Pilisborosjenő Egri vár és Teve-szikla – túra a filmes díszletvárhoz

A Pilisborosjenő melletti Egri vár nem középkori rom, hanem az 1968-as Egri csillagok díszletvára, a Teve-szikla dolomittornyai pedig alig 700 méterre állnak tőle. A falu széli parkolótól 1,8 km a vár, a teljes jelzett Kevélyhegyi tanösvény 10 km és kb. 550 méter szint. Belépő nincs, egész évben szabadon bejárható.

Ez az egyik legközelebbi hegyi kirándulás Budapestről, amelyhez nem kell autó: az Árpád hídtól busszal érsz a falu végére, onnan gyalog indulsz. A vár a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, a Pilisborosjenő és Csobánka közötti völgyben áll, a Teve-szikla ugyanezen a hegyoldalon, az Országos Kéktúra mellett.

Mi ez a vár Pilisborosjenő határában?

A pilisborosjenői Egri vár Várkonyi Zoltán Egri csillagok című filmjéhez épült díszlet, itt vették fel az ostrom tömegjeleneteit. A község leírása szerint a rendező azért választotta a Pilisborosjenő és Csobánka közötti völgyet, mert ott elfért a több ezer statisztát mozgató csatajelenet.

A film Gárdonyi Géza regényéből készült, a forgatókönyvet Nemeskürty István írta, a főszerepekben Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre látható. A jeleneteket 1967 nyarán vették fel, a bemutató 1968. december 19-én volt (Wikipédia). A török sereget a Magyar Néphadsereg sorkatonái adták, öt-tízezer embert vezényeltek ki a forgatásra.

A díszlet nem az egri vár pontos mása. A község helytörténeti írása szerint Szász Endre és Vayer Tamás tervezte, katonák, szakipari tanulók és tiszai kubikusok építették. A dombtetőre épült egri várat a hegyoldalhoz kellett igazítani, így főkapu toronnyal, egy rondella, kisebb kapuk, falak és sok lőrés készült, mellettük földsáncok.

A forgatáshoz több fatorony is épült. Egy részük a munka közben leégett, de azonnal újjáépítették; a község írása szerint Sinkovits Imrének a tűz alatt rögtönöznie kellett, és ezek a felvételek benne maradtak a filmben. A fából készült részek mára eltűntek, a kőből és betonból épült falak maradtak meg.

Milyen állapotban van ma a díszletvár?

A díszletvár ma rom, szabadon bejárható, belépő és nyitvatartás nincs. A forgatás után magára maradt és pusztulni kezdett. 2008-ban, a forgatás 40. évfordulóján Pilisborosjenő önkormányzata rendbe hozatta a környékét, és emléktáblát tett a falra; a tábla szövege szerint 2008. szeptember 13-án.

Közelről látszik, hogy nem középkori munka: a falakban betonerősítés van. Messziről viszont meglepően hiteles, főleg a kaputorony és a pártázatos falszakasz. A kirandulastippek.hu leírása szerint a vár környéke jó piknikezőhely, de ételt és italt magunkkal kell vinni.

A vár és a Teve-szikla azóta is forgatási helyszín. A község oldala szerint itt forgott részlet az Eragonból (2006), a Netflix Marco Polo sorozatából (2014, 2016), a Barbárokból (2020) és a Vaják első évadából. Ha szereted a forgatási helyszíneket, a máltai filmforgatásokról is írtam.

Rendezvény idején viszont a vár környéke lezárható: 2022-ben a Szeláví Fesztivál három napja alatt csak fesztiváljeggyel lehetett belépni (önkormányzati közlemény). Indulás előtt érdemes megnézni a község híreit.

Mit érdemes tudni a Teve-szikláról?

A Teve-szikla kétágú dolomitszirt a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, kb. 250 méteres tengerszint feletti magasságban, közvetlenül az Országos Kéktúra mellett. A nevét a legmagasabb, kettős csúcsú tornya adja, amely a község leírása szerint „megfelelő szögből, némi fantáziával” emlékeztet a tevére.

Hogyan alakult ki?

A szikla triász kori fődolomitból áll. A kőzetet egykor hévizes oldatok járták át, és kalcittal cementálták, ezért keményebb lett a környezeténél. A puhább, porló dolomit lepusztult körülötte, a tornyok pedig kiemelkedtek.

A táj egy része nem természetes. A porló dolomitot murvának bányászták, ez is segítette a tornyok kiemelkedését, és a sziklafalban látható üregek is mesterségesek. A régi kőfejtő falán alul fehér dolomit, fölötte kavicsos part menti üledék, legfelül hárshegyi homokkő látszik, a vöröses csíkokat vastartalmú oldatok hagyták.

Kilátás és fotóhely

A kőfejtő falának pereméről a Szénások és a Kutya-hegy csoportja felé látsz, alájuk Pilisvörösvár házai kúsznak fel. Ez nem nagy panoráma, a Teve-szikla inkább közelről látványos. Fotóhoz a naplemente előtti órát ajánlanám: a kirandulastippek.hu leírása szerint ilyenkor vöröses színt kapnak a tornyok.

A szikla a filmekben is feltűnik: a község szerint az Egri csillagok második részében is látható, és a filmbeli titkos alagút helyszíne is itt volt.

Szabad-e mászni?

A Teve-szikla nem kijelölt sziklamászó terület, mászási szabályzatot vagy kiadott utakat nem találtam hozzá. A kőfejtő peremére ösvény vezet, a tornyok viszont porló dolomitból állnak, a fogások kitörhetnek. 2021-ben egy férfi lezuhant a sziklánál, életveszélyes sérüléssel vitték kórházba (önkormányzati hír). Szerintem a tornyokra ne mássz fel, a fotó lentről is jó.

Jelzett körtúra: Teve-szikla, Egri vár, Nagy-Kevély

A legjobb útvonal a Kevélyhegyi tanösvény: 2008-ban adták át, kék T jelzéssel van kijelölve, és a Szent Vendel-emlékműtől indulva érinti a Kálváriát, a Teve-sziklát, az Egri várat, a Nagy-Kevélyt és az Ezüst-Kevélyt. A község oldaláról GPX-fájl is letölthető, ezt be tudod tölteni a telefonos térképedbe (a betöltésről a Google My Maps cikkemben írtam).

A távokat és a szintet a község GPX-éből számoltam, a jelzéseket az OpenStreetMap turistaút-adatai és a kektura.hu OKT-15 oldala alapján adom meg. A menetidő a szokásos túratervező képlettel készült (4 km/óra, 100 m emelkedésenként +10 perc), megállások nélkül.

Rövid változat: csak a szikla és a vár

Ha csak a két fő látnivaló érdekel, a Szent Vendel-emlékműtől a Kálvárián és a Teve-sziklán át 1,8 km az Egri vár, vissza ugyanezen az úton. Így kb. 3,6 km és 110 m szint, tiszta menetidőben nagyjából 1 óra 5 perc. Ez könnyű séta, gyerekkel is járható, de a vízmosásos szakaszok miatt babakocsival nem ajánlom.

Teljes kör a Nagy-Kevéllyel

A teljes tanösvény kb. 10 km, kb. 550 m emelkedéssel, a képlet szerint kb. 3,5 óra tiszta menetidővel. A község egész napot javasol rá, én megállásokkal fél-egy napot számolnék. Nehézségben közepes: a Kevély-nyeregig tartó kapaszkodó és a gerinc sziklás részei miatt túracipő kell.

A Kevély-nyeregben, az egykori turistaház helyén van az Országos Kéktúra bélyegzője (OKTPH_72). Ha nem a kört járod, hanem a Kéktúrán haladsz, a kektura.hu szerint a nyeregből kb. 3/4 órás kitérő a Nagy-Kevély csúcsa. A kör iránya fordítva is jó; én az óramutató járásával egyező irányt ajánlom, mert így a két fő látnivaló az elejére esik, és ha elfáradsz, az Egri várnál még visszafordulhatsz.

Nyisd meg Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

Mivel kötheted össze?

A Teve-szikla és az Egri vár a Kevélyek hegycsoportjának lábánál van, így a legkézenfekvőbb folytatás a hegy maga. Négy lehetőséget látok, a rövidebbtől a hosszabbig.

Nagy-Kevély és Kis-Kevély

A Nagy-Kevély 534 méterrel a Kevélyek legmagasabb tagja, csúcsáról a Pilisborosjenői-medencére, a Solymári-völgyre, a Budai-hegységre és a Dunára látsz. A fenti kör érinti. A Kis-Kevély a Kevély-nyeregből kék háromszög jelzésen érhető el, északi oldalában van a Mackó-barlang, ahol a régészeti leletek szerint már a jégkorszak után is menedéket talált az ember.

Pilisborosjenő–Üröm–Csillaghegy

Ha nem akarsz visszamenni a faluba, a Nagy-Kevélyről a piros sáv jelzés az Ezüst-Kevélyen és az ürömi Kő-hegyen át Csillaghegyig visz le. Ez egyirányú túra, a végén a csillaghegyi HÉV-megálló közelébe érsz.

Országos Kéktúra 15. szakasz

A Teve-szikla a Kéktúra 15. szakaszán van (Rozália téglagyár–Dobogókő, 22,8 km). A Rozália téglagyártól a Kevély-nyeregig 6,7 km és 405 m emelkedés, ezen a részen a Köves-bércen át érkezel Pilisborosjenő szélére, onnan a Teve-sziklához. A kektura.hu is javasolja a kitérőt az Egri várhoz.

Nagy-Kopasz és a Budai-hegység

A Nagy-Kopasz nem a Kevélyek része, hanem a Budai-hegység legmagasabb pontja (559 m) Páty, Nagykovácsi és Telki határán, a csúcson a Csergezán Pál-kilátóval. Ugyanarra a napra nem tenném, mert másik völgyből, Nagykovácsi felől szokás indulni. Külön félnapos túrának viszont jó pár a Kevélyekhez, ha a budai oldal hegyeit gyűjtöd.

Ha nagyobb hegyi napra vágysz, a közelben maradva ennyi elég. Hosszabb egynapos hegyi túrákról a Raxról és a Kis-Fátráról is írtam.

Hogyan jutsz el busszal vagy autóval?

Pilisborosjenő zsákfalu, közúton csak Üröm felől közelíthető meg, Budapest központjától kb. 13 km-re van.

Busszal Budapestről

Az Árpád híd autóbusz-állomásról a Volánbusz 840-es és 848-as járata megy Pilisborosjenőre, Óbudai temető, Üröm vasúti megállóhely és Üröm, Templom tér érintésével. A végállomás a Pilisborosjenő, autóbusz-forduló, innen kb. 300 méter a Szent Vendel-emlékmű, ahol a tanösvény indul. Az aktuális indulások a menetrendek.hu oldalon nézhetők meg, hétvégén külön menetrend szerint.

Hol lehet parkolni?

A tanösvény kiindulópontjánál, a Szent Vendel-emlékmű mellett van a Levendulamező parkoló, a faluban további kijelölt parkolók is vannak (Kövesbérci, Egészségház, Óvoda, Faluház). A koordinátákat a község parkolási oldalán találod.

Mikor a legjobb menni?

Tavasszal és ősszel a legjobb, télen is járható. A Teve-szikla környéke cserjés, napos domboldal, a kektura.hu szerint meleg mikroklímájú, nyári délutánon kevés rajta az árnyék. Nyáron ezért a reggeli indulás a jobb, és sok víz kell.

Júniusban, a levendulaszüret idején a Kevélyhegyi Levendulás miatt a falu vége zsúfolt, a parkoló megtelhet. A község maga kéri, hogy aki nem akar tömegben túrázni, nézzen más célpontot is a környéken. Hétköznap és téli hóban sokkal csendesebb, és havas falakkal a díszletvár is jobban mutat.

Mire kell figyelni a sziklánál és a falaknál?

• Sziklaperem: a kőfejtő falának teteje függőleges, a szélén morzsalékos a talaj. Gyerekkel és kutyával különösen távol kell maradni tőle.
• Porló dolomit: a sziklatornyokon a fogások kitörhetnek, a lejtőkön a murva csúszik, főleg lefelé. Csúszásbiztos talpú cipő kell.
• Díszletfalak: a vár 1967 óta áll, a forgatás után magára hagyva pusztult. A falakra és a kaputoronyra felmászni, az omladozó részek alá állni veszélyes.
• Víz és árnyék: útközben nincs vízvételi hely, a rövid szakasz nagyrészt napos.
• Természetvédelem: a tanösvény nagy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén halad. A jelölt útvonalon kell maradni, a kutyát pórázon kell vezetni, kerékpárral pedig csak a kijelölt Pilis Bike útvonalon szabad menni.

Gyakori kérdések

Képek a Teve-szikláról és az Egri várról