Bosznia története nyolc évszázadot fog át: középkori királyságot, négyszáz év oszmán uralmat, negyven év osztrák–magyar igazgatást, két Jugoszláviát és az 1992–1995-ös háborút. Ez a rövid, áttekintő cikk neked szól, ha utazás előtt érteni szeretnéd, mit látsz Szarajevóban, Mostarban vagy Jajcében.
A gyakorlati tervezéshez a Bosznia útikalauzt és az 5 napos boszniai útitervet ajánlom.
Miről lesz szó?
- Mi az a Hercegovina, és miben más, mint Bosznia?
- Milyen volt a középkori boszniai bánság és királyság?
- Mi köze Bosznia történetének a magyar királyokhoz?
- Hogyan alakította át Boszniát a négyszáz éves oszmán uralom?
- Mit hozott az osztrák–magyar korszak és az 1914-es merénylet?
- Mi történt Boszniában a második világháborúban?
- Milyen volt Bosznia a titói Jugoszláviában?
- Hogyan zajlott az 1992–1995-ös boszniai háború?
- Mit rögzített a daytoni megállapodás?
- Hol tart ma Bosznia-Hercegovina?
- Hol láthatod ma Bosznia történetét utazóként?
- Aktuális időjárás és 7 napos előrejelzés
- Mikor menj? A legjobb hónapok
- Havi időjárás (sokéves átlag)
- Gyakori kérdések
Mi az a Hercegovina, és miben más, mint Bosznia?
Az ország két történelmi tájból áll: az északi, nagyobb Boszniából és a déli Hercegovinából. Hercegovina kb. 12 200 km², az ország területének nagyjából negyede. Hivatalos határa nincs, a mai kantonok és entitások nem követik. Többnyire a Neretva vízgyűjtőjét és a tőle délre, keletre eső karsztvidéket értik alatta, Trebinjéig.
A név Stjepan Vukčić Kosača főúrtól ered. Ő 1448 őszétől a „herceg” címet használta (a német Herzog szláv alakja), 1449-től „Szent Száva hercegeként”. Birtokát ezért a herceg földjének, Hercegovinának hívták, korábbi neve Hum volt. Fő városa Mostar, további fontos települései Trebinje, Stolac és Konjic.
Bosznia és Hercegovina egy pillantással
Táj: Bosznia zömmel erdős hegyvidék, folyóvölgyekkel (Bosna, Vrbas, Drina, Una). Hercegovina kopárabb karszt, sziklás fennsíkokkal és a Neretva mély völgyével. Az Adriát Neumnál kb. 20 km-es sávban éri el, ebből a főút menti partszakasz kb. 9 km.
Éghajlat: Boszniában kontinentális, hideg, havas telekkel. Hercegovinában mediterrán hatású, forró, száraz nyárral és enyhe téllel. Mostar az ország egyik legmelegebb városa.
Milyen volt a középkori boszniai bánság és királyság?
Bosznia a 12. században bánságként jelenik meg, gyakran a magyar korona névleges fennhatósága alatt. A legismertebb uralkodó Kulin bán (kb. 1180-tól). 1189. augusztus 29-én kelt oklevelében szabad kereskedést ígért Raguza (Dubrovnik) kereskedőinek. A latin és ó-bosnyák nyelvű, bosančica írású irat a térség egyik legrégebbi állami írásos emléke.
A csúcspontot I. Tvrtko jelentette, aki 1377-ben királlyá koronáztatta magát, a források szerint a Visoko melletti Milében. 1391-es halála után a királyság meggyengült, a nagyurak egymással és a szomszédokkal harcoltak.
Sajátos intézmény volt a bosnyák egyház, amely a 13. századtól működött, élén a „djed” (nagyapa) állt. Róma eretneknek tartotta, és keresztes hadjáratokat indított ellene, részben magyar közreműködéssel. Tamás király 1459-ben kb. 12 000 hívét kényszerítette katolizálásra, így az egyház még az oszmán hódítás előtt megszűnt.
A stećci, Bosznia középkori sírkövei
A korszak leglátványosabb emlékei a stećci: faragott kő sírhelyek a 12. század második felétől a 16. századig. A régióban kb. 70 000 darabot tartanak számon. 2016-ban 28 temetőjük került fel az UNESCO-világörökség listájára, négy ország közös helyszíneként.
Mi köze Bosznia történetének a magyar királyokhoz?
II. Béla 1137 körül felvette a „Ráma királya” (rex Ramae) címet. Ráma a Neretva egyik kis mellékfolyója, ilyen nevű állam sosem létezett. A 15. századtól a cím a magyar oklevelekben Boszniát jelentette, és 1918-ig a magyar királyi címben maradt.
1463 tavaszán II. Mehmed szultán elfoglalta a boszniai királyságot, az utolsó királyt, Stjepan Tomaševićet kivégeztették. Hunyadi Mátyás még abban az évben ellentámadást indított, és decemberben, ostrom után visszafoglalta Jajcét. A jajcai bánság a déli végvárrendszer kulcsa lett, és csak 1527 végén vagy 1528 elején esett el. A helyszíneket a Jajce városlátogatás cikkben írtam le.
Magyar nyomok Boszniában
Jajce: a vár és a városfal a jajcai bánság idejéből is őriz részeket.
Szarajevó: a Városházát (Vijećnica) 1896-ban, Kállay Béni kormányzása idején adták át.
Mostar: az Öreg híd újjáépítésében magyar katonai műszakiak is dolgoztak.
Hogyan alakította át Boszniát a négyszáz éves oszmán uralom?
Az oszmánok 1463-ban Bosznia nagy részét meghódították, Hercegovina utolsó erődje 1482-ben esett el. Uralmuk 1878-ig tartott. Az iszlám ez idő alatt terjedt el a nemesség, a városlakók és a falusiak jelentős része körében. A 16. században szefárd zsidók is letelepedtek. A mai bosnyák, szerb és horvát identitás vallási gyökerei nagyrészt ekkor rögzültek.
Ekkor nőtt várossá Szarajevó és Mostar. A korszak kulcsemlékei a szarajevói Gazi Huszrev bég-mecset (1531), a mostari Öreg híd (1566) és a višegrádi Mehmed pasa Szokolović-híd (1577). Ez utóbbit Mimar Szinán tervezte, 179,5 méter hosszú, és 2007 óta UNESCO-világörökség.
Az osztrák–magyar korszak és az 1914-es merénylet
Az 1878-as berlini kongresszus Ausztria–Magyarországra bízta a tartomány igazgatását. A megszállás fegyveres ellenállásba ütközött: a hadjárat július 29-től október 20-ig tartott, Szarajevót augusztus 19-én foglalták el. A Monarchia 1908 októberében annektálta a területet, ami nemzetközi válságot okozott.
A tartományt a közös pénzügyminisztérium igazgatta. Kállay Béni 1882-től 1903-as haláláig vezette a tárcát, így gyakorlatilag ő irányította Boszniát. Vasutat, iskolákat, középületeket építtetett. Egy vallástól független, közös bosnyák identitást próbált erősíteni a szerb és horvát nemzeti mozgalmakkal szemben, sikertelenül.
1914. június 28-án Gavrilo Princip, a Mlada Bosna mozgalom tagja a Latin híd közelében agyonlőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Hohenberg Zsófiát. Július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának, és kitört az első világháború.
Mi történt Boszniában a második világháborúban?
1918. december 1-jén Bosznia a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett, amely 1929-től a Jugoszlávia nevet viselte. 1941 áprilisában a tengelyhatalmak megszállták az országot, Bosznia-Hercegovina egésze a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
Az NDH-t irányító usztasák szerbek, zsidók és romák ellen követtek el népirtást. A szerb királypárti csetnikek muszlim és horvát civileket gyilkoltak. A Tito vezette kommunista partizánok minden közösségből toboroztak, fő bázisuk a boszniai hegyvidék volt.
1943 márciusában a Neretva-csatában a partizánok Jablanicánál felrobbantották a hidakat, félrevezették üldözőiket, és kb. 4000 sebesültjükkel átkeltek a folyón. A május 15. és június 16. közötti Sutjeska-csatában kitörtek a bekerítésből, de kb. 22 000 fős erejükből 7543-an estek el vagy sebesültek meg. Tjentištében ma nagy jugoszláv kori emlékmű áll.
1943. november 29–30-án Jajcében ülésezett az AVNOJ (Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács). Kimondta, hogy a háború utáni Jugoszlávia hat egyenrangú köztársaságból áll, köztük Bosznia-Hercegovinával. Titót marsallá nevezték ki. Az épületben ma az AVNOJ Múzeum működik.
Milyen volt Bosznia a titói Jugoszláviában?
1945 után Bosznia-Hercegovina a szocialista Jugoszlávia egyik köztársasága lett. A boszniai muszlimokat az 1960-as évek végén nemzetként ismerték el, a „bosnyák” elnevezést 1993-tól használják. A városokban gyakoriak voltak a vegyes házasságok.
Kiemelt jelentőségű volt az 1984-es szarajevói téli olimpia (február 8–19.), 49 ország 1273 sportolójával. Jure Franko óriás-műlesiklásban nyert ezüstje Jugoszlávia első téli olimpiai érme volt. Tito 1980-as halála után a gazdasági válság és a nacionalizmus szétfeszítette az államot.
Hogyan zajlott az 1992–1995-ös boszniai háború?
A függetlenségi népszavazást 1992. február 29. és március 1. között tartották. A részvétel kb. 64% volt, a szavazók elsöprő többsége igennel voksolt, a boszniai szerbek többsége bojkottálta. Az Európai Közösség április 6-án ismerte el az országot, a harcok áprilisban kezdődtek.
Három fő fél állt szemben: a bosznia-hercegovinai kormányhadsereg, a boszniai szerb erők (Belgrád támogatásával) és a horvát HVO (Zágráb támogatásával). A háború alatt több mint 2,2 millió ember kényszerült elhagyni otthonát.
Ki mit akart elérni a háborúban?
A három fél céljai már 1991–1992-ben élesen különváltak. Leegyszerűsítve:
- A szarajevói kormány (Alija Izetbegović, bosnyák többséggel): független, egységes Bosznia-Hercegovinát akart a volt jugoszláv köztársaság határai között, amelyben mindhárom nép együtt él. Jugoszlávia felbomlása után nem akart egy Szerbia vezette maradékállamban maradni.
- A boszniai szerb vezetés (Radovan Karadžić, Belgrád támogatásával): a szerbek lakta területeket ki akarta szakítani a független Boszniából, és Szerbiával közös államban tartani. 1992 januárjában kikiáltották saját köztársaságukat, a mai Republika Srpska elődjét. A hágai törvényszék ítéletei szerint ehhez a nem szerb lakosság erőszakos, tartós eltávolítását is célul tűzték ki.
- A boszniai horvát vezetés (Mate Boban, Zágráb támogatásával): a horvát többségű területeken 1991 novemberében létrehozták Herceg-Bosnát, amely szoros kapcsolatot, hosszabb távon egyesülést keresett Horvátországgal. A törvényszék a Prlić-ügyben 2017-ben kimondta, hogy a vezetés céljai között a nem horvát lakosság elűzése is szerepelt.
A háború első évében a bosnyákok és a horvátok együtt harcoltak a szerb erők ellen, 1993-ban azonban egymás ellen is fordultak. A békét végül nem egyik fél győzelme hozta, hanem a nemzetközi nyomás és a daytoni kompromisszum.
Szarajevó ostroma
Szarajevó ostroma 1992. április 5-től 1996. február 29-ig, 1425 napig tartott. A boszniai szerb erők a környező dombokról tüzérséggel és mesterlövészekkel lőtték a várost. A szarajevói Kutatási és Dokumentációs Központ szerint 13 952 ember halt meg, köztük 5434 civil. 1993 nyarától egy kb. 800 méteres alagút kötötte össze a várost a külvilággal a repülőtér alatt.
A horvát–bosnyák konfliktus és a mostari Öreg híd
A kezdetben szövetséges bosnyákok és horvátok 1992 októberétől egymás ellen is harcoltak, főleg Közép-Boszniában és Hercegovinában. A tűzszünet 1994. február 23-án jött létre, az 1994. március 18-i washingtoni megállapodás hozta létre a Bosznia-hercegovinai Föderációt.
A mostari Öreg hidat a HVO tüzérsége 1993. november 9-én lerombolta. Eredeti technikával, részben a folyóból kiemelt kövekből építették újjá, 2004. július 23-án adták át, 2005 óta UNESCO-világörökség. A hágai törvényszék hat boszniai horvát vezetőt, köztük Jadranko Prlićot ítélt el a bosnyák lakosság elleni bűncselekményekért.
Srebrenica, 1995
Az ENSZ által „biztonságos övezetnek” nyilvánított Srebrenicát 1995. július 11-én a Ratko Mladić vezette boszniai szerb erők elfoglalták. A következő napokban több mint 8000 bosnyák férfit és fiút öltek meg. A Potočari emlékközpont 8372 áldozat nevét tartja nyilván.
A volt Jugoszlávia ügyeivel foglalkozó Nemzetközi Törvényszék (ICTY) 2004-ben, a Nemzetközi Bíróság (ICJ) 2007-ben népirtásnak minősítette az eseményeket. Radovan Karadžićot 2019-ben, Mladićot 2021-ben jogerősen életfogytiglanra ítélték, Mladić 2026. augusztus 27-én a hágai fogdában meghalt. Az ENSZ Közgyűlése 2024-ben július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánította.
A NATO-beavatkozás
A NATO 1993 áprilisától a repüléstilalmi övezet betartatásával lépett be, első harci bevetése 1994 februárjában volt. A döntő a Deliberate Force hadművelet volt 1995. augusztus 30. és szeptember 20. között, amelyet a Markale piacon augusztus 28-án elkövetett gránáttámadás váltott ki. A légicsapások és a horvát–bosnyák offenzívák együtt kényszerítették tárgyalóasztalhoz a feleket.
Hány áldozata volt a háborúnak?
A szarajevói Kutatási és Dokumentációs Központ 2007-es „Bosnyák halottak könyve” szerint 97 207 ember halt meg vagy tűnt el. Kb. 40%-uk civil, 60%-uk katona volt. Az áldozatok kb. 65%-a bosnyák, 25%-a szerb, 8%-a horvát. A központ szerint a végleges szám legfeljebb kb. 10 000-rel lehet magasabb.
Aknák: a háború máig veszélyes öröksége
A frontvonalak mentén a háború alatt aknamezők százait telepítették, és sok helyen nincs pontos nyilvántartásuk. 2026 januárjában az aknagyanús terület még mindig 774,69 km² volt, az ország területének 1,51 százaléka. 1996 óta 1 862 aknabaleset történt, 625 halálos áldozattal. Az ország az aknamentesítés határidejére 2032. március 1-ig kért halasztást.
Utazóként a szabály egyszerű: csak burkolt úton és jelzett turistaösvényen járunk, elhagyott házba nem megyünk be, és a „Pažnja! Mine!” feliratú tábla mögé soha nem lépünk. A részleteket és a BHMAC aknatérképes alkalmazását a Bosznia élővilágáról szóló cikk biztonsági részében írtam le.
Mit rögzített a daytoni megállapodás?
A békét 1995. november 21-én parafálták Daytonban, és december 14-én írták alá Párizsban. Aláírói Alija Izetbegović, Slobodan Milošević és Franjo Tuđman voltak. Egyik melléklete ma is az ország alkotmánya.
Két entitás és egy körzet: hogyan működik ma az ország?
A daytoni alkotmány egy államot hozott létre, de két nagy önkormányzó részre, úgynevezett entitásra osztotta, és ehhez 2000-ben egy különálló körzet is társult. Mindháromnak saját parlamentje, kormánya és rendőrsége van. Az állami szintre csak a külpolitika, a vám, a pénz, a határvédelem és néhány közös feladat tartozik.
- Bosznia-Hercegovinai Föderáció (a terület kb. 51%-a): bosnyák és horvát többségű, tíz kantonra tagolódik, mindegyiknek saját kormánya van. Ide tartozik Szarajevó nagy része, Mostar, Bihać, Tuzla, Zenica és Jajce. A kantonok egy része bosnyák, más része horvát többségű, kettő (köztük a mostari Hercegovina-Neretva kanton) vegyes.
- Republika Srpska (kb. 49%): szerb többségű, kantonok nélkül, központosítva működik, legnagyobb városa és kormányzati központja Banja Luka. Ide tartozik többek között Trebinje, Višegrád, Bijeljina és Srebrenica is. Az utcanévtáblákon és a hivatalokban itt gyakrabban látsz cirill betűt.
- Brčkó körzet: a Száva menti kisváros és környéke. Stratégiai fekvése miatt Daytonban nem tudtak megegyezni róla, ezért nemzetközi döntőbíróság határozott: 2000. március 8-tól önkormányzó körzet, amely formálisan mindkét entitáshoz tartozik, a gyakorlatban egyikhez sem.
Az állam élén háromtagú elnökség áll: a bosnyák és a horvát tagot a Föderációban, a szerb tagot a Republika Srpskában választják. Fölöttük működik a főképviselő, a béke polgári végrehajtását felügyelő nemzetközi tisztviselő, aki 1997 óta törvényt is hozhat és tisztségviselőt is elmozdíthat.
Utazóként az entitáshatárt szinte észre sem veszed: nincs rajta ellenőrzés, legfeljebb egy tábla jelzi. Ugyanaz a pénz és ugyanaz a személyi igazolvány érvényes mindenhol. Ami eltér: a Föderációban 2024 óta vasárnap zárva vannak a boltok, a Republika Srpskára ez a törvény nem vonatkozik. A gyakorlati tudnivalókat a Bosznia utazás előtti cikkben gyűjtöttem össze.
Miért nem esik egybe az entitások határa Boszniával és Hercegovinával?
Mert két teljesen különböző logika szerint jöttek létre. Bosznia és Hercegovina történeti tájak: a határukat a középkori birtokviszonyok, a domborzat és az éghajlat alakította, és ma egyiknek sincs hivatalos közigazgatási határa. Az entitásokat viszont 1995-ben, Daytonban húzták meg, nagyjából a háború végi frontvonalak mentén, és úgy, hogy a terület 51–49 arányban oszoljon meg.
Emiatt az entitáshatár mindkét tájat kettévágja. Hercegovina nyugati része Mostarral, Ljubuškival, Neummal és Široki Brijeggel a Föderációhoz tartozik, keleti része Trebinjével, Bilećával, Nevesinjével és Gackóval a Republika Srpskához. Ugyanígy Bosznia északi részén Banja Luka a Republika Srpskában, Bihać és Tuzla a Föderációban van.
A Föderáció kantonjainak nevében szerepel ugyan a táj neve (Nyugat-hercegovinai kanton, Hercegovina-Neretva kanton), de ezek sem fedik le egész Hercegovinát. Ha tehát valaki azt mondja, „Hercegovinában jártam”, az tájat jelent, nem közigazgatási egységet. Mostar és Trebinje egyaránt hercegovinai város, de az egyik a Föderációban, a másik a Republika Srpskában van.
A rendszer megállította a háborút, de az etnikai megosztottságot intézményes formába öntötte, ami máig megnehezíti a kormányzást.
Hol tart ma Bosznia-Hercegovina?
Az Európai Tanács 2022 decemberében tagjelölti státuszt adott az országnak, 2024 márciusában döntött a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról. Az Európai Bizottság 2025. december 4-én jóváhagyta a reformprogramot, amelyhez feltételekkel legfeljebb 976,6 millió euró támogatás tartozik.
| Év | Esemény | Hol látod ma? |
|---|---|---|
| 1377 | I. Tvrtko koronázása | Mile, Visoko mellett |
| 1463 | Oszmán hódítás, Mátyás visszafoglalja Jajcét | Jajce, vár |
| 1566 | Elkészül az Öreg híd | Mostar |
| 1914 | Merénylet Ferenc Ferdinánd ellen | Szarajevó, Latin híd |
| 1943 | Sutjeska-csata, AVNOJ-ülés | Tjentište, Jajce |
| 1992–1996 | Szarajevó ostroma | Alagút Múzeum, szarajevói rózsák |
| 1995 | Srebrenicai népirtás, Dayton | Potočari emlékközpont |
Hol láthatod ma Bosznia történetét utazóként?
Szarajevó: Latin híd, Alagút Múzeum, szarajevói rózsák
A Latin híd sarkán a Szarajevó 1878–1918 múzeum mutatja be az osztrák–magyar kort és a merényletet. A repülőtér melletti Butmirban az Alagút Múzeum egy magánház pincéjéből indul, az eredeti alagútból kb. 20 métert járhatsz be. Ha Szarajevóban jársz, a járdákon piros gyantával kitöltött becsapódásnyomokat látsz. Ezek a szarajevói rózsák, halálos gránáttalálatok helyei. A város többi látnivalóját a Szarajevó látnivalói cikkben gyűjtöttem össze.
Google Térkép
A térkép a Google szolgáltatása, betöltésekor a Google sütiket helyezhet el a böngésződben. Ha elfogadod a sütiket, a térképek maguktól betöltődnek. Részletek: adatkezelési tájékoztató.
Nyisd meg Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.
Mostar, Jajce, Višegrád
Mostarban az Öreg híd környékén ma is látszanak háborús sérülések a házfalakon. A hídról és arról, mikor érdemes odamenni, a Mostar látnivalói cikkben írtam. Jajcében a vár, a királyi katakombák és az AVNOJ Múzeum egy napba belefér. Višegrádban (igen, ugyanaz a neve, mint a magyar Visegrádnak: a szláv eredetű szó jelentése magas vár, fellegvár) a Drina-hídról szól Ivo Andrić Nobel-díjas regénye, a Híd a Drinán.
Srebrenica–Potočari emlékközpont
A Potočari emlékközpont a volt ENSZ-bázis területén működik. A Srebrenica Memorial szerint naponta 8 és 16 óra között látogatható, a belépés ingyenes. Bosnyák és angol nyelvű vezetés előre kérhető.
Hogyan illik viselkedni az emlékhelyeken?
A temetőben a sírok között nem illik pózolni. Július 11. körül a megemlékezés miatt nagy a tömeg, én máskor mennék. A háborúról a helyiek közösségenként eltérően beszélnek: meghallgatni érdemes őket, vitát kezdeményezni nem illik. Az aknaveszélyt jelző táblákat komolyan kell venni.
Bosznia-Hercegovina (Szarajevó) időjárás és árfolyam
Bosznia-Hercegovina (Szarajevó): 7 napos előrejelzés
Most: 10 °C, borult · frissítve 11.05. 11:19 (magyar idő)
| Nap | Idő | Max | Min | Csapadék |
|---|---|---|---|---|
| Ma nov. 5. | részben felhős | 11° | 2° | – |
| P nov. 6. | derült | 11° | 1° | – |
| Szo nov. 7. | derült | 10° | 0° | – |
| V nov. 8. | derült | 11° | -1° | – |
| H nov. 9. | többnyire napos | 15° | 2° | – |
| K nov. 10. | részben felhős | 14° | 6° | – |
| Sze nov. 11. | többnyire napos | 15° | 5° | – |
Előrejelzés: MET Norway, CC BY 4.0. Naponta többször frissül.
Árfolyam: konvertibilis márka
1 KM = 185,76 Ft
Bosznia-Hercegovina pénzneme: konvertibilis márka (BAM). Az euróhoz rögzített: 1 € = 1,95583 KM.
- 10 KM = 1 858 Ft
- 50 KM = 9 288 Ft
- 100 KM = 18 576 Ft
- 10 000 Ft = 53,83 KM
MNB hivatalos devizaárfolyama, 2026. november 4. Tájékoztató középárfolyam: a bankok és pénzváltók ennél kedvezőtlenebb árfolyamon váltanak. Bankkártya vagy készpénz?
Mikor menj? A legjobb hónapok
Bosznia-Hercegovina (Szarajevó) esetében a sokéves átlag alapján a legkellemesebb hónapok: május, június és szeptember. A legmelegebb hónap az augusztus (átlagosan 29 °C napi csúcs), a legcsapadékosabb a november (kb. 104 mm).
Bosznia-Hercegovina (Szarajevó) havi időjárása
| Hónap | Napi csúcs | Éjszakai | Csapadék | Esős nap |
|---|---|---|---|---|
| Január | 5 °C | -3 °C | 76 mm | 12 |
| Február | 6 °C | -2 °C | 66 mm | 11 |
| Március | 10 °C | 1 °C | 69 mm | 12 |
| Április | 15 °C | 5 °C | 66 mm | 13 |
| Május ★ | 20 °C | 9 °C | 80 mm | 14 |
| Június ★ | 24 °C | 13 °C | 71 mm | 13 |
| Július | 28 °C | 15 °C | 54 mm | 11 |
| Augusztus | 29 °C | 15 °C | 55 mm | 9 |
| Szeptember ★ | 23 °C | 11 °C | 81 mm | 11 |
| Október | 18 °C | 7 °C | 74 mm | 10 |
| November | 12 °C | 3 °C | 104 mm | 13 |
| December | 6 °C | -1 °C | 95 mm | 13 |
Gyakori kérdések
Mi a különbség Bosznia és Hercegovina között?
Két történeti táj: az északi, kontinentális éghajlatú Bosznia és a déli, mediterrán hatású Hercegovina. Hivatalos határuk nincs, Hercegovina fő városa Mostar.
Honnan kapta a nevét Hercegovina?
Stjepan Vukčić Kosača főúrtól, aki 1448-tól a herceg címet használta.
Volt Bosznia magyar kézen?
A Magyar Királyság része nem volt, de a magyar királyok igényt tartottak rá. Jajcét 1463-tól 1527/1528-ig magyar végvárként védték, 1878 és 1918 között pedig Ausztria–Magyarország igazgatta.
Meddig tartott Szarajevó ostroma?
1992. április 5-től 1996. február 29-ig, 1425 napig.
Hány áldozata volt a boszniai háborúnak?
A szarajevói Kutatási és Dokumentációs Központ szerint 97 207 halott és eltűnt.
Uniós tagjelölt Bosznia-Hercegovina?
Igen, 2022 decembere óta. A tárgyalások megnyitásáról 2024 márciusában döntöttek.
Mi a különbség a Föderáció és a Republika Srpska között?
Ez a két entitás, amelyekre a daytoni béke az országot osztotta. A Föderáció bosnyák és horvát többségű, tíz kantonból áll, a Republika Srpska szerb többségű és központosított. A harmadik egység a Brčkó körzet. Az entitáshatáron nincs ellenőrzés, a pénz és az iratok mindenhol ugyanazok.
Tudtad, hogy…
…a „Ráma királya” cím 1918-ig a magyar királyi címben maradt? A boszniai helyszínek autóval érhetők el a legkönnyebben, ehhez az autóbérlésről szóló cikkemet ajánlom.
Kapcsolódó boszniai cikkek
- Bosznia-Hercegovina útikalauz – a gyűjtőoldal, innen minden elérhető.
- Bosznia-Hercegovina utazás előtt
- Bosznia 5 nap alatt autóval
- Közlekedés Boszniában autóval
- Tömegközlekedés Boszniában
- Biciklivel Boszniában
- Szarajevó látnivalói
- Mostar látnivalói
- Blagaj: a dervis kolostor és a Buna-forrás
- Jajce városlátogatás és a Vrbas-kanyon
- Una Nemzeti Park
- Bosznia vízesései
- Plitvice, Krka, Una vagy Kravica?
- Bosnyák ételek és italok
- Bosznia élővilága
- Bosznia története (ez a cikk)
- Bosznia-Hercegovina érdekességek
- Bosznia turizmusa
