztusában azt közölte, hogy a hivatalos átadás a tájékoztató táblák elkészülte után lesz, de a tanösvényre addig is legálisan be lehet menni.

Siklóernyős starthely: miért épült fémrácsból?

A fémrácsos siklóernyős starthely és a tanösvény ugyanannak a természetvédelmi projektnek a része. Mindkettő a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) miatt készült. Ez a jégkorszak utáni sztyeppidőszakból megmaradt, bennszülött növény a világon csak néhány helyen él, és a teljes állományának kb. a fele, mintegy 3000 tő, a Pilis-tető délkeleti sziklagyepein.

A déli sziklagyep volt a siklóernyősök kedvenc, de illegális starthelye. A Telexnek nyilatkozó nemzeti parki tájegységvezető szerint jó időben 20–30 ernyős is jött, mások csak nézni őket, sátoroztak és tüzet raktak. A bírságok nem segítettek, a drótkerítést rendszeresen átvágták.

A megoldás egy kompromisszum lett. A Pilisi Parkerdő és a Duna–Ipoly Nemzeti Park megépítette az ország első kiépített siklóernyős starthelyét: egy 30–40 négyzetméteres, 10–15 centire megemelt, tűzihorganyzott fémrácsot, amely legyezőszerűen terül el a perem szélén. A rács az alatta lévő gyepet védi a taposástól, a széles forma pedig több szélirányból is lehetővé teszi a startot.

A husángos rétet erős kerítés védi, a látogatók pedig a rácson járhatnak be a panorámás ormokhoz. Az uniós LIFE projekt összköltsége 1,6 milliárd forint, ebből kb. 140 millió a pilis-tetői starthely, kerítés és tanösvény. Betont nem használtak, a szerkezet nyom nélkül elbontható, ha a kísérlet nem válik be.

Mikor érdemes a Pilis-tetőre menni?

Bármikor: nekem a Pilis-tető minden évszakban gyönyörű. Az évszakok között inkább az útvonal választásában van különbség.

• Télen: a We Love Budapest 2023 februárjában 15–20 centis, helyenként 30 centis hótakaróról írt a tető környékén. A leírás szerint a nagy hóban lassan lehetett haladni, így télen több idő kell.
• Nyáron: kánikulában a Telex is a Két-bükkfa-nyeregi utat ajánlja, mert ott a legkisebb az emelkedő. Nyáron gyakori az országos tűzgyújtási tilalom, 2026-ban május végétől volt érvényben.
• Ősszel és télen: a Pilisi Parkerdő szerint októbertől februárig társas vadászatok vannak, de a jelzett turistautakon járó kirándulók biztonságban vannak. A jelzésről ezért nem szabad letérni.
• Szélben: a kilátó felső szintje és a déli perem nagyon szélnek kitett, egy réteg meleg ruha a hátizsákban nyáron is jól jön.

A kutya a Parkerdő szabályai szerint mindig pórázon legyen, tüzet csak kijelölt tűzrakóhelyen, tűzgyújtási tilalom idején ott sem szabad rakni.

Mit lehet még megnézni a környéken?

A Pilis-tető körül több látnivalót egy körtúrába is fűzhetsz. A We Love Budapest téli körtúrája a Két-bükkfa-nyeregből indul és oda tér vissza, kb. 16 km, a leírás szerint bő 5 óra.

• Vaskapu: lyukas sziklakapu a Pilis oldalában, Pilisszentkereszt fölött, a környék egyik leglátványosabb sziklaalakzata.
• Klastrompuszta: a pálos kolostor romjai egy tisztáson, mellette a Klastrom-kút.
• Pilisszentkereszt: a ciszterci apátság romjai a falu szélén.
• Dobogókő: a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, a nyeregtől néhány kilométerre.

Ha a Pilis más részei is érdekelnek, ot van a Ziribár és Csobánka körtúra: a Ziribár a Pilis-tetőről is látszik. Délebbre a pilisborosjenői Egri vár és Teve-szikla félnapos program, Budapest felé pedig a Budai-hegység látnivalói következnek.

Gyakori kérdések

Képek a Pilis-tetőről