Nyergesújfalu Duna-part – séta a Sánc-hegyre és a római tábor nyomában

Nyergesújfalu Duna-partja nem strand, hanem egy 8 km-es határfolyó-szakasz a Gerecse lábánál. Fölötte áll a Sánc-hegy, ahol a római Crumerum tábor és egy kuruc erőd volt, mellette vasút és kerékpárút fut. Fél nap elég rá, a belépés mindenhol ingyenes, és vonattal is elérhető. Fürdeni viszont itt nem szabad, ennek az okát lent leírom.

A Duna Nyergesújfalunál határfolyó. A túlparton Szlovákia van: szemben Muzsla (Mužla) határa és egy fás sziget, kicsit nyugatabbra Karva (Kravany nad Dunajom). A város önkormányzata szerint a folyó 8 km hosszan kíséri a települést, amely nyugaton gyakorlatilag összeépült Lábatlannal.

Milyen a nyergesújfalui Duna-part?

A nyergesújfalui Duna-part természetes, fás folyópart, nem kiépített sétány. A part és a város között végig az Esztergom–Almásfüzitő vasútvonal fut, amely a Wikipédia szerint egyben a Duna jobb partjának elsődleges árvízi védvonala. A vízhez ezért a vasút alatt vagy fölött kell átjutnod.

A Wikimedia Commonsra 2020-ban feltöltött helyi fotók leírásai alapján ezeken a pontokon jutsz le a partra:

• Munkás utca vége: lépcső vezet le a Duna-partra, innen kelet felé a muzslai sziget keleti csücskére látsz.
• A katolikus templom közelében: korlátos lépcső visz le a vasúti híd alá, a túloldalon már a part van.
• A Bajóti-patak torkolata: a vasúti híd mellett gyaloghíd vezet át a patakon, onnan látod, ahol a patak a Dunába ömlik.
• A sportcsarnok és a kajakstég környéke: itt van a helyi sportegyesület kajak-kenu szakosztályának stége, nyugat felé a sziget nyugati vége látszik.
• A felső megállóhely nyugati vége: az 1953-ban épült kis vasúti híd alatt is ki lehet jutni a vízhez.

A szemközti part erdős és lapos, nincs rajta beépítés, így a látvány nagyon más, mint lejjebb, a Dunakanyarban. A part mentén a Gerecse Natúrpark táblája is áll. A Wikipédia szerint a Duna-völgy fontos madárvonulási útvonal, erről a legjobb időszakról szóló részben írok bővebben.

Lehet fürdeni a Dunában Nyergesújfalunál?

Nem, Nyergesújfalunál a Dunában tilos fürdeni. A 6/1995. (III. 22.) BM rendelet 7. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a határvizekben csak kijelölt fürdőhelyen szabad fürdeni, és ugyanez vonatkozik a városok belterületén lévő szabad vizekre. Nyergesújfalu város, a Duna itt magyar–szlovák határfolyó, tehát mindkét feltétel teljesül.

Kijelölt fürdőhelyet a városban nem találtam. Az önkormányzat turisztikai oldala vízi programként csak vízitúrát és kajakot említ, strandot nem. A rendőrség 2023-as, a sajtóban közölt listáján szereplő 22 dunai szabadstrand között sincs nyergesújfalui, esztergomi, táti vagy lábatlani.

A rendelet ugyanebben a bekezdésben további tilalmakat is felsorol, ezek a Duna más szakaszain is érvényesek:

• hajóútban tilos fürdeni,
• hidak, vízkivételi művek, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében,
• vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres körzetében,
• éjszaka és korlátozott látási viszonyok között,
• ahol tábla tiltja.

Mit látsz a Sánc-hegyről?

A Sánc-hegy Nyergesújfalu nyugati szélén emelkedik közvetlenül a Duna fölé, és ez a város legjobb kilátópontja a folyóra. A Wikipédia Crumerum-szócikke szerint a domb észak és nyugat felé meredeken szakad le, ezért választották ide a rómaiak, később a kurucok is az erődüket. A tetőn ma a Sánc-hegyi történelmi emlékpark van, padokkal, asztalokkal és információs táblával.

A város turisztikai oldala szerint az emlékparkot 2006. szeptember 27-én alakították ki. Ezeket látod a dombon:

• A Szentháromság-kápolna romjai: a kápolnát 1731-ben Listény Ferenc ferences szerzetes építtette, részben Esterházy-pénzből és a dunai hajósok adományából.
• Kőkereszt (1864): helyi kőfaragók állították egy kálvária utolsó stációjánál, 2011-ben felújították.
• Millenniumi emlékmű: az obeliszket 1896. május 25-én avatták, ezért hívják a dombot Millenniumi dombnak is.
• Emlékművek: a II. világháború és az 1956-os forradalom hősi halottainak emlékművei és egy kopjafa.

Felfelé két helyről indulhatsz. Az Ister-Granum regionális turisztikai oldala szerint a domb a 10-es út menti benzinkút felől, illetve az Új temető felől, a Zelk Zoltán utca és a Sátori utca találkozásánál közelíthető meg. Az új temető nyugati részéről is a Dunára látsz.

Kuruc sánc és hadihíd 1706-ban

A domb a nevét a Rákóczi-szabadságharc idején emelt sáncokról kapta. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc Esztergom ostromára készült. A nyergesújfalui átkelő és a Karva felé épített hadihíd védelmére a kurucok a romokban heverő régi erődöt helyreállították és sáncokkal erősítették meg. A munkát egy francia hadmérnök vezette, és közben római érmék is előkerültek.

A kurucok el is foglalták Esztergomot, de még ugyanazon az őszön visszavesztették. A császári csapatok Pálffy János és Guido Starhemberg vezetésével bevették a nyergesújfalui erődöt, lerombolták, majd Esztergomot is visszafoglalták. A Wikipédia szerint a domb egy mélyedésében ma is látszik a vár alagútjának kezdő szakasza, a sarkokon pedig az ék alakú sáncmű.

Mi maradt a római Crumerum táborból?

A Sánc-hegyen állt Crumerum, a Duna menti római határvédelmi rendszer, a limes egyik segédcsapat-tábora. Ma látványos rom nincs: a Wikipédia szerint a falmaradványok a 18. században még megvoltak, de a kuruc földsáncok építésekor nagyrészt elpusztultak. A város oldala szerint a sáncok nyomai, a nyugati oldalon római falrészek és a kápolna falaiba beépített római téglák láthatók.

A római múltból a legkönnyebben a Szent Mihály-plébániatemplomnál találkozol: a plébánia falában egy római készítésű mészkőtábla látható. 1955-ben a régi téglagyár agyagbányájában, a mai Tesco és a mogyorósbányai vasúti megálló között mérföldkő-töredékek kerültek elő. A limesút Brigetio (Szőny) felől nagyjából a mai 10-es főút nyomvonalán érkezett, a Sánc-hegy lábánál befordult a völgybe, és Tát irányában ágazott el Esztergom (Solva), illetve Tokod (Gardellaca) felé.

A magyarországi limes nem világörökség. Az UNESCO 2021-ben a dunai limes nyugati szakaszát vette fel a listára, de csak a német, az osztrák és a szlovák részt, a magyar szakasz kimaradt.

Lábatlan, Tát és a szlovák part

Nyugat felé Nyergesújfalu egybeépült Lábatlannal, kelet felé 7 km-re Tát következik. Mindkét irányban ugyanaz a kép: a Gerecse északi dombjai, alattuk a 10-es főút, a vasút és a Duna.

Lábatlan és Piszke

Lábatlan két egykori faluból, Lábatlanból és Piszkéből áll, amelyeket 1950-ben egyesítettek. A Wikipédia szerint Piszke a Duna kanyarulatában épült, és hajóállomása is volt: a Gerenday család kőfaragó üzemében készült árut innen szállították Pestre, és a bécsi hajó is kikötött itt. A római korból Lábatlanon egy limes menti őrtorony emléke maradt.

Karva és a túlparti kilátó

A túlparti Karván kilátótorony áll a Duna-parton. Az Ister-Granum leírása szerint a karvai kilátó 16 méter magas, öt emeletnek megfelelő, a Dunakorzón áll, és a korlátján harminc tábla mutatja, milyen messze vannak Karvától Európa fővárosai. Innen a magyar partra, a Gerecse felé látsz.

A gond az, hogy Karvára Nyergesújfaluról nem tudsz átmenni. A városnál nincs híd, és ma működő kompot sem a város, sem a regionális turisztikai oldal nem említ. Rév régen volt: a Wikipédia szerint Albert király 1438-ban engedélyezte az esztergomi érseknek, hogy Újfalun a Duna mellett révet létesítsen. A legközelebbi átkelő ma az esztergomi Mária Valéria híd Párkány (Štúrovo) felé, Nyergesújfalu állomástól kb. 18 km-re.

Kerékpárral az EuroVelo 6 mentén

Nyergesújfalun áthalad az EuroVelo 6, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig vezető nemzetközi kerékpáros útvonal, amely Magyarországon a Duna mentén fut. Ez a szakasz azonban vegyes: van rajta önálló kerékpárút és forgalmas főút is.

• Nyergesújfalu–Tát: az Ister-Granum szerint a főutca mentén dupla széles kerékpárút vezet Tátig. A 10’s Mozinál kerékpáros szervizpont van szerszámokkal és padokkal.
• Nyergesújfalu–Bajót: kiépített kerékpárút vezet a szőlődombok alatt Bajótra, ez már a Duna-parttól távolodik.
• Nyugat felé (Lábatlan, Süttő, Almásfüzitő): a Kemma 2025-ös cikke szerint nincs kiépített kerékpárút, a 10-es főúton kell tekerned.
• Tát–Esztergom: a hiányzó szakasz tervezése zajlik, az előkészítő projekt tervezett befejezése 2027 szeptembere. Addig Tát és Esztergom között nincs összefüggő kerékpárút.

Az út lapos, a Duna mellett szinte nincs emelkedő. Az Esztergomig tartó kb. 18 km egy laza délelőtt, és vissza vonattal is jöhetsz, ha a menetrend enged. A kerékpár szállításának feltételeiről a MÁV tájékoztat.

A környék többi részéről is szólnak cikkek: a Gete-túráról Tokodaltáró és Csolnok között, a Dorogi-szénmedence látnivalóiról és a tatai tavakról.

Séta a Sánc-hegyig: 3 km

Ha vonattal jössz, a város lényegét egy kb. 3 km-es sétával bejárod, és másik megállóból indulsz haza. Az útvonalat OpenStreetMap-adatokon a BRouter gyalogos profiljával mértem: a szintemelkedés összesen kb. 31 m.

• Nyergesújfalu állomás → Kernstok-villa: pár perc a Kossuth Lajos utcán. A Kernstok-villát Kernstok Károly festő, a Nyolcak egyik vezető alakja építtette 1912-ben, és 2022-ben újították fel. Itt fordult meg Ady Endre és Czóbel Béla is.
• Kernstok-villa → Szent Mihály-templom: a barokk templom a 18. század második felében épült. A plébánia falán látod a római kőtáblát, a közelben pedig a lépcsőt, amely a vasúti híd alatt a partra visz.
• Templom → Sánc-hegy, Millenniumi emlékmű: a 10-es út mentén nyugat felé, majd fel a dombra. Az állomástól idáig kb. 2,4 km.
• Sánc-hegy → Nyergesújfalu felső megállóhely: kb. 650 m lefelé, innen indul vissza a vonat.

A teljes kör kb. 3 km, a part lejáróival és a Sánc-hegyen töltött idővel kb. 2 óra. Nehézség szerint könnyű, utcai cipőben is járható.

Nyisd meg az útvonalat Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

Ha vízről néznéd a partot, a város turisztikai oldala szerint a helyi kajak-kenu szakosztálynál (Zoltek Nyergesújfalu SE) túrákajak és sárkányhajó bérelésére is van lehetőség. Árat nem közölnek, előre egyeztess velük.

Hogyan juss el Nyergesújfaluba?

Nyergesújfalu Budapesttől a város szerint mintegy 50 km-re van, Esztergomtól 16 km-re. A városon végig a 10-es főút halad kelet–nyugati irányban, ez a főutca is. Ha Esztergomban is megállnál, Esztergom látnivalóit és a Vaskapu-túrát külön cikkben szedtem össze.

• Vonattal: az Esztergom–Almásfüzitő vonalnak (a menetrendben 4-es szám) három megállója van a városban: Nyergesújfalu állomás, Nyergesújfalu felső és Eternitgyár. Budapestről Esztergomban kell átszállnod a Komárom felé tartó motorvonatra. A vonal ritka járatú (a Wikipédia 2022-es adata szerint hétköznap kilenc, hétvégén négy vonatpár), ezért az aktuális menetrend a MÁV jegyvásárló oldalán nézhető meg.
• Busszal: a 10-es út mentén több Volánbusz-megálló is van a városban. A járatok a menetrendek.hu oldalon kereshetők.
• Autóval: Budapestről a 10-es főúton, Dorogon és Táton át érkezel. A Sánc-hegyhez a benzinkút felőli feljutás a legközelebbi, a városban az utcán lehet parkolni.

A vonat maga is élmény. A Wikipédia szerint a vonal csaknem végig a Duna mentén fut, ezért az ablakból végig látod a folyót és a szlovák partot. Esztergom felől a menetirány szerinti jobb oldalról látszik a folyó.

Mikor a legjobb a nyergesújfalui Duna-partra menni?

Tavasszal és ősszel érdemes leginkább menni, nyáron inkább bringázásra jó. A Wikipédia szerint a Duna-völgy a kárpát-medencei vízimadár-populációk egyik fontos vonulási útvonala, és a nyergesújfalui szakaszon évszakonként más fajokat láthatsz.

A vízállás a Hydroinfo oldalán követhető. Magas víznél a part alsó része és a lejárók alja víz alá kerülhet, áradáskor pedig a partra sem biztonságos lemenni. Június 29. a Nemzetközi Duna-nap, a város turisztikai oldala is ezzel a nappal mutatja be a Duna-partot.

Ha túráznál is, a Négy Égtáj SE minden évben megrendezi a Nyerges 20 40 gerecsei teljesítménytúrát 8, 20 és 40 km-es távval, a Hajnal Tamás Sportcentrum mellől indulva. Az aktuális dátumot a szervező teszi közzé.

Gyakori kérdések

Képek a nyergesújfalui Duna-partról