Bosznia 5 nap alatt autóval – útiterv Szarajevótól Jajcéig

Bosznia 5 nap alatt jól bejárható, a fő látnivalók beleférnek, ha jól osztod be az idődet és legalább két helyen foglalsz szállást. A program: Szarajevó és Lukomir, Blagaj és Mostar, a hercegovinai hármas, az Una Nemzeti Park, végül Jajce. Plusz egy bónusznap Dubrovnikban vagy Makarskában, Splitben vagy Trogirban, ha van kedved átugrani a tengerhez.

A térkép menetidejében nem lehet megbízni. Boszniában az utak a hegyekben és kanyonokban haladnak, keskenyek és forgalmasak, a reális átlagsebesség 60–80 km/h – Szarajevó és Mostar között 130 kilométer két és fél–három óra.

Az útiterv egy pillantásra

1. nap: Szarajevó és Lukomir

Reggel a Baščaršija. Végigsétálunk az oszmán óvároson, megnézzük a Gazi Husrev-bég mecsetet (belépő 3 márka, benne angol idegenvezetéssel; imaidőben nem látogatható, a napi időpontokat előre megnézheted), és megkeressük a Ferhadija utcában a burkolatba épített táblát, ahol az oszmán és az osztrák–magyar városrész találkozik. Reggelire pita joghurttal.

A részletes városi program a szarajevói látnivalókról szóló cikkben van – ha három napod van a fővárosra, ott találod a teljes listát.

Délután: Umoljani és Lukomir

Ha a délutánra van két-három szabad órád, akkor autózz fel a Bjelašnica-fennsíkra, Umoljani felé. Ide sima autóval is eljutsz aszfaltozott úton, ráadásul az utat felújítják. Gyönyörű, kétsávú út vezet, amely Umoljani előtt egysávúvá válik, és egy rövid szakaszon nagyon meredek és kanyargós. Ott elég félelmetes, amikor valaki szembejön, a többi szakaszon viszont az egész út szuperül járható. Trnovo község közlése szerint 2025. szeptember 26-án elkészült az umoljani szakasz (R753 út, 2160 méter) záró aszfaltrétege.

Én navigációnak Umoljanit javaslom megadni. Útközben megállhatsz sétálni a fennsíkon, ha pedig bátrabb vagy, elmész egészen Umoljaniig, ott le tudsz parkolni, és sétálhatsz egy keveset. Látványos turistafalura nem kell számítani: ezt a falut valóban helyiek lakják. Így viszont megnézheted, hogyan élnek a helyiek, és milyen gyönyörű hegyi tájak vannak itt.

Umoljani Trnovo községhez tartozik. 2013-ban 40 lakosa volt, télen csak néhányan maradnak: 6 fő (Klix, 2014), majd kb. 7 fő (N1, 2022). A falu határában áll a Dolovi stećci-nekropolisz, amely 2016 óta UNESCO világörökség. Szarajevóból kb. 50 kilométer, nagyjából másfél óra.

Lukomirba viszont az autó épségét nem érdemes kockáztatni. Ezt a hegyi falut gyalog vagy valamilyen élményprogram keretében lehet megnézni. Az egynapos szervezett túrák listaára 55 eurótól (Meet Bosnia) 73 euróig (Balkland, 2026. szeptember–október) terjed.

Lukomir Bosznia-Hercegovina legmagasabban fekvő lakott faluja. A Bjelašnica-hegység déli oldalán, a Rakitnica-kanyon pereme fölött áll, közigazgatásilag Konjic községhez tartozik. A 2013-as népszámláláskor 13 állandó lakosa volt, nyaranta viszont 17 család tér vissza ide a nyájaival.

A magasságra kétféle adatot találsz. A turisztikai források többsége 1 495 métert ír, a falu műemléki leírása és a konjici iszlám közösség kb. 1 472 métert. A mai falu házai 1952 és 1974 között épültek, amikor a lakók a kanyon meredek oldalán, mintegy 500 méterrel lejjebb fekvő Donji Lukomirból feljebb költöztek, közelebb az úthoz.

Lukomir 2009 óta nemzeti műemlék. Nem múzeumfalu: nyáron itt élnek, juhot tartanak, sajtot készítenek, és a gyapjúból maguk kötnek. A védelem kulturális tájként az egész falura vonatkozik, a házakra és a sírkövekre is.

Hogyan jutsz el Lukomirba?

Szarajevóból Umoljaniig kb. 50 kilométer, nagyjából másfél óra. A legrövidebb út a Bjelašnica síközpont (Babin Do) mellett visz el, onnan Šabići irányába haladsz tovább. Umoljaniig aszfalton mész, Lukomirig innen még kb. 10–11 kilométer murvás, kanyargós makadámút vezet (tömörített, különböző méretű kőzúzálékból vagy kavicsból épült út; egyes források hosszabbnak írják).

A makadámút kátyús és köves, szakadék nincs mellette, de a kőfelverődés és a kátyúk miatt az autó épségét nem érdemes kockáztatni, alacsony autóval és bérautóval főleg nem. Bérautónál a szerződés is számít: a kölcsönzők egy része kizárja a földutakat, a gumit és az alvázat a biztosításból. Terepjáróval, motorral vagy quaddal járható, szervezett úttal is feljuthatsz a faluba. A Konjic felőli déli bekötőút rosszabb.

Télen az út járhatatlan. Decembertől áprilisig autóval nem jutsz fel, a lakók többsége az első nagy hó előtt leköltözik, és májusban tér vissza. Kijelölt parkoló nincs: a falu előtt, az út szélén lehet megállni úgy, hogy mások is elférjenek.

Nyisd meg Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

Mit lehet megnézni a faluban?

• Kőházak fazsindellyel: alacsony kőházak magas, négy oldalra lejtő fatetővel. A tetőt šimla fedi, ékesre hasított fazsindely, amelyet egymás mellé raknak.
• A dzsámi: a falu nyugati végén áll. 1969. május 8-án avatták fel, 2014-ben új minaretet és fémtetőt kapott.
• Stećci, középkori sírkövek: a falu délnyugati részén, az út melletti Vlaško groblje nevű dombon 18 sírkő áll (17 láda és 1 nyeregtetős forma). Innen kb. 100 méterre északnyugatra, Jezerinén további 9 van. A 14. század második feléből és a 15. század elejéről valók. Lukomir sírkövei nem részei az UNESCO-listának, a szomszédos Umoljani Dolovi-nekropolisza viszont 2016 óta világörökség.
• A Rakitnica-kanyon pereme: a falu közvetlenül a kanyon fölött áll, a peremről lelátsz a mélybe. A helyi monda szerint a kanyonban egykor sárkány élt.
• Kötött áru: a helyi asszonyok saját juhaik gyapjából kötnek zoknit, kesztyűt, sálat, mellényt és pulóvert, és a házak előtt árulják. Egy 2021-es riport szerint a vastag, mintás zokni 10–50 konvertibilis márka (kb. 5–25 euró).
• Enni, inni: nyáron több családi vendéglő és vendégház működik, például a Kod Kapetana Tea, az Etno koliba és a Na krovu svijeta. Pitát (burek, káposztás pita), friss sajtot, kajmakot és bosnyák kávét kapsz. Csak szezonban, nagyjából májustól októberig vannak nyitva.

Gyalog Umoljaniból

A klasszikus túra a szomszédos Umoljani faluból indul, és a Rakitnica-kanyon peremén vezet Lukomirba. Egy irányban kb. 6–7 kilométer, 2–3 óra, jelzett turistaúton. Útközben patakokat, kisebb vízeséseket és vízimalmokat látsz, Umoljani mellett pedig ott a Dolovi UNESCO-nekropolisz.

A hosszabb körtúra az Obalj-csúcson (1 896 m) át vezet: a planinarenje.ba szerint 16,7 kilométer, kb. 1 000 méter szintemelkedés és kb. 9 óra. Vezető nem kötelező. Ha mégis vezetővel mennél, a szarajevói Green Visions májustól októberig egynapos körtúrát szervez szállítással, ebéddel és túravezetővel. Az árat az oldal nem közli.

Ebbe a délutánba a gyalogtúra nem fér bele. A gyalogos megközelítéshez egy külön nap kell, reggeli indulással.

Amit jó tudni

• Fotózás: a helyieket, főleg az idős asszonyokat, csak engedéllyel fényképezd. Az udvarok magánterületek.
• Öltözet: a dzsámiba fedett vállal és térddel, nőknek kendővel lehet bemenni, és a cipőt le kell venni.
• Szemét: a faluban nincs szervezett szemétszállítás, a hulladékot vissza kell vinni Szarajevóba.
• Pénz: nincs bankautomata, se kártyaterminál. Konvertibilis márka (KM) kell készpénzben, erről bővebben a bankkártya vagy készpénz cikkben olvashatsz.
• Térerő: nem garantált, ezért jól jön az offline letöltött térkép.
• Aknák: Boszniában ma is vannak aknagyanús területek. A Lukomirba vezető jelölt utakat a szervezett csoportok rendszeresen járják, ezekről nem szabad letérni. A bosnyák aknamentesítési központ (BHMAC) mobilalkalmazása megmutatja, milyen messze van a legközelebbi aknagyanús terület.
• Benzin és időjárás: Szarajevóban érdemes teletankolni. Közel 1 500 méteren nyáron is hűvös lehet, és a zivatar gyorsan jön.

2. nap: Blagaj és Mostar

Szarajevóból korán jó elindulni: a Neretva-kanyonon át vezető út három óra, és önmagában is látványos. A táv kb. 130 kilométer, de ugyanazon az egyetlen úton megy minden autó és kamion, és sok a település meg a sebességkorlátozás, ezért nálunk hosszú út volt. Gyönyörű, de rendkívül szemetes; hogy miért, azt a Mostar cikkben írtam le.

Előbb Blagaj, ne Mostar. A Buna-forrás egy függőleges sziklafal tövéből, egy barlangszájból tör elő – átlagosan másodpercenként 23,7 köbméter vízzel, ami a világ öt legnagyobb forrása közé emeli. A víz fölött áll a 16. századi derviskolostor.

Belépő 10 márka, nyáron 8:00–22:00, télen 9:00–17:00 között. Fedett váll és térd kell, kendőt a helyszínen adnak, és a belső imatermekben a cipődet le kell venni.

Mi Blagajban aludtunk, a falu szélén, és nagyon ajánlom: éjszakára teljesen elcsendesedik, a tekke gyalog 15–20 perc, a folyóparti teraszokon pedig este is lehet vacsorázni, amikor már alig van turista. Nekem Mostar után ez lett a második kedvenc helyem; a részleteket a Mostar-cikk Blagaj részében írtam le, a belépőt, a buszt és a várat pedig a blagaji dervis kolostorról szóló cikkben.

Mostarba délután megyünk – így pont akkor érünk oda, amikor a buszos csoportok már elindulnak. Az Öreg híd, a bazárutca és a Koski Mehmed pasa mecset minaretje (nálunk kb. 15 márka volt, innen a legjobb kép) egy este alatt bejárható. A részletek a mostari cikkben.

3. nap: Kravica, Međugorje, Počitelj

Ez a hercegovinai nap, és Mostartól fél órán belül elérhető.

Reggel Kravica. A Ljubuškitól 10, Mostartól 40 kilométerre fekvő vízesés nem egyetlen zuhatag, hanem egy 120 méter széles mésztufa-amfiteátrum, ahol a víz több tíz ágon zuhan le kb. 25–28 méterről. Fürödni is lehet benne, saját felelősségre – a víz hideg forrásvíz, a hercegovinai melegben pont ezért jó.

Belépő 20 márka, hét év alatt ingyenes, a parkolás külön 3 márka óránként vagy 6 márka napijeggyel. Reggel érj oda: nyitva 7-től van, és délelőttre megérkeznek a buszok. Jegy és részletek: kravica.ba.

A mi tapasztalatunk: a lenti éttermek turistásak, bosnyák kávét sem kapsz, a kavicsos strandrészhez pedig strandcipő kell. Egy-két óra bőven elég. A legszebb kilátás fentről a kisvonat útjáról nyílik, ezt gyalog is kényelmesen bejárod kb. 10 perc alatt.

Opció volna a közeli Koćuša is, de mi nem ajánljuk: ingyenes, viszont a valóságban nagyon kicsi, nálunk szemetes és elhanyagolt volt, és a környéken semmi nem volt nyitva. A tapasztalatainkat és a többi lehetőséget a boszniai vízesésekről szóló cikkben írtam le.

Délben Međugorje. Ez a világ egyik leglátogatottabb keresztény zarándokhelye: 1981. június 24-én hat fiatal Mária-jelenésről számolt be a Podbrdo-dombon. Amit megnézhetsz: a Szent Jakab-templomot, a Jelenés-hegyet és a Križevacot – az 540 méteres hegyen álló, tíz méter magas betonkeresztet 1933-ban emelték, hat hét alatt.

A Vatikán álláspontja fontos és gyakran félreértett: 2024 szeptemberében a Hittani Dikasztérium „nihil obstat” határozatot adott ki, amely engedélyezi a nyilvános ájtatosságot és a zarándoklatot. Ez ugyanakkor kifejezetten nem jelenti a jelenések természetfeletti jellegének elismerését.

Szerintem a templomot érdemes megnézni, de ha szűkös a programod, Međugorje nyugodtan kihagyható. A város modern és tiszta, de nincs olyan hangulata, mint Mostarnak vagy Blagajnak: nincsenek minaretek, nincs óváros, az éttermek nemzetközi ételeket kínálnak. A templom hatalmas, mögötte óriási udvar van, tele padsorokkal.

Délután Počitelj, és ez a nap fénypontja is egyben. Egy középkori erődített városka a Neretva fölött, Mostartól 30 kilométerre délre. Lépcsős utcák, az 1563-as Šišman Ibrahim pasa dzsámi, mellette oszmán kori medresze és óratorony. 2007 óta az UNESCO várólistáján van.

A falu és az erőd ingyenes; a toronyhoz kb. félórás kapaszkodás vezet, cserébe 360 fokos panoráma a Neretva-völgyre. Nagyjából 1,5–2 óra kell rá. Akár 3–4 órát is el lehet itt tölteni, ha felmész a várhoz, minden kis utcát felfedezel, szeretsz fotózni, és itt is ebédelnél.

Nekünk nagyon tetszett, kicsit Visegrádra emlékeztetett. A folyóparti kis parkolókban ingyen állhattunk meg, és már az is megéri, ha csak a minaretig és a dzsámi udvaráig sétálsz fel. Evésre nem ez a jó hely: nálunk szinte minden étterem zárva volt, a nyitva lévő egyetlen helyet pedig a kiszolgálás miatt nem ajánlom.

4. nap: Una Nemzeti Park

Ez a leghosszabb autózás: Mostarból északnyugatra, Bihać környékére. Fél nap az út, ezért korán jó elindulni. Mi egy köztes napot iktattunk be, és az utat a horvát tengerparton tettük meg Dubrovniktól Trogirig.

Mi végül a Buško-tótól a horvát határral párhuzamosan, egy fennsíkon át autóztunk fel az Una Nemzeti Parkig. Gyönyörű, kevés forgalmú út, de étterem és bolt szinte nincs útközben, ezért ennivalót vinni kell. Az útról letérni nem szabad, mert ezen a vidéken is vannak még nem teljesen mentesített területek. A tájról és a félkész házakról a boszniai tudnivalók között írtam.

Az Una Nemzeti Park 2008-ban alakult, 198 négyzetkilométeres, és a horvát határon fekszik. Két fő helyszíne van:

• Štrbački buk – a park leglátványosabb, 24,5 méteres vízesése. Innen indulnak a rafting- és kajaktúrák.
• Martin Brod és a Milančev buk – 800 méter hosszú kaszkádsor, összesen 54 méteres szintkülönbséggel. Itt áll a Rmanj ortodox kolostor is.

Belépő: szezontól függően a Štrbački buk zónába felnőttenként 8–20 márka, Martin Brodnál 5,50–10 márka, kombinált jeggyel 10–25 márka; rafting 12–20 márka. Jegy és részletek: npuna.com. Bihaćban aludj.

A mi tapasztalatunk: október elején, egy száraz nyár után a Štrbački buk még szép volt, Martin Brodnál viszont szinte nem volt vízesés. Ősszel a parkra 2–3 óra is elég, ennivaló és innivaló kell, mert szinte minden zárva van. Kulen Vakufban a benzinkút szombaton 16 órakor bezár, és vasárnap sem biztos, hogy nyitva van; a következő kb. 30 km-re van, ezért előre kell tankolni. Bővebben az Una Nemzeti Park cikkben.

5. nap: Jajce és hazaút

Jajce útba esik hazafelé, és fél nap alatt bejárható.

A fő látványosság a 22 méteres Pliva-vízesés, amely a város közepén zuhog, ott, ahol a Pliva a Vrbasba ömlik. Kevés ilyen különleges adottságú város van. A vízesés felülről ingyen látható, a lenti kilátóteraszra szezonban 10 márka a belépő.

Ha marad időd, a Pliva-tavak vízimalmai a legfotogénebb helyszín: apró fa malomházak sorakoznak egymás mellett a vízen.

A mi tapasztalatunk: magában Jajce néhány órás program. Szép kis belvárosa van, sok hangulatos étteremmel, de a látnivalók nagy része a vízesés és a környéke. A belváros közelében fizetős a parkolás, a Google Térképen előre megnézheted, hol olcsóbb vagy ingyenes. Részletesen a Jajce városlátogatás cikkben írtam róla.

Hazafelé Banja Lukán és Gradiškán át megyünk, mert így útba esik a Vrbas-kanyon. Jajcétől Banja Lukáig kb. 70 km-en át az út végig a kanyargós folyó mellett halad, és végig gyönyörű a kilátás. Szerintem ez az út a nap fénypontja. Banja Luka, Bosznia második legnagyobb városa, jó utolsó megálló: innen a horvát határ Gradiškánál kb. 50 km.

Nyisd meg Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

+1 nap: Dubrovnik

Ha van egy hatodik napod, Mostarból Dubrovnik két és fél óra, körülbelül 111 kilométer. Érdemes bónusznapként hozzátenni, mert a hercegovinai szakasz úgyis a tenger felé visz.

Mi Blagajból Trebinjén át mentünk Horvátország felé, mert Hercegovinát a lehető legteljesebben szerettük volna bejárni, a déli részét is. Útközben megálltunk a Tvrdoš kolostornál, ami gyönyörű, és teljesen ingyenesen látogatható: bemehetsz a kis belső udvarába és magába a templomba is. Ha ebbe az irányba mész autóval, ezt ajánljuk. A kolostornál szőlőt termesztenek, és most építkeznek is.

Ezen kívül ezen az oldalon nem igazán van látnivaló. Nagyon örültünk, hogy láthattuk, hogyan élnek itt az emberek, és mennyire kevesen: sok az öreg, düledező, beomlott ház, és akad olyan falu is, amelyben alig lakik valaki, pedig sem Mostar, sem Trebinje nincs messze. Az út minősége viszont szinte kifogástalan.

Trebinjének van egy kis óvárosa, de tényleg nagyon picike, ezért csak miatta nem éri meg idáig eljönni. Igazi hercegovinai kisváros, a szélén bevásárlóközpontokkal, szebb és kevésbé szép részekkel; nekünk séta közben inkább szocialista hangulata volt. Az óváros szélén van egy kis piac, ott helyi termékeket vehetsz.

Trebinjéből Horvátország felé gyönyörű hegyi úton kelsz át, csodálatos kilátással, és az út is jó minőségű. A határátkelőnél nálunk semmilyen sor nem volt, rajtunk kívül senki nem akart átkelni. Már csak emiatt is megéri ezzel a kerülővel eljutni a dalmát tengerpartra.

Dubrovnikban a fő látnivaló a városfal. A belépő főszezonban (március–október) kb. 40 euró, télen 15 euró; gyerekjegy 15, illetve 5 euró, hét év alatt ingyenes. A jegy tartalmazza a Lovrijenac-erődöt is. Az árak és a nyitvatartás szezononként változnak, az aktuális adatok a hivatalos oldalon vannak.

A boszniai árak után Dubrovnik sokk. Egy városfal-belépő többe kerül, mint egy teljes napod Boszniában. A tömeg is más nagyságrend.

A mi tapasztalatunk: a parkolás brutálisan drága (a belvárosi parkolókban nálunk közel 10 euró volt óránként), és a tömeg még október elején is elképesztő, mert busszal és óceánjárókkal is hozzák a turistákat. Ha csak pár órád van, a városfal szerintem nem éri meg: elég besétálni a falon belülre, enni valamit, kiülni az öbölhöz. A részleteket a dubrovniki cikkben írtam le. Ha innen továbbmentek a parton, a 8-as út Makarskáig gyönyörű.

Képek az útról

Gyakori kérdések

Kapcsolódó cikkek

Ez az útiterv a vázat adja. A részletekhez három cikk tartozik: a gyakorlati tudnivalók (pénz, roaming, útdíj, árak), az ételek és italok, és ha a természet is érdekel, a boszniai élővilág.

Ha több időd van, a két városra érdemes külön-külön is rászánni egy-egy napot: Szarajevó és Mostar.

Kapcsolódó boszniai cikkek

• Bosznia-Hercegovina útikalauz – a gyűjtőoldal, innen minden elérhető.
• Bosznia-Hercegovina utazás előtt
• Bosznia 5 nap alatt autóval (ez a cikk)
• Közlekedés Boszniában autóval
• Tömegközlekedés Boszniában
• Biciklivel Boszniában
• Szarajevó látnivalói
• Mostar látnivalói
• Blagaj: a dervis kolostor és a Buna-forrás
• Jajce városlátogatás és a Vrbas-kanyon
• Una Nemzeti Park
• Bosznia vízesései
• Plitvice, Krka, Una vagy Kravica?
• Bosnyák ételek és italok
• Bosznia élővilága
• Bosznia története
• Bosznia-Hercegovina érdekességek
• Bosznia turizmusa