Őrség látnivalói: falvak, Árpád-kori templomok, tanösvények és útiterv

Az Őrség látnivalói nem egy pontban sűrűsödnek: szétszórt szereken, Árpád-kori templomokban, fa haranglábaknál és tanösvényeken vannak, Vas vármegye délnyugati sarkában. A fontosabbakhoz 2–3 nap kell, és autóval sokkal könnyebb bejárni. A belépők olcsók: a legdrágább, a pityerszeri skanzen felnőttjegye 1800 Ft (2026 októberi ár).

Ebben az útikalauzban falvanként megyek végig az Őrség látnivalóin: mit érdemes megnézni, mennyi időt kér, mikor van nyitva és mennyibe kerül. A nyitvatartásokat és az árakat az Őrségi Nemzeti Park, a Tourinform Őrség és a települések hivatalos oldaláról vettem, és mindenhol belinkelem őket, mert ezek évről évre változnak.

A cikk végén 2–3 napos útvonalat is találsz térképpel. Azt, hogy melyik évszakban milyen rendezvény van, és milyen helyi ételek vannak az Őrségben, egy külön cikkben írtam meg.

Mi az Őrség, és hol vannak a határai?

Az Őrség erdős dombvidék Vas vármegye délnyugati sarkában, a szlovén és az osztrák határ mellett. A neve az őrállókra utal: a honfoglalás után a nyugati határ védelmére telepítettek ide őröket. A 20. századi szájhagyomány szerint 108 család kapott itt őrállást, és saját fegyverrel, saját költségén védte a határt.

Az Őrségi Nemzeti Park 2002. március 1-jén alakult. A nemzeti park leírása szerint 44 település határát fogja át, közel 44 000 hektáron: az Őrségen túl a Vendvidéket, a Rába völgyét Halogyig, a Belső-Őrséget és Szentgyörgyvölgy környékét. A táj átlagosan 250–300 méter magas, a legmagasabb pontja a felsőszölnöki Hármashatár (387 m).

Mik azok a szerek?

Az őrségi falvak nem egy utca mentén épültek. A dombtetőkön házcsoportok, úgynevezett szerek jöttek létre, és ezek együtt alkottak egy községet. A szerek a családról (Baksaszer, Siskaszer), a fekvésükről (Felsőszer, Alszer) vagy a templomról (Templomszer) kapták a nevüket. A Tourinform Őrség szerint ez a szerkezet ma Szalafőn látszik a legtisztábban.

Ezért egy falun belül is gyakran kilométereket mész szertől szerig, és a címekben is a szer neve áll, például: Őriszentpéter, Városszer 57. A házak boronafalúak voltak, vagyis egymásra fektetett gerendákból épültek, kívül-belül sárral tapasztva és meszelve.

Mi a Vendvidék és Hetés?

Az Őrségtől nyugatra, Szentgotthárd mellett van a Vendvidék, más néven Szlovén-Rábavidék. III. Béla 1183-ban ciszterci apátságot alapított Szentgotthárdon, és a szlovén falvak az apátság majorjaiból alakultak ki: Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu, Orfalu, Kétvölgy, Apátistvánfalva és a Szentgotthárdhoz csatolt Rábatótfalu. Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Orfalu és Kétvölgy az őrségi szerekhez hasonló szórványtelepülés.

Délen, már Zala vármegyében van Hetés, a harmadik szomszédos néprajzi táj. Egy 2007-es meghatározás szerint magyarországi falvai Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza és Zalaszombatfa, a többi ma Szlovéniában van (termeszetvedelem.hu). Ebben a cikkben az Őrségre és a Vendvidékre koncentrálok.

Mit láthatunk Őriszentpéteren?

Őriszentpéter az Őrség központja, és a legjobb kiindulópont: itt van a nemzeti park igazgatósága, a látogatóközpont, a szombati termelői piac és a legtöbb vendéglátóhely. Itt indul a Dél-dunántúli Kéktúra 3. szakasza és a Tourinform őrségi kerékpáros körtúrái is.

Az Árpád-kori Szent Péter-templom

A Szent Péter-templom Templomszeren áll, a falu fölötti dombon. Az önkormányzat leírása szerint a 13. század második negyedében épült téglatemplom. Az eredeti épületből megmaradt a torony, a díszes déli kapu, az ablakok és a gazdagon díszített párkány.

A mai szentély a 15. században készült. A török előrenyomulásakor a templomot sáncfallal és árokkal erősítették meg. 1570 körül az őrségiek a földesuraikat, a Batthyányakat követve reformátusok lettek: a freskókat lemeszelték, és a falakra Károli-bibliaidézetek kerültek. 1732-ben a templom visszakerült a katolikusokhoz, és belül barokk stílusban alakították át.

A templom mellett van a nemzeti park Csörgőalma Gyümölcsöskertje. Itt régi őrségi, vendvidéki és hetési gyümölcsfajtákat ültetnek vissza, amelyek permetezés nélkül is teremnek. Májusban kosborok virítanak a fák alatt, októberben őszi kikerics.

Natura 2000 Látogatóközpont

A Natura 2000 Látogatóközpont (Őriszentpéter, Városszer 57.) interaktív kiállításon mutatja be az őrségi élőhelyeket. Ugyanitt működik a turisztikai információs iroda térképekkel, kiadványokkal, és van ajándékbolt kávéval. A felnőttjegy 1000 Ft, a diák-, nyugdíjas- és pedagógusjegy 700 Ft (2026 októberi árak).

A nyitvatartás évszakonként változik. Június 23. és augusztus 31. között hétfőtől péntekig 9–17, szombaton 10–15 óráig, szeptember 1. és november 3. között hétköznap 9–16, szombaton 10–15 óráig van nyitva. December 15. és január 1. között zárva tart. Az udvaron személyautó- és buszparkoló is van. Én itt kezdeném az Őrséget, mert itt kapod meg a tanösvények és a kerékpárutak térképét.

Helytörténeti gyűjtemény és termelői piac

A Szikszay Edit Helytörténeti Gyűjtemény a művelődési ház tetőterében (Városszer 55.) archív fotókkal és tárgyakkal mutatja be az őrségiek mindennapjait.

Szombat délelőtt érdemes Őriszentpéteren lenni: a termelői piac 2012 óta működik a református templom mögötti parkban. Méz, kolbász, sonka, szörp, lekvár, tökmagolaj, sajt és fazekasáru is van, mellette játszótér.

Mit láss Szalafőn és Pityerszeren?

Szalafő az Őrség legjellegzetesebb szeres faluja, Őriszentpétertől néhány kilométerre nyugatra. Itt van a táj legismertebb látnivalója, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes Pityerszeren, és mellette a bölények.

Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes

A pityerszeri skanzen különlegessége, hogy a 200–300 éves lakóházak és melléképületek az eredeti helyükön maradtak fenn. Nem összehordott épületeket látsz, hanem egy valódi szert. A boronafalú házakban a gazdálkodás eszközeit nézheted meg, van háziállat-udvar, játszótér, fedett játszópajta, a pénztárban pedig nemzeti parki bolt.

Itt áll az ország egyetlen megmaradt emeletes kástuja. A kástu az őrségi különálló éléskamra neve. A későbbi téglaházak jellegzetes eleme a kiugró előtornác, a kódisállás: a régi vándorok, a kódisok ide behúzódhattak, a házba viszont nem mehettek be.

A nemzeti park oldala szerint március 15. és június 15. között, valamint szeptember 1. és november 2. között minden nap 10–17, június 16. és augusztus 31. között 10–18 óráig van nyitva. November 3. és december 14., illetve február 1. és március 14. között csak szombaton 10–15 óráig. A felnőttjegy 1800 Ft, a diák- és nyugdíjasjegy 1200 Ft (2026 októberi árak). Egy-két óra alatt lehet bejárni.

Bölényles és Bölények útja

A skanzentől kb. 500 méterre, a Hodos felé vezető kavicsos úton gyalog éred el a szalafői bölénylest. 2020-ban kilátót építettek a kifutó mellé, ahonnan az európai bölényeket, Európa legnagyobb szárazföldi emlőseit közelről látod. Ingyenes, és a nap 24 órájában látogatható.

A kifutó körül vezet a 2 km-es Bölények útja tanösvény, a mintegy 13 hektáros legelő mentén, árnyékos úton. A Tourinform szerint Szalafőn eurázsiai vadlovak és muraközi ménes is van.

Templomszer, Kömpe szeme és tanösvények

Szalafő református temploma (1839–1842) Templomszeren áll, és két bejárata van. A helyi anekdota szerint a felsőszeriek és az alsószeriek nem tudtak megegyezni, merre nézzen, ezért mindkét szer felé nyitottak egy ajtót. Felsőszeren áll a Kömpe szeme fa kilátó, ahonnan a falu hét szeréből ötöt látsz.

Ha sétálnál, két tanösvény indul innen. Az 1,7 km-es Felsőszeri tanösvény a népi építészetet mutatja be (kódisállásos ház, boronaház, kútház, lábas pajta), egy óra alatt kényelmesen bejárható. A 6 km-es Körtike tanösvény Templomszerről erdőn át visz a skanzenig, kerékpárral is járható. Mindkettő Pityerszeren ér véget, ahol a skanzen területére jegyet kell váltani.

Miért híres a veleméri templom?

A veleméri Szentháromság-templom Aquila János 14. századi freskói miatt az Őrség leghíresebb műemléke. A templom a 13. század végén épült, késő román és kora gótikus jegyekkel, a falu délkeleti szélén, az erdő mellett, a Papréten.

Velemér község oldala szerint a templombelsőt a radkersburgi Aquila János festette ki 1377–1378 körül (a források a két év között ingadoznak). Aquila munkái öt helyen maradtak fenn: Veleméren kívül a szlovéniai Mártonhelyen és Bántornyán, valamint az ausztriai Fürstenfeldben és Radkersburgban.

A diadalív külső oldalán az ítélkező Krisztus, a hajó északi falán a Háromkirályok vonulása, Szent László és Szent Miklós alakja látható. A szentély északi falán Aquila önarcképét is megtalálod. A reformáció után a falképeket itt is lemeszelték; a 19. század második felében Gózon Imre és Rómer Flóris hívta fel rájuk a figyelmet.

A templom egész évben látogatható, keddtől vasárnapig 10–16 óráig, hétfőn szünnap. A belépőt a falu oldala nem tünteti fel; a gondnok elérhetőségét a velemer.hu oldalon találod.

Miért hívják a Fények templomának?

A templomot „Fények templomának” is nevezik, mert az ablakain beáradó napfény és a festett elemek tervezetten együtt „működnek”. Egy 2021-es kötet (Fény útján) szerint Magyarországon itt végeztek először fényjárás-vizsgálatot, az 1970-es évek közepén. A szerző azt is leírja, hogy az akkor megfigyelt jelenségek egy részét ma a templom köré nőtt erdő miatt már nem lehet látni.

Ha valaki kifejezetten erre utazna, a gondnoktól lehet előre érdeklődni.

Sárgaliliom tanösvény és a református harang

Veleméren indul a 4,5 km-es Sárgaliliom tanösvény, a buszfordulótól a gödörházi haranglábig. Nem körtúra, gyalog kb. 2,5 óra, kerékpárral is bejárható, és a buszfordulónál tudsz parkolni.

A falu 1911-ben épült református templomának tornyában a Tourinform szerint Magyarország legrégebbi működőképes református harangja lóg. A feliratát eddig senkinek sem sikerült megfejteni.

Mit láss a Belső-Őrségben?

A Belső-Őrség a Velemér környéki völgy és a szomszédos falvak, Őriszentpétertől délre. Itt sűrűsödnek a fazekasok, a fa haranglábak és a festett templomok. A Kéktúra leírása szerint a falvak szinte összeérnek, ezért egy nap alatt többet is bejárhatsz.

Magyarszombatfa: fazekasház és harangláb

Magyarszombatfa a fazekasság faluja. A Veleméri-völgy gerencséreinek (fazekasainak) 1868-ban itt alakult céhe, az 1880-as években Veleméren 58, Magyarszombatfán 38 fazekas dolgozott. A Magyarszombatfai Fazekasság 2014-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

A Fazekasház (Fő út 52.) 1790-ben épült boronafalú, zsúpfedeles ház, 1975 óta tájház. Egykor egy fazekascsalád otthona volt, ma a 19. század vége és a 20. század közepe között készült edényeket és szerszámokat látod benne. A faluban ma is dolgoznak fazekasok; a nemzeti park védjegyes termékei között három fazekas kézzel korongozott áruja szerepel.

Magyarszombatfa Gödörháza nevű részén áll az 1790 körül épült, szoknyás, fazsindelyes harangláb, egy nemesnépi ácsmester munkája. A Kéktúra leírása a Ritási-dombon álló geodéziai tornyot is ajánlja, ahonnan kilátás nyílik Magyarszombatfa fölött.

Szentgyörgyvölgy: a felhős mennyezetű templom

Szentgyörgyvölgy már Zala vármegyében van, de küllemre inkább a vasi Őrséghez hasonlít. A fő látnivalója az 1787-ben épült református templom festett fakazettás mennyezete. A 88 kazettát 1805 és 1828 között készítették, a festést 1829-ben a 74 éves helyi iskolamester, nemes Patkó András alkotta.

A kazetták többségén bárányfelhők vannak, kettőn középen virágminta szöveggel, és a felhők közé a mesterek nevét is felírták. A templom eredetileg torony nélkül épült, mellette kis fa harangláb állt.

Kercaszomor és Bajánsenye

Kercaszomor két faluból, Kercából és Szomorócból áll. Az Országgyűlés 2008-ban Communitas Fortissima, azaz Legbátrabb Község címet adományozott neki, a szomoróci felkelés 100. évfordulóján pedig emlékművet állítottak. Az 1877-ben épült szomoróci harangláb 1922-ben öntött harangja a jugoszláv uralom alóli felszabadulásnak állít emléket.

Szomorócon a 3 km-es Szomoróczi tanösvény aszfalton, babakocsival is járható, és a sökfás (faragott fejfás) temetőig visz. A szintén 3 km-es Fürge cselle tanösvény a Kerca-patak mentén, nagyrészt réteken halad a szlovén határig, útközben hódnyomokkal. A kettő együtt körtúrának is bejárható, nagyobb eső után gumicsizmával.

A szomszédos Bajánsenye helytörténeti gyűjteménye csak előzetes bejelentkezéssel nézhető meg, a helyi polgármesteri hivatalon keresztül.

Mit láthatunk az Őrség keleti részén?

Az Őrség keleti része, Pankasz, Őrimagyarósd, Hegyhátszentjakab és Szőce környéke laposabb, több itt a rét és a víz. Itt van a Vadása-tó és a nemzeti park lápokról szóló bemutatóhelye.

Pankasz és Nagyrákos

Pankaszon áll az 1754-ben állított szoknyás harangláb. A harangláb jellegzetes őrségi építmény, ennek a különlegessége a zsúppal fedett „szoknya”. Mellette egy kovácsműhely is látható, és egész évben szabadon megnézheted. A szomszédos Nagyrákoson a Tourinform tájházat, kovácsműhelyt és völgyhidat említ.

Őrimagyarósd és a Vadása-tó

Őrimagyarósdon egy kis földvár állt, amely az 1664-es török hadjárat idején pusztult el; ma történelmi emlékhely. Innen indul az 1,8 km-es Malomgát tanösvény a Magyarósdi-patak mentén a Vadása-tóig. Gyalogösvény, babakocsival nem járható, zárt cipő kell hozzá.

A Vadása-tó Hegyhátszentjakabon van, 12 forrás táplálja, és a környéken „az Őrség Balatonjának” is hívják. A strand nyáron tart nyitva, belépővel, és szezonban több vendéglátóhely működik a parton (Tourinform).

Szőce: Lápok Háza és tőzegmohás láprét

Szőcén van a nemzeti park lápokról szóló bemutatóhelye, a Lápok Háza (Ady Endre u. 2.). Interaktív kiállítás, ajándékbolt és büfé van benne, mellette a lápi növények szaporítókertje védett és fokozottan védett fajokkal. Április 8. és november 2. között van nyitva, szerdától vasárnapig 10–16, nyáron keddtől vasárnapig 10–17 óráig. A felnőttjegy 800 Ft (2026 októberi ár).

Innen indul az 1 km-es, pallósoron vezető Tőzegmohás láprét tanösvény, de a nemzeti park tájékoztatása szerint 2026. szeptember 28-tól felújítás miatt átmenetileg nem látogatható. Az egyik állomása a harmatfüves rész: a kereklevelű harmatfű a nemzeti park hat kiemelt ritkaságának egyike.

Mit láss a Vendvidéken és a hármashatárnál?

A Vendvidék erdősebb és dombosabb, mint az Őrség, és itt van Magyarország legnyugatibb pontja. Felsőszölnök központjából, a templom melletti parkolóból indul a 4,7 km-es Hármashatár tanösvény a Hampó-völgyön át a Hármashatárkőhöz, ahol a szlovén, az osztrák és a magyar határ találkozik.

Az út murvás úton indul, aztán gyalogösvényre vált. Túrácipő kell, babakocsival nem járható, és nem körtúra, ezért oda-vissza 9,4 km. A határkőnél a Tourinform szerint minden évben találkozót tart a három nemzet.

Apátistvánfalván az Ökoturisztikai Információs Centrumtól (Fő út 83/A) indul a 4 km-es Gyantászok útja a vendvidéki erdőkről és a szálalásról, vagyis arról, hogyan termeltek ki fát úgy, hogy az erdő megmaradjon. Szentgotthárd-Máriaújfalu szélén van a Hársas-tó: a déli részén ingyenes szabadstrand van, szezonban büfével, a tó többi részén tilos fürdeni. Strandolni az Apátistvánfalvára vezető út felőli parkolóból érdemes.

Mennyibe kerülnek a belépők, és mikor vannak nyitva?

Az Őrségben a belépők olcsók, a szabadtéri látnivalók többsége ingyenes. A fizetős helyeket és a nyitvatartásukat egy táblázatba gyűjtöttem:

Hol lehet túrázni és bringázni az Őrségben?

Az Őrség lankás dombvidék, ezért gyalog és kerékpárral is jól bejárható, nagy szintkülönbségek nélkül. A nemzeti park tanösvényei rövidek, a hosszabb gyalogtúrákhoz a Kéktúra jó váz.

A Dél-dunántúli Kéktúra őrségi szakaszai

Az Őrségen a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra halad át, kék sáv jelzéssel. A 2. szakasz (Egyházasrádóc–Őriszentpéter) 66,4 km, 680 m szintemelkedéssel, a hivatalos menetidő 17 óra 40 perc; Ivánc és Kondorfa érintésével ér Őriszentpéterre. A 3. szakasz (Őriszentpéter–Zalalövő) 54,6 km, 670 m emelkedéssel.

Egynapos túrának a 3. szakasz eleje a legjobb: Őriszentpétertől Magyarszombatfáig 15,8 km (185 m szint, 4 óra 20 perc), onnan Szentgyörgyvölgyig további 12,1 km (205 m, 3 óra 20 perc). Velemér templomát rövid kitérővel éred el. A bélyegzőhely Őriszentpéteren a Centrum étteremnél, Magyarszombatfán a Tűzzománc Szomjoltónál van. A kektura.hu 2026. május 20. óta lezárt turistautat jelez Magyarföldön.

Az őrségi tanösvények egy táblázatban

Kerékpártúrák az Őrségben

A Tourinform több körtúrát ajánl Őriszentpéterről. Ezek közül négy, mindegyik 3–5 órás, kétcsillagos nehézségű, mérsékelt forgalmú utakon:

• Őrség 1, határon innen és túl: 41,9 km, 385 m szint. Szalafő, a szlovéniai Hodos, Kapornak és Domonkosfa, majd Kercaszomor és Bajánsenye.
• Őrség 2, Belső-Őrség: 39,2 km, 303 m. Bajánsenye, Magyarszombatfa, Velemér, Szentgyörgyvölgy, Magyarföld, Kerkáskápolna.
• Őrség 3, a Szalától a Kerkáig: 33,9 km, 215 m. Kerkáskápolna, Ramocsa, Kerkafalva, Szatta, Nagyrákos, Ispánk.
• Őrség 4, a lápig: 39,8 km, 163 m. Nagyrákos, Pankasz, Hegyhátszentjakab (Vadása-tó), Szőce, Őrimagyarósd.

Kerékpárt a Tourinform szerint a Túrabirodalomtól bérelhetsz, hagyományos és elektromos kerékpárt is. A nemzeti park elektromos kerékpáros szakvezetést is tart, a MÁV pedig 38,5 km-es, szinte sík, vonattal elérhető bringatúrát ajánl Őriszentpéterről Pankaszon, Őrimagyarósdon és Szőcén át a Vadása-tóig.

Mikor érdemes az Őrségbe menni?

Az Őrség egész évben látogatható, de a bemutatóhelyek többsége március közepétől november elejéig van teljes nyitvatartással. Az éghajlat szubalpin, a nemzeti park szerint az évi csapadék 700–950 mm, ezért esős napra is fel kell készülni.

Tavasszal a rétek és az orchideák virágoznak, nyáron a fesztiválok és a tavak húznak, ősszel a gombaszezon és a tökfesztivál, télen a csend. Az évszakonkénti programokat, a rendezvények dátumát és az őrségi ételeket az Őrség programjairól szóló cikkben gyűjtöttem össze.

Hol lehet megszállni az Őrségben?

Az Őrségben a szállások jellemzően vendégházak, panziók és falusi szálláshelyek. Jó kiindulópont a Tourinform Őrség szálláslistája és a nemzeti park saját szálláshelyei. A szállást érdemes régió szerint kiválasztani, nem falu szerint:

• Őriszentpéter és Szalafő: a legközpontibb. Itt van a legtöbb étterem, a látogatóközpont és a szombati piac, és innen a Belső-Őrség és Pityerszer is közel van. Az első őrségi utadra ezt választanám.
• Belső-Őrség (Velemér, Magyarszombatfa, Szentgyörgyvölgy): akkor jó, ha a fazekasság, a templomok és a Kéktúra 3. szakasza érdekel. A többi részhez hosszabb autózás kell.
• Kelet (Hegyhátszentjakab, Szőce, Ispánk): nyáron a Vadása-tó miatt praktikus, és a MÁV bringatúrája is erre vezet.
• Vendvidék (Apátistvánfalva, Felsőszölnök): erdősebb, csendes, közel a hármashatár, a Hársas-tó és Szentgotthárd. A Belső-Őrség innen messzebb van.

Nemzeti Parki Termék védjegyet három szálláshely kapott: a Ferencz Porta, a Kosbor Panzió és a Kétvölgy Vendégház (védjegyesek listája). Árat itt nem adok meg, mert ellenőrzött, összehasonlítható ártáblázatot nem találtam. Ha hosszabb hétvégére tervezel, a 2027-es hosszú hétvégék listájából kinézheted, mikor nyúlik meg a szabadidőd.

Hogyan juthatsz el az Őrségbe?

Az Őrségbe autóval a legegyszerűbb eljutni, és helyben is az autó a legkényelmesebb, mert a falvak és a szerek szétszórtan fekszenek. Budapestről Őriszentpéter útvonaltervező szerint kb. 275–280 km, nagyjából 3–3,5 óra.

Vonattal

A MÁV tájékoztatása szerint Budapest-Déli pályaudvarról kétóránként Göcsej InterCity indul Zalaegerszegre, onnan kétóránként személyvonat megy Őriszentpéterre, részben tovább a szlovéniai Hodosig. Naponta egy pár nemzetközi Citadella InterCity átszállás nélkül is elvisz. Az őriszentpéteri állomás nem a város közepén van, a központba kerékpárút vezet. Jegyet az Elvira rendszerben vehetsz.

Busszal

Buszjegyet és menetrendet a MÁV-csoport oldalán találsz, ide tartozik ma a Volánbusz is. A látogatóközponthoz az Őriszentpéter, Iskola megálló van a legközelebb. A szétszórt látnivalókat busszal nehezebb összekötni, ezért autó nélkül én kerékpárral kombinálnám. A helyszíneket érdemes előre térképre tenni, ebben a Google My Maps útmutatóm segít.

Milyen útvonalat járj be 2–3 nap alatt?

Az alábbi útvonal Őriszentpéterről indul, és autóval készült. A napokat úgy raktam össze, hogy a hétfői szünnapok ne ütközzenek: a 2. nap ne essen hétfőre.

1. nap: Őriszentpéter és Szalafő

• Délelőtt: Natura 2000 Látogatóközpont (kb. 1 óra), Szent Péter-templom és a Csörgőalma gyümölcsöskert. Szombaton termelői piac.
• Délután: Szalafő-Pityerszer, skanzen (1–2 óra), bölényles és a 2 km-es Bölények útja.
• Este: Kömpe szeme kilátó Felsőszeren, a református templom Templomszeren.
• Ha esik: a látogatóközpont kiállítása és a skanzen fedett épületei.

2. nap: Belső-Őrség

• Reggel: Bajánsenye, Kercaszomor (szomoróci harangláb, Communitas Fortissima emlékmű).
• Délelőtt: Magyarszombatfa, Fazekasház és fazekasműhelyek, Gödörháza haranglába.
• Délután: Velemér, Szentháromság-templom (16 óráig), utána a Sárgaliliom tanösvény egy része.
• Kora este: Szentgyörgyvölgy, a felhős mennyezetű templom.
• Ha esik: a templombelsők és a fazekasműhelyek.

3. nap: kelet vagy Vendvidék

• A változat, kelet: Pankasz haranglába, Őrimagyarósd és a Malomgát tanösvény a Vadása-tóig, délután Szőce, Lápok Háza (április 8. és november 2. között, szerdától vasárnapig).
• B változat, Vendvidék: Felsőszölnök és a Hármashatár tanösvény (oda-vissza 9,4 km), délután Apátistvánfalva, Gyantászok útja vagy nyáron a Hársas-tó.
• Ha esik: a Lápok Háza kiállítása vagy a szentgotthárdi fürdő.

Nyisd meg az útvonalat Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

Gyakori kérdések

Képek az Őrségről