Gete-túra Tokodról Csolnokig – a Keleti-Gerecse legmagasabb pontjára

A Gete-túra a Keleti-Gerecse legmagasabb pontjára, a 457 méteres Nagy-Getére visz: Tokod felől fel, Csolnok felé le. Tokodaltáróról és Csolnokról is indulhatsz: a tokodaltárói kezdést és a rövid csolnoki oda-vissza változatot lent leírom. Kb. 6,5 km, nagyjából 350 méter emelkedés és 2,5–3 óra tiszta menetidő, belépő nincs. A feljárás rövid, de meredek és köves, ezért közepes nehézségűnek tartom. Busszal és vonattal jól megoldható, mert nem kell visszamenni a kocsihoz.

A Nagy-Gete Tokod, Tokodaltáró, Csolnok és Annavölgy közé ékelődő mészkőhegy a Dorogi-medence nyugati szélén. A csúcsán átmegy az Országos Kéktúra, a tetején egy 5,5 méteres fakereszt áll, és innen látod be a legjobban az egész szénmedencét. A Gete-túra ennek a hegynek a legrövidebb, jelzett úton járható átkelése.

Milyen túra a Gete-túra?

A Gete-túra egy félnapos hegyi séta a Dorogi-medence nyugati peremén. A Kéktúra 11. szakaszának (Szárliget–Dorog) egy darabját járod be a Nagy-Gete csúcsán át, majd egy kék négyzet jelzésű leágazáson ereszkedsz le Csolnokra.

A Tokod nagyközség honlapja szerint a Nagy-Gete egy nyugat–kelet irányban megbillent mészkőtömb. Az északnyugati, tokodi oldala a meredekebb, a délkeleti, csolnoki oldala lankásabb. Ezért javaslom ezt az irányt: a köves meredélyen felfelé biztosabb a lépés, mint lefelé.

Merre megy az útvonal? Jelzések szakaszonként

Az útvonal három részből áll: egy hosszú kaptató a Kéktúrán, egy rövid gerincséta, majd ereszkedés Csolnokra. A táblázat után részletezem mindhármat.

Tokod, Hősök tere – Nagy-Gete: kék sáv, 2,8 km

A Kéktúra Tokod központján halad át, a Hősök tere buszmegálló közvetlenül a jelzés mellett van. Innen a hivatalos adatok szerint 2,8 km a Nagy-Gete, 1 óra 20 perc menetidővel, 335 méter emelkedéssel és mindössze 10 méter ereszkedéssel. Ez tehát egyetlen, egyre meredekebb kaptató.

A falu szélén a jelzés a Sörház-völgy felé indul, majd a hegy nyugati oldalán kapaszkodik fel. Az utolsó szakasz kőtörmelékes, sziklás ösvény. Egy 2008-as Kéktúra-beszámoló szerzője azt írta, hogy a csupasz köveken a jelzéseket a kövek oldalán, tetején kellett keresni.

Nagy-Gete – Csolnok: kék sáv, majd kék négyzet, kb. 2 km

A csúcsról a kék sáv kelet felé, a gerincen folytatódik. Kb. 1,3 km után eléred a Gete-hegy (helyi nevén Kis-Gete) fakeresztjét, ez is kilátópont. A Turista Magazin 403 méteresnek adja meg, az OpenStreetMap 380 méteresnek, én ezért kb. 400 méterként számolok vele.

A kereszt után ágazik le dél felé a kék négyzet jelzés. Ez a Kéktúrát köti össze Csolnokkal, és a falu északi szélén, a Szent Borbála utcában, a Bányász Múzeumnál ér véget. Innen már jelzés nélkül, utcán sétálsz le a Csolnok, községháza buszmegállóig, ez az OpenStreetMap szerint kb. 1,6 km.

Ha vonattal mész haza, maradhatsz a Kéktúrán is. A Nagy-Gete–Dorog szakasz a hivatalos adatok szerint 7,4 km, 2 óra, 95 méter emelkedéssel és 415 méter ereszkedéssel, és a dorogi vasútállomáson ér véget. Így a teljes túra kb. 10 km lesz Csolnok helyett Dorogig.

A Nagy-Gete a térképen – innen a telefonodra is átküldheted.

Lehet Tokodaltáróról indulni?

Lehet, de jelzett turistaút nem indul a faluból. Tokodaltáró a Nagy-Gete északi lábánál fekszik, és a hegy egy része a község határába esik, a Kéktúra azonban Tokod központjából kapaszkodik fel. Három lehetőséged van:

• Busszal a 10-es úton Tokodaltáróig: a Tokodaltáró, községháza megállótól az OpenStreetMap gyalogos útvonaltervezője kb. 3,3 km-es, jelzés nélküli utat ad a csúcsig. Ezt csak térképes alkalmazással, letöltött nyomvonallal és száraz időben ajánlom.
• Vonattal Tokod állomásig: a Tokod vasútállomás a Wikipédia szerint Tokodaltáró nyugati határánál van, az Esztergom–Almásfüzitő vonalon. Innen Tokod, Hősök teréig kb. 2,9 km utcán, ott veszed fel a kék sávot.
• Busszal egyenesen Tokod, Hősök teréig: a megálló a Kéktúra mellett van, így végig jelzett úton mész.

Én a harmadikat választanám. Az első lehetőség csak annak való, aki biztosan tájékozódik jelzetlen erdei utakon, a második pedig majdnem 3 km aszfaltot tesz a túra elejére.

Mit látsz a Nagy-Getéről?

A csúcsról a tokod.hu szerint 30–40 km-es körzetben, madártávlatból látod a medencét. Kilátótorony nincs, a kilátás a csúcs kis tisztásáról és a sziklás nyugati peremről nyílik.

• Közvetlenül alattad a Hegyes-kő mészkőszirtje áll Tokod fölött, mögötte a Kő-hegy és a bajóti Öreg-kő sziklafala (Turista Magazin).
• Dél felé a Gerecse fő vonulata, a 633 méteres Nagy-Gerecsével, jó időben a Vértes fennsíkja is.
• Délkelet felé Csolnok házai, távolabb Sárisáp, a gerinc keleti végéről pedig Dorog és a Pilis felé nézel.

A csúcson álló keresztet a Wikipédia szerint 2000. szeptember 10-én állították fel. Az 5,5 méter magas, vörösfenyőből készült keresztet a budapesti szentimrevárosi egyház emelte Nagyboldogasszony tiszteletére. A csúcstól északra egy második világháborús német bunker maradványai látszanak, a térképen pihenőhely is szerepel paddal.

A sziklás peremet a siklóernyősök is kedvelik, a Wikipédia szerint a hegy fekvése miatt jó terep számukra.

Megéri kitérni a Hegyes-kőre?

Ha van rá még egy órád, szerintem megéri. A 311 méteres Hegyes-kő csupasz mészkőszirt Tokod fölött, a Kéktúra hivatalos leírása is „rövid kitérővel” elérhető látnivalóként sorolja fel. A Telex túraajánlója szerint a tetejéről Tokodra és Esztergom felé látsz.

Egy 2025-ös túrajáró blog szerint a Hegyes-kő Tokod, Hősök teréről rövid kapaszkodóval, kb. 30–45 perc alatt elérhető, a csúcsra a válláról jelzetlen ösvény visz fel. A szerző a teljes körképet itt találta a legjobbnak. A hegy lábától a kék kereszt jelzés Miklós-berek felé vezet, erről a bányászatról szóló részben írok.

Védett terület a Gete?

Igen. A Gete-hegy és környéke helyi jelentőségű természetvédelmi terület, a kezelési és fenntartási tervét Tokodaltáró önkormányzata tette közzé a honlapján. A terület tehát nem nemzeti park, hanem az önkormányzat védelme alatt áll.

A Wikipédia szerint a Nagy-Gete sasbérc: két vetősík között kiemelkedett rög. A tokod.hu azt írja, hogy a nyugati, sziklagyepes oldalában kibukkan a hegyet felépítő mészkő, a nyugati lejtőket pedig az 1950-es években fenyővel telepítették be. A Turista Magazin szerint a Gete-hegy déli lejtőin tavasszal virágos rétek vannak.

A sziklagyep vékony talaján a lépés nyoma is sokáig megmarad. Ezért a csúcson sem szabad átvágni a füvön, csak a kitaposott ösvényen.

Mit mesél a bányászmúlt a Gete körül?

A Gete körüli falvakat a szén építette fel. A Wikipédia szerint a Dorogi-medence szénbányászatának első írásos emléke 1781 januárjából való: egy Ruhr-vidéki bányász és Csolnok bírája állapodott meg a Miklós-bereken kitermelt szén áráról. Miklós-bereken ma emlékkő áll, a kék kereszt jelzés a Hegyes-kő alól visz oda.

Tokodaltáró a nevét a tokodi altáróról kapta, amelynek fúrását 1896-ban kezdték. A bányatelep 1942. július 31-én sújtólégrobbanás miatt került az újságokba: 44 bányász azonnal meghalt, a sérültek közül további öt harmadnapra. A termelés 1953-ban érte el a csúcsot 203 038 tonnával, az utolsó bányát 1967-ben zárták be. 2007 óta az altáróból karsztvíz látja el a falut és a szomszédos településeket.

Csolnokon a kék négyzet végénél áll a Bányász Múzeum. A község honlapja szerint a gyűjtemény 2001-ben indult önkéntes munkával, a több mint 200 éves bányászkodás emlékeit, ásványokat, kőzeteket és ősmaradványokat mutat be. Az udvaron 2005 óta mérethű szabadtéri tárló készül: fa ácsolatú fejtés, csillék, villamos bányamozdony és mentőkocsi.

Látogatás előtt a Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesületnél (2521 Csolnok, Szent Borbála utca 5.) lehet érdeklődni.

Hogyan juss oda és haza?

A Gete-túra egyirányú, ezért tömegközlekedéssel a legkényelmesebb. Budapestről Dorogig vonattal mész a Budapest–Esztergom vonalon, a jegyet és a menetrendet a MÁV Elvira oldalán nézheted meg. Tokodra és Csolnokra helyközi Volánbusz-járatok közlekednek Dorog és Esztergom felől, a konkrét járatot a menetrendek.hu keresőjében találod.

• Oda: busszal Tokod, Hősök tere megállóig. A megálló a Kéktúra mellett van.
• Vissza: Csolnok, községháza vagy Csolnok, felső megállóból busszal Dorogra. A 2025-ös túrajáró blog szerint a busz Dorog vasútállomásától Csolnokig kb. 10 perc.
• Vonattal Tokod állomásra: az Esztergom–Almásfüzitő vonalon, de innen kb. 2,9 km a Kéktúráig.

Mire kell figyelni útközben?

A túra rövid, a nehézsége egyetlen pontra sűrűsödik: a tokodi kaptató utolsó részére. Ezekre kell számítani:

• Köves, törmelékes ösvény: nedvesen csúszik, ezért bordázott talpú cipő kell. Eső után a tokodi oldalon lefelé indulni nem jó ötlet.
• Nincs víz az úton: a kektura.hu szerint boltot Tokodon és Dorogon találsz, a csúcson és a gerincen semmi nincs.
• Nyílt, napos szakaszok: a Kéktúra leírása szerint Mogyorósbánya és Dorog között hosszabb részeken nyílt terepen mész, nyáron fejfedő ajánlott.
• Jelzetlen ösvények: a tokod.hu szerint több kisebb, meredekebb ösvény is felvezet a csúcsra. Aki nem ismeri a hegyet, annak jobb a kék jelzéseken maradni.

Mikor a legjobb a Gete-túrára menni?

Tavasszal és ősszel a legjobb. A Kéktúra hivatalos leírása a Gerecsét kifejezetten tavaszra ajánlja, amikor a hegyoldalakban nyílik a medvehagyma, és a Gete-hegy déli lejtőin virágoznak a rétek. Hogy hol és mennyit szedhetsz belőle, a medvehagyma-lelőhelyekről szóló cikkemben összegyűjtöttem.

• Tavasz: friss zöld, virágos rétek, kellemes hőmérséklet a kaptatóhoz.
• Nyár: a nyílt sziklás részek felforrósodnak, ezért jobb reggel indulni.
• Ősz: száraz, tiszta napokon a legjobb a kilátás, és a kövek sem csúsznak.
• Tél: száraz, fagyos napon járható, de havas, jeges kövön a tokodi kaptatót csak csúszásgátlóval vállalnám. Ilyenkor inkább a rövid, csolnoki oda-vissza változatot javaslom.

Ha a Gerecsének a Duna felé néző oldalát is megnéznéd, a nyergesújfalui Duna-part és a Sánc-hegy jó félnapos párja ennek a túrának. A hegység nyugati szélén a tatai tavakat ajánlom, a medence túlszélén pedig a Pilisben a Ziribár és Csobánka körtúráját. A medence dorogi oldalának látnivalóit, a bányászmúzeumot, az Aknatorony-kilátót és a Palatinus-tavat a Dorogi-szénmedence látnivalóiról szóló cikkemben gyűjtöttem össze.

Gyakori kérdések

Képek a Gete környékéről