Mostar látnivalói: Öreg híd, óváros és programok 1–2 napra

Mostar egyetlen építményről híres: a Stari mostról, az Öreg hídról, amelyet 1566-ban építettek, 1993-ban leromboltak, és 2004-ben építettek újjá. Mostar látnivalói a belvárosban fél nap alatt bejárhatók, de egy éjszakával és a környékkel együtt 1–2 napos hangulatos városlátogatás lesz belőlük.

A város neve beszédes: a mostari annyit tesz, „hídőrök”. A Neretva partján fekszik, mindössze 60 méteres tengerszint feletti magasságban, innen a hercegovinai hőség. Ha Bosznia-Hercegovinában ez az első utad, a boszniai útikalauzban egy helyen látod az összes cikket az országról.

Személyes véleményem: Mostar talán a legszebb város, ahol eddig a Balkánon jártam. Az óváros rendkívül hangulatos, az emberek nagyon barátságosak, és minden közel van egymáshoz, így nagyon jókat lehet sétálni. A hídra rengeteg helyről rálátni. Ugyanakkor nagyon zsúfolt is: mindenki a hidat szeretné megnézni, és ez a híd körüli utcákon meg is látszik.

Hogyan juthatsz el Mostarba?

Budapestről Mostar autóval egy hosszú nap, és bár van reptere a városnak, közvetlen repülőjárat Budapestről nincs. Ha már a régióban vagy, Szarajevóból vonattal, Splitből és Dubrovnikból busszal is kényelmesen elérhető. Menetidők: Budapestről autóval kb. 8–9 óra, Szarajevóból vonattal kb. 2 óra, a horvát tengerpartról busszal kb. 3–4 óra.

Autóval Budapestről

Két útvonal jöhet szóba. Az útvonaltervezők a rövidebbet ajánlják: Mohács és Eszék felől, Bosznián át Szarajevóig, majd a Neretva völgyében le Mostarig. Ez kb. 670 km, tiszta vezetéssel kb. 8 óra. Az út egy része boszniai autópálya, a Szarajevó és Mostar közötti kb. 130 km viszont nagyrészt kanyargós főút Konjicon és Jablanicán át.

A másik út Zágrábon és az A1-es horvát autópályán át Ploče felé vezet, onnan Metkovićnál lépsz át Boszniába. Ez hosszabb, kb. 900 km és kb. 9 óra (becslés), viszont Pločéig végig autópálya.

A határon magyar állampolgárként érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel léphetsz be, az okmánynak a kilépéstől számítva még 90 napig érvényesnek kell lennie, ideiglenes személyit nem fogadnak el. A boszniai autózás szabályait, a biztosítást és a fizetést a Bosznia-Hercegovina utazás előtt cikkben gyűjtöttem össze.

Nyisd meg Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

Ha repülővel érkezel Horvátországba és autót bérelsz, a határátlépést foglaláskor jelezd, mert nem minden kölcsönző engedi Boszniába a kocsit. Erről és a többi buktatóról az autóbérlés külföldön 15 pontos ellenőrzőlistájában írtam részletesen.

Szarajevóból vonattal, busszal vagy autóval

A legszebb út a Szarajevó–Mostar–Čapljina vasútvonal: a vonat a Neretva-kanyon fölött és a Jablanicai-tó mellett halad. Naponta két járat közlekedik, a menetidő kb. 2 óra, a jegy másodosztályon kb. 14 KM (kb. 7 euró), oda-vissza jegyre 20% kedvezmény jár. Jegyet a boszniai vasút (ŽFBH) oldalán is vehetsz két héttel előre, de a pénztárban át kell venned. A menetrend évről évre változik.

Busszal kb. 2,5 óra az út, naponta 8–10 járat indul, a jegy kb. 20–28 KM. Autóval a táv kb. 130 km. Ha Szarajevót is beiktatod, a Szarajevó látnivalóiról szóló cikkben találod a látnivalókat.

A Neretva-kanyon: szép út, szemetes part

A Szarajevó–Mostar út végig a Neretva-kanyon mentén vezet, és gyönyörű. Ugyanakkor rendkívül szemetes volt: a folyóparton, a Jablanica-tó partján és az út szélén is sok hulladékot láttunk. Az út közben lassú, mert sok a település, a sebességkorlátozás és a teherforgalom, hiszen gyakorlatilag ugyanazon az egyetlen úton megy minden autó és kamion.

A szemétnek több oka van. Egyrészt a szemétszállítás nem ér el mindenhová: Konjic külső falvaiban, köztük a Boračko-tó környékén is csak igény szerint szállítják el a hulladékot (JKP Standard Konjic). Másrészt az egész Föderációban gyenge a rendszer: a kommunális hulladék nagyjából 5 százalékát gyűjtik szelektíven és hasznosítják újra, és kb. 1600 illegális lerakót tartanak nyilván (FBiH hulladékgazdálkodási terv, 2026). Ami így a természetbe kerül, az a folyóba jut, a víz pedig lefelé viszi.

A duzzasztógátak ilyenkor szemétfogóként működnek. A Jablanica- és a Grabovica-tó gátjánál gyűlik össze a lebegő hulladék, és az áramszolgáltató (EPBiH) szedi ki saját hajóval és külső vállalkozókkal. 2026 januárjában a Jablanica-gátnál kb. 500 köbméter lebegő törmeléket becsültek, ennek kb. 100 köbmétert addig eltávolítottak (Klix, 2026). A 2024 októberi áradás után még nagyobb volt a baj: a Grabovica-gátnál kb. 50 000 köbméter hulladék és hordalék gyűlt össze, az eltávolítás az első becslés szerint több mint egy hónapot igényelt (Bljesak, 2024). A tó fölött az önkormányzatnak nincs irányítási joga, ezért a felelősség sokáig más felé csúszott (Hercegovina.info, 2025).

A rendszer másik vége is bajban van: a mostari regionális lerakó, az Uborak 2025 szeptemberében bezárt, majd járványügyi kockázat miatt újranyitották, 2026 júniusában pedig nagy tűz volt rajta (Klix, 2026).

Van előrelépés is. A Föderáció kormánya 2026. július 16-án elfogadta a 2026–2030-as hulladékgazdálkodási tervet, kb. 1,7 milliárd márka becsült beruházással. A tervezett mostari regionális központ Konjicot, Jablanicát és Prozor-Ramát is kiszolgálná, építési ütemterv viszont nincs. Konjicban 2026. szeptember 23-án megnyílt az első újrahasznosító udvar (Pogled.ba). A Jablanica-tónál az EU által finanszírozott CIRCULARlakes projekt (2026–2028, 1,13 millió euró) mesterséges intelligenciás kamerájú drónokkal keres illegális lerakókat, okos konténereket és komposztálást is telepít (Hercegovina.info, 2026). Önkéntes takarítások is vannak: 2024 októberében kb. hatvan önkéntes takarította a Jablanica-tavat, de az egyik aktivista szerint húsz-harminc ember ezt nem oldja meg (Radio Slobodna Evropa, 2024).

Külön, a Neretva-kanyonra szóló turisztikai fejlesztési tervet nem találtam. Ami létezik: a Prenj Nemzeti Park kihirdetési folyamata (2026. június 7-én nyilvános egyeztetést tartottak Konjicban, a park még nincs kihirdetve, a folyamatot az UNDP és a GEF támogatja), egy EU-s határon átnyúló program Konjic és Jablanica múzeumainak korszerűsítésére és idényen kívüli turisztikai csomagokra (2025, 907 500 márka), valamint egy kb. 350 kilométeres Szarajevó–Mostar–Dubrovnik kerékpáros útvonal terve (Al Jazeera Balkans, 2025).

A Vc folyosó autópályája nem a kanyonon át fog menni, hanem a Prenj-hegység alatt, egy kb. 10,5–11 kilométeres alagúton. 2026 júliusában az alagútnak még nem volt kivitelezője és kezdési dátuma sem, ezért a kanyon útja még hosszú ideig ilyen marad (Novi Konjic, 2026).

Splitből és Dubrovnikból

Splitből a busz kb. 3,5–4 óra, naponta nagyjából tíz járat közlekedik, a jegy a jegykeresők szerint kb. 20–35 euró. Autóval kb. 145 km, kb. 2 óra 15 perc. Dubrovnikból busszal kb. 3–4 óra, autóval kb. 2,5 óra. Ha a Pelješac-hídon át mész, csak egy határátlépés vár rád, Metkovićnál.

Repülővel

Budapestről nincs közvetlen járat sem Mostarba, sem Szarajevóba (2026. szeptemberi állapot). A mostari repülőtér csak néhány célállomással működik, például Zágrábbal, Belgráddal és Stuttgarttal. A gyakorlatban nyáron Dubrovnikon át a legegyszerűbb, onnan busszal vagy bérautóval lehet továbbjönni. A jó jegyár megtalálásához a repülőjegy-vásárlásról szóló cikkem segít.

A buszpályaudvartól az óvárosig

A fő buszpályaudvar és a vasútállomás egymás mellett van, az óvárostól északra. Gyalog kb. 25 perc a hídig. A taxi alapdíja 3 KM, utána 2 KM/km, egy rövid városi út kb. 9–11,50 KM. Taxiban kártyával nem fizethetsz, ezért kis címletű márka kell. Hogy mit fizethetsz kártyával és mit készpénzzel, arról a bankkártya vagy készpénz cikkben írtam, ahogy arról is, hogy mi a helyzet az euro elfogadásával.

Mikor érdemes Mostarba jönni?

Évszak és időjárás

Május, június és szeptember a legjobb. Júliusban és augusztusban a nappali hőmérséklet rendszeresen 40 fok fölé megy, a valaha mért boszniai rekordot, 46,2 fokot, épp Mostarban jegyezték fel. A kőváros visszasugározza a hőt, és árnyék alig van. November a legcsapadékosabb hónap, télen a város csendes, néhány étterem és szállás zárva tart.

Nyáron a délutáni hőségben nem az óvárosban a legjobb sétálni. Ilyenkor a legjobb program a Kravica-vízesés, ahol fürödni is lehet. A kényelmes, csúszásmentes talpú cipő minden évszakban kell a hídhoz, a többi holmihoz a 4–5 napos csomagolási listám segít.

Napszak: a buszos csoportok ritmusa

A buszos csoportok tíz és tizenegy között érkeznek Mostarba, és négy-öt között távoznak. Ebben a hat órában az óváros gyakorlatilag járhatatlan.

Ezzel szemben reggel kilenc előtt a híd és a bazár gyakorlatilag üres, este hat után pedig már megint. Ez a legjobb érv a mostari vagy blagaji éjszaka mellett, egy Szarajevóból induló egynapos kirándulással szemben.

Mi szeptember végén jártunk itt, és délután így is tömeg volt. Érdekes tapasztalat: Mostarban annyi magyar turistával találkoztunk, mint az egész út alatt sehol máshol.

Rendezvények és ramadán

• Hagyományos hídugró verseny: július végén. 2026-ban július 26-án, vasárnap rendezték a 460. versenyt.
• Red Bull Cliff Diving: 2026-ban július 30. és augusztus 1. között volt Mostarban, a sorozat tizedik mostari állomásaként. Az időpont évente változik.
• Ramadán: 2027-ben várhatóan február 8-án kezdődik. Mostar vegyes lakosságú város, a látnivalók nyitva vannak, legfeljebb néhány étterem nyit később napközben.

A versenynapokon a híd környéke tele van, a szállásárak felmennek. Aki nem a verseny miatt jön, annak ezek a napok nem valók.

A Stari most története

A hidat Nagy Szulejmán rendeletére építették 1557 és 1566 között, Mimar Hayruddin tervei alapján, aki a nagy oszmán építész, Mimar Sinan tanítványa volt. Egyetlen ív feszül át a Neretva fölött, körülbelül 24 méterrel a víz felett, harminc méter hosszúan.

Négyszázhuszonhét évig állt. 1993. november 9-én rombolták le a boszniai háború alatt. A nap a város történetének jelképe lett, mert a híd nem katonai célpont volt, hanem az együttélés szimbóluma.

Az újjáépítés 2001-ben indult, és 2004. július 23-án adták át. A köveket részben a folyóból emelték ki, és ugyanabból a kőbányából pótolták, ahonnan az eredeti épült. 2005 óta UNESCO-világörökség.

A hídon átsétálni ingyenes. A kövek az egész óvárosban, de főleg a híd környékén elképesztően csúszósak, a bordázat ellenére is, esőben pedig még inkább. Strandpapucs vagy balerinacipő nem való ide, sportcipő kell, de még abban is csúszik. Rengeteg turistát láttunk, aki alig tudott közlekedni, főleg a hídon, és a tömegben ez még nehezebb.

A hídugrók

A híd közepéről való ugrás helyi hagyomány, és 1968 óta hivatalos verseny is van minden nyáron. 2015 óta a Red Bull Cliff Diving világsorozat állomása, az időpont évről évre változik (2026-ban július végén volt).

A helyi ugrók a Mostari Diving Club tagjai, a klubot 1994-ben jegyezték be. Április 1. és október 1. között naponta 11:00 és 19:00 óra között dolgoznak: leülnek a korlátra, és addig gyűjtik a tömegtől a pénzt, amíg össze nem jön annyi, hogy megérje ugrani.

Te is ugorhatsz a klubnál kb. 25–30 euróért, készpénzben. Ez tartalmaz egy kötelező próbaugrást egy alacsonyabb platformról, és csak utána enged az edző a hídra. Felkészületlenül ugrani nem szabad: huszonnégy méter és a hideg víz komoly kombináció. Az ilyen extrém sportot nem minden utasbiztosítás fedezi, erről az utasbiztosításról szóló cikkben írtam.

További látnivalók a városban

• Koski Mehmed pasa mecset (1618): nálunk kb. 15 márka volt (az ár forrásonként eltér), a jegy tartalmazza a 30 méteres minaret megmászását, és onnan nyílik a leghíresebb kép a hídra. Szűk csigalépcső vezet fel, klausztrofóbiásoknak nem való és a legkevésbé sem ajánlom tömegben. Nyáron (április–szeptember) 9 és 20 óra között van nyitva, télen 16 óráig. Közös imák idején az imatérbe ideiglenesen nem engednek be, ezért előfordulhat, hogy zárva találod.
• Kujundžiluk: a híd melletti kövezett bazárutca réz- és ötvösárusokkal. Turistás, de a rézműves munkák egy része valódi.
• Kriva Ćuprija (Ferde híd): ingyenes, és 1558-ból való. A Radobolja-patak fölött áll, és úgy ismerik, mint a Stari most kicsinyített „próbahídját”.
• Muslibegović-ház (5 márka) és Biščević-ház (4 márka): oszmán kori lakóházak eredeti berendezéssel. Ha egyet választasz, a Muslibegović-ház a nagyobb.
• Karađoz-bég mecset (Karađoz-begova džamija): 1557-ben épült, Mostar legnagyobb oszmán kori dzsámija, a Muslibegović-háztól pár perc séta.
• Öreg híd Múzeum a Tara-toronyban: 8 márka, a híd építéséről és újjáépítéséről.
• Béke harangtornya a ferences templom mellett: 107 méter magas, a környék legmagasabb építménye. Fentről a hidat, a Neretvát és a Velež-hegyet látod. Április 15. és október 15. között hétfőtől szombatig 10 és 18 óra között tart nyitva.
• Sniper Tower: a Spanyol téren álló, kibelezett banképület, amely a háborúban mesterlövészfészek volt. Legálisan nem lehet bemenni, és életveszélyes állapotban van, ezért csak kívülről nézhető meg.

Van egy közös jegy is: a háromnapos Mostar Pass 50 márka, csak online vehető, és az első használattól él. Tartalmazza a hídugrás-élményt, a Koski mecsetet, a székesegyházat, a harangtornyot és több múzeumot. Ha ugranál is, ez megéri; ha nem, külön olcsóbb. A hivatalos versenynapokon az ugrás-élmény nem vehető igénybe.

Fel a Koski Mehmed pasa dzsámi minaretjébe

Ha Mostarban egyetlen belépőt veszel, ez legyen az. Nem olcsó, mi, ha jól emlékszem, 15 márkát fizettünk, de ebben már benne volt a minaret is, és bent egyáltalán nem voltak sokan.

A minaretbe a dzsámi belsejéből, egy viszonylag alacsony ajtón át jutsz be, és rögtön a csigalépcsőn vagy. A lépcső rendkívül keskeny: egyszerre csak egy ember fér el rajta, vagy fölfelé, vagy lefelé, egymás mellett nem lehet elmenni. Világítás nincs mindenhol, ablak is csak néhány helyen van, ezért elég sötét és szűk, de összességében nem olyan vészes, csak a lépcsőket meg kell mászni.

Fent a minaret erkélyén legfeljebb három-öt ember fér el, és eléggé félelmetes tud lenni. A kilátásért viszont megéri: fentről egyben látod a hidat és az óvárost, minden színével együtt.

Ha már bent vagy, a dzsámiba is bemehetsz. Szerintem belülről minden dzsámi nagyjából ugyanúgy néz ki: egy nagy, kupolás tér imaszőnyegekkel és hasonló berendezéssel, ezért elég egybe bemenni. Csak a dzsámi miatt szerintem nem éri meg a jegyet megvenni, hacsak még sosem láttál ilyet; a kilátásért viszont igen. A bejáratnál felöltöztetnek, adnak egy szoknyát, abban mehetsz be. Itt a cipődet csak akkor kell levenni, ha rálépsz a szőnyegekre.

Strand a híd alatt

Érdemes lemenni a strandra is, ami közvetlenül az Öreg híd alatt van: innen is gyönyörű a kilátás a hídra, és alulról látod igazán, milyen magasan ível a víz fölött. A köves part itt is csúszik.

Milyen Mostar este?

Este a város egészen más arcát mutatja: a híd és az óváros ki van világítva, a buszos csoportok elmentek, és ilyenkor a legkellemesebb sétálni. Az esti élet viszont rövid. Nagyjából este nyolcig van nyüzsgés, utána, az esti imahívással szinte egy időben a boltok és a szuvenírárusok gyorsan bezárnak, és az óváros kiürül. Ugyanezt láttam októberben Hallstattban is, csak ott már este hatkor: ott is nagyjából tíz perc alatt zárt be mindenki egyszerre.

Az éttermek tovább nyitva vannak, de a tapasztalatunk az volt, hogy késő este a legtöbb helyen a kiszolgálás már nem az igazi, és a turistákkal sem mindenhol kedvesek. Egy jó vacsorához hét és nyolc között a legjobb leülni, és ha egy helyen barátságosak voltak, másnap is megéri visszamenni oda.

A legszebb esti fotók a hídról és a keleti part teraszairól készülnek, nyolc előtt, amíg az utcákon még fények és élet van.

Nyisd meg Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

Mostar városlátogatás program 1–2 napra

Az alábbi program egy éjszakával számol: délután érkezel, másnap délután indulsz tovább. Két éjszakánál a második napra a környék látnivalói férnek be.

1. nap: érkezés és esti óváros

• 15:00–16:00: érkezés, bejelentkezés. Autóval olyan szállás kell, amelyhez parkoló tartozik, mert az óváros gyalogos zóna, a parkolás meg drága, ahogy Szarajevóban is.
• 17:00–18:30: a buszok ekkor indulnak el. Séta le a Kujundžilukon a hídig, és át rajta.
• 18:30–19:30: Kriva Ćuprija, majd a nyugati parton a folyóparti teraszok. Naplementekor a hídon ülnek az ugrók, a szezonban 19 óráig dolgoznak.
• 20:00: vacsora. A hercegovinai konyha húsos és bőséges: ćevapi, pljeskavica, töltött zöldségek. Mit rendelnek, és miért nem kavarják meg a bosnyák kávét, az a bosnyák ételekről szóló cikkben olvasható.

Jó tudni: a szuvenírboltok este nyolckor, az esti imahívás után szinte egy pillanat alatt bezárnak, tíz perc múlva gyakorlatilag minden zárva van. Az éttermek tovább nyitva tartanak, de mi úgy tapasztaltuk, hogy késő este már nem igazán örülnek a vendégnek. A kiszolgálásról és a dohányfüstről a boszniai tudnivalók között írtam bővebben.

2. nap: reggeli híd, mecset, múzeumok

• 7:30–8:30: üres híd. Ilyenkor tudsz embermentes fotót készíteni a hídról és a bazárról.
• 9:00–10:00: Koski Mehmed pasa mecset és a minaret, nyitáskor, mielőtt a csoportok megérkeznek.
• 10:00–12:00: Muslibegović-ház, Karađoz-bég mecset, majd az Öreg híd Múzeum. A turistacsúcsban a belső terek a legjobb menedékek.
• 12:00–13:30: ebéd a főutcán kívül, és egy kávé. Délután vagy továbbindulsz, vagy jön egy fél napos kirándulás a környékre.

Ajánlott gyalogos sétaútvonal

A séta a keleti parton, a Karađoz-bég mecsetnél indul, átvezet a hídon, és a nyugati parton, a harangtoronynál ér véget. A táv kb. 2,5 km, tiszta gyaloglással kb. 35–40 perc, a megállókkal és a belépős helyekkel együtt kb. 3–4 óra.

1. Karađoz-bég mecset: a város legnagyobb oszmán kori dzsámija, csendes udvarral. Innen dél felé indulsz.
2. Muslibegović-ház (kb. 300 m, kb. 5 perc): berendezett szobák és belső udvar.
3. Koski Mehmed pasa mecset (kb. 400 m, kb. 6 perc): fel a minaretbe, innen a legjobb a kép a hídra.
4. Kujundžiluk (kb. 150 m, kb. 2 perc): a rézművesek boltjai a híd felé vezető kövezett utcán.
5. Öreg híd (Stari most) (kb. 100 m, kb. 2 perc): a kő csúszik, lassan kell átmenni.
6. Kriva Ćuprija (kb. 150 m, kb. 3 perc): a Ferde híd a Radobolja-patak fölött, a nyugati parton.
7. Spanyol tér és a Sniper Tower (kb. 800 m, kb. 12 perc): a háborús sérüléseket viselő épületek, kívülről.
8. Ferences templom és a Béke harangtornya (kb. 600 m, kb. 9 perc): a 107 méteres toronyból az egész várost látod.

Nyisd meg Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

A megállók elmenthetők a telefonra, Mostar térképe pedig offline is letölthető. Hogyan lehet saját térképet készíteni, azt a Google Maps utazástervezésről szóló cikkben mutatom meg.

Hol lehet megszállni Mostarban?

• Az óvárosban vagy közvetlenül mellette: egy éjszakára ez a legjobb, mert reggel és este gyalog elérhető a híd. A híd két partján sok kis vendégház és apartman van. Parkoló ritkán tartozik hozzájuk.
• A nyugati parton, a Spanyol tér és a Bulevar környékén: újabb házak, könnyebb parkolás, a hídig kb. 10–15 perc séta.
• A buszpályaudvar közelében: akkor jó választás, ha kora reggel vonattal vagy busszal indulsz tovább.

Konkrét árat nem írok, mert szezonban és a versenynapokon erősen mozognak.

Látnivalók Mostar körül

Mostar legnagyobb előnye, hogy fél órán belül három látnivaló is elérhető innen. Ha a környéket is látni szeretnéd, legalább két éjszaka kell ide.

• Blagaj és a Buna-forrás: 12 kilométer, kb. 15 perc autóval. Egy függőleges sziklafal tövéből, barlangszájból tör elő a Buna folyó, a víz fölött pedig egy 16. századi derviskolostor áll. Belépő 10 márka, fedett váll és térd kell, és a cipődet le kell venni. A forrás átlagos vízhozama másodpercenként 23,7 köbméter, ez Európa egyik legnagyobb karsztforrása.
• Počitelj: 30 kilométer délre, kb. fél óra. Középkori erődített városka a Neretva fölött, lépcsős utcákkal, egy oszmán kori óratoronnyal és egy 1563-as dzsámival. A falu és az erőd ingyenes, és a toronyból 360 fokos a panoráma.
• Kravica-vízesés: 40 kilométer délre. Egy 120 méter széles mésztufa-amfiteátrum, ahol fürödni is lehet. Belépő 20 márka (2026-os ár), a parkolás 3 KM/óra. Júniustól szeptemberig 7 és 22 óra között van nyitva, a friss adatok a Kravica hivatalos oldalán vannak.

Ezekből összeállítható egy teljes nap: reggel Blagaj, délben Počitelj, délután fürdés a Kravicánál, este vissza Mostarba, amikorra a buszok már elmentek. Počitelj lépcsői és a Kravica ösvényei biztonságosak, a lakott területektől távoli hegyi részeken viszont csak a jelzett utakon szabad járni. Hogy miért, és milyen állatokkal találkozhatsz a hercegovinai karszton, a Bosznia élővilágáról szóló cikkben olvasod.

Egy fél napba két hely fér: nyáron a Blagaj és a Kravica, tavasszal és ősszel a Blagaj és Počitelj. A Kravica egész nyáron este 10 óráig nyitva van, így késő délután is el lehet menni, amikor a buszok már elmentek. A Hercegovina többi vízeséséről a Bosznia vízeséseiről szóló cikkben írtam.

Blagajba busszal is eljutsz: helyi busz jár a buszpályaudvarról, kb. fél óra alatt ér oda. Počitelj és a Kravica tömegközlekedéssel körülményes, ide autó vagy szervezett túra kell. Ha a mostari napokat egy hosszabb út részeként tervezed, a Bosznia 5 napos autós útitervében megtalálod a teljes kört.

Blagaj: a második kedvencem

Bosznia-Hercegovinában Mostar után Blagaj lett a második kedvenc helyem. Mi itt szálltunk meg, a falu szélén, és a szállás szuper volt: napközben nagy volt az autóforgalom, éjszakára viszont teljesen elcsendesedett, a zárt udvaros ház pedig nagyon hangulatos volt. A faluban tudsz vásárolni, van egy picike pékség is, étterem viszont igazából csak a derviskolostornál van. A falu széléről gyalog kb. 15–20 perc a tekke, autóval a közelében fizetős parkolót találsz.

Maga a falu eléggé lepukkant. Olyan, mintha már nem járna erre annyi turista: a tekke közelében megépült egy hatalmas parkoló, a buszokkal érkező csoportok onnan egyenesen a kolostorhoz mennek, és be sem térnek a faluba, ezért sok a bezárt üzlet. Az óvárosi rész csendes, leszámítva az autóforgalmat.

A tekke előtt van egy kis szuvenírboltos rész és rengeteg kiülős étterem a folyóparton. Ezek hihetetlenül hangulatosak: a Buna partján lehet kávézni, ebédelni, és este is nyitva vannak, amikor már kevés a turista.

Maga a derviskolostor kicsi, kétszintes épület, a belépő nem drága, és bent nem tudsz sok időt eltölteni. Ami igazán látványos, az a kívülről látott épület a sziklafal alatt és az alsó, óvárosi rész. Ebéddel együtt két-három órás program, és abszolút ajánlom mindenkinek. Nekünk a tekke belülről is nagyon tetszett, hihetetlenül kedvesek voltak: megittunk egy bosnyák kávét, és megmutatták, hogyan kell meginni. Aki szeretne, a Buna forrásánál akár búvárkodni is tud. A belépőről, a buszról és a várról külön cikkben írtam: Blagaj, a dervis kolostor és a Buna-forrás.

Este, sötétedés után a Buna partja kivilágítva is szép, a teraszok fényei visszatükröződnek a vízben. A falu ilyenkor már csendes: a boltok bezárnak, csak néhány étterem marad nyitva a folyóparton.

Počitelj: kicsit olyan, mint Visegrád

Počitelj nagyon hangulatos kis város, engem kicsit Visegrádra emlékeztetett. A folyóparton több kisebb parkoló van, amikor mi ott jártunk, mindenhol ingyen lehetett parkolni. Innen sétálsz be az óvárosba, és akár a várig is felmehetsz, de már az is nagyon hangulatos, ha csak a minaretig sétálsz el: a dzsámi udvarába is be tudsz menni.

Kevés volt a turista, annyira, hogy az éttermek is zárva voltak. Egyetlen étterem volt nyitva, azt viszont senkinek nem ajánlom: az étellel nem volt baj, de a kiszolgálás borzalmas volt. Ettől függetlenül, ha van rá idő, egy 1,5–2 órás sétát mindenképp megér: rendkívül jó fényképeket lehet itt készíteni. Akár 3–4 órát is el lehet itt tölteni, ha felmész a várhoz, minden kis utcát felfedezel, szeretsz fotózni, és itt is ebédelnél.

A Kravicáról és a közeli Koćušáról a boszniai vízesésekről szóló cikkben írtam meg a tapasztalatainkat.

Képgaléria: Mostar, Blagaj, Počitelj és Kravica

Gyakori kérdések

Kapcsolódó boszniai cikkek

• Bosznia-Hercegovina útikalauz – a gyűjtőoldal, innen minden elérhető.
• Bosznia-Hercegovina utazás előtt
• Bosznia 5 nap alatt autóval
• Közlekedés Boszniában autóval
• Tömegközlekedés Boszniában
• Biciklivel Boszniában
• Szarajevó látnivalói
• Mostar látnivalói (ez a cikk)
• Blagaj: a dervis kolostor és a Buna-forrás
• Jajce városlátogatás és a Vrbas-kanyon
• Una Nemzeti Park
• Bosznia vízesései
• Plitvice, Krka, Una vagy Kravica?
• Bosnyák ételek és italok
• Bosznia élővilága
• Bosznia története
• Bosznia-Hercegovina érdekességek
• Bosznia turizmusa