Máltai étkezés: fél eurós pastizzi, nyúlpörkölt és valós árak

Máltán nem az éttermekben kezdődik az evés, hanem egy sütőtálcánál. Az első reggelemen kávét és croissant-t kerestem, és két utcányi kóborlás után rájöttem, hogy rossz dolgot keresek. Ez a máltai étkezés kisokosa: a fél eurós pastizzitől a nyúlpörköltön át a fügekaktusz-likőrig, bolttal, nyitvatartással és valós árakkal.

A máltai konyha első ránézésre olasznak tűnik. Aztán megiszol egy teát sűrített tejjel, eszel egy borsópürével töltött tésztát, és rendelsz egy nyúlpörköltet, amit a lovagrend elleni dac tett nemzeti étellé. Málta konyhája pontosan olyan, mint a története: szicíliai alap, arab gyökér, brit máz, és a végén valami, ami sehol máshol nincs. Ha érdekel, hogyan állt össze ez a réteges örökség, arról a máltai történelem cikkemben írtam részletesen.

Reggeli Máltán: miért nincs pékség a sarkon?

Ha Bécshez vagy Párizshoz szoktál, Málta reggel meglep. Klasszikus reggelizőhelyből, ahol leülsz, kávét kérsz és kihoznak egy kosár friss péksüteményt, meglepően kevés van – és amit találsz, az jellemzően a turistazónában, szállodákban vagy nemzetközi láncoknál működik. A máltaiak nem így reggeliznek.

Náluk a pastizzerija tölti be ezt a szerepet: egy kicsi, sokszor családi sütöde, ahol nem ülsz le, hanem odaállsz a pulthoz, kérsz kettőt a tálcáról, kifizeted, és eszed séta közben vagy a járdaszegélyen. Ez nem kávézókultúra, hanem reggeli munka előtt. A pékségek pedig – a legnagyobb lánc a Maypole, amelynek harmincnál is több üzlete van a szigeteken – elsősorban kenyeret és sós-édes péksüteményt árulnak, nem asztalokat kínálnak.

A hivatalos „máltai reggeli” egyébként olyan friss ötlet, hogy nemrég szavazták meg: egy máltai portál olvasói állították össze, mi tartozik bele. A hat elem a hagyományos máltai kenyér, a pastizzi, a pohárban felszolgált tea, az imqaret, a szezonális görögdinnye és fügekaktusz, valamint a ġbejna, a kis juhsajt. Ez a lista pontosan megmutatja, mire lehet számítani – a máltai turisztikai hatóság hivatalos különlegesség-listája is nagyjából ezeket emeli ki.

Mi az a pastizzi, és mennyibe kerül?

A pastizz (többes számban pastizzi) réteges, vajas, filoszerű tésztából készül, sütőben sül, és nagyjából tenyérnyi. Két klasszikus tölteléke van, és a hajtogatás formájából meg tudod mondani, melyiket veszed fel: a tal-irkotta ricottás, középen összehajtva, rombusz alakú; a tal-piżelli currys borsópürével készül, oldalt hajtva, kerekebb. Az utóbbi elsőre furcsán hangzik, aztán megeszed a másodikat is.

Az ára a máltai árszínvonal egyik utolsó csodája: hagyományos pastizzeriában ötven cent körül van, turistahelyen inkább egy euró. Van egy máltai szólás is rá – „úgy fogy, mint a pastizzi” –, ami körülbelül annyit tesz, mint nálunk a „viszik, mint a cukrot”.

A pastizz testvére a qassata: omlós tésztából, kerek „pénztárca” formában, spenóttal, tonhallal, szardellával vagy ricottával. Ha csak egyet kóstolsz, legyen borsós pastizz és mellé tea. A klasszikus párosítás a te fit-tazza, vagyis pohárban felszolgált, erős, hagyományosan sűrített tejjel készült tea. Ez a brit gyarmati múlt legőszintébb máltai maradványa.

• Is-Serkin (Crystal Palace), Rabat, Triq San Pawl – a legendás cím. A negyvenes évek óta működik, régen éjjel-nappal nyitva volt. A két név ugyanaz a hely: a „Crystal Palace” nevet a környéken állomásozó brit katonák adták.
• Mr Maxims – 1958 óta, Qormiból indult, ma több üzlettel. Bő töltelék, ropogós tészta.
• Sphinx – a nagyobb, iparibb szereplő, sok helyszínnel.
• Maxokk Bakery, Mġarr – ftiráról és pizzáról is híres, érdemes betérni, ha arra jársz.

Mi az a ftira és a ħobż biż-żejt?

A ftira kovászos, lapos máltai kenyér vastag héjjal és nagy, szabálytalan lyukú belsővel. Nem apróság: 2020-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára, mint „a lapos kovászos kenyér máltai konyhaművészete és kultúrája”. A neve az arab fatir szóból jön.

Két változata van, és a különbség jelentős. A máltai ftirát kettévágják és megtöltik: olívaolaj, paradicsom, tonhal, kapribogyó, olajbogyó – ez a ħobż biż-żejt, szó szerint „kenyér olajjal”. Ennek titkos összetevője a kunserva, a sűrű, kicsit édeskés máltai paradicsompüré, amit vastagon kennek rá. Két-három euróért kapsz belőle egy olyan adagot, ami ebédnek is sok.

A gozói ftira viszont inkább pizza: lapos tésztán paradicsom, hagyma és a tetején vékonyra szelt burgonya, néha calzone módra összehajtva. Ha átmész Gozóra, ez az egyik dolog, amit nem szabad kihagyni – és jóval jobb, mint bármelyik máltai pizza.

Miért van minden sarkon pizzéria?

Mert Málta hatszáz évig állt szicíliai és olasz kulturális vonzásban, és mert a pizza itt nem importált divat, hanem beépült utcai étel. A leggyakoribb étteremtípus a szigeten a „pizza, pasta and grill”, és a „menjünk ki egy pizzára” önálló társasági műfaj a helyiek körében.

A máltai pizza stílusa viszont a nápolyi minimalizmus szöges ellentéte: nem ritka a nyolc-tíz feltét egy lapon. Ha az olasz iskolához szoktál, ez elsőre sok, de van benne rendszer – a máltaiak a bőséget tartják vendégszeretetnek, nem a visszafogottságot. Ugyanez igaz az adagokra is: Máltán a nouvelle cuisine sosem fogott meg.

Az olasz réteg máshol is látszik a menün: a ravjul (ravioli), az imqarrun és a timpana (tésztás rakottak), a kannoli mind szicíliai rokonság. A brit réteg pedig ott van a fűszerpolcon: az angol mustár, a Worcestershire- és a HP-szósz máig alapvetés a máltai konyhában.

Mikor vannak nyitva a boltok Máltán?

Ha apartmanban laksz vagy munka mellett vagy a szigeten, a bolt ugyanolyan fontos, mint az étterem. A jó hír: a máltai kínálat teljesen európai, és az árak a magyarnál kicsit magasabbak, de nem drámaian. A rossz hír: a nyitvatartással érdemes számolni.

• Lidl – tíz üzlet, kilenc a főszigeten, egy Gozón. A legkiszámíthatóbb árak, sok hazai ízléshez közeli termék.
• PAVI (Qormi) és PAMA (Mosta) – a két legnagyobb. A PAMA gyakorlatilag bevásárlóközpont, huszonöt üzlettel és ezerkétszáz ingyenes parkolóhellyel. Autóval ide érdemes menni a heti nagybevásárlásra.
• Welbee’s – tíz üzlet a turistazónákban (Sliema, St Julian’s, Mellieħa, Qawra), hosszú nyitvatartással, jellemzően reggel fél nyolctól este kilencig vagy tízig, vasárnap is.
• Scotts, Greens, Park Towers, Arkadia, Valyou, Smart – helyi láncok, változó árszinttel. A Greens a prémium és a legdrágább.
• The Convenience Shop – ez a máltai „kisbolt a sarkon”: közel hatvan egység negyven településen, kifejezetten hosszú nyitvatartással. Ha vasárnap este kell tej, ez a megoldás.

Mit lehet venni a szupermarketben, ha apartmanban laksz?

A máltai boltok polcain van néhány helyi termék, amit a máltaiak hetente vesznek, és amiből egy apartmanos vacsora főzés nélkül összeáll. A legtöbbjüket máltai cég gyártja, ezért az importált olasz változat mellett a helyi márkát érdemes keresni.

Kencék, konzervek, savanyúság

• Bigilla: az előételként ismert babkrém dobozban is kapható, egyik ismert gyártója a Savina. Galletti kekszre kenik, chilivel és petrezselyemmel.
• Kunserva: a ħobż biż-żejt sűrű paradicsompüréje. A legismertebb a Three Hills, amit 1934 óta Gozón, Xewkijában gyártanak máltai paradicsomból. Tubusban, üvegben és konzervdobozban is megtalálod.
• Kappar és tadam imqadded: sós lében eltett kapribogyó és szárított paradicsom. Mindkettő a házi ħobż biż-żejt alapja.
• Żebbuġ mimli és arjoli: szardellával töltött olajbogyó, illetve tonhalból, szardellából, paradicsomból és fokhagymából kevert kence.

Keksz és snack

A galletti vékony, kemény, törékeny vizes keksz, a hajókeksz kisebb rokona. Ez a máltai alapkeksz: sajthoz, felvágotthoz és a fenti kencékhez eszik, étteremben és bárban is ezt hozzák ki. Van natúr és fűszeres (kömény, oregánó, bors) változata, a Brincsons például 70 és 400 grammos csomagban árulja.

A Twistees rizsalapú, sütőben készülő sajtos snack, amit 1969 óta Marsán gyártanak. Az eredeti a sajtos, de van barbecue-s, paprikás és tejfölös-hagymás is. Ha a cikk édességei közül valamit csomagolva vinnél haza, a mézgyűrűnek (qagħaq tal-għasel) van bolti, csomagolt változata is, például a De Valette márkától.

Sajt és méz

A ġbejniet a nagy szupermarketek hűtőpultjában több formában áll: friska (friss, savóban, a mozzarellához hasonló), moxxa (napon szárított, kemény, diós ízű) és tal-bżar (borsos, érlelt). Juhsajtnál a címke a mérvadó: a ġbejna tehén- vagy kecsketejből is készülhet, a védett földrajzi jelzés csak a „ġbejna tan-nagħaġ” nevű juhsajtra vonatkozik.

A máltai méz közül a nyári kakukkfűméz a legkeresettebb, pollenjének akár 85–90 százaléka vadkakukkfűből származik. Május végétől július elejéig pergetik, ezért kevés van belőle. A címkén a „100% helyi” jelzés a fontos, mert sok az import; méhészek a piacokon és a sliemai sétányon is árulják.

Ünnepi termék a boltban: a figolla csak húsvét előtt kapható, akkor viszont nemcsak cukrászdákban, hanem szupermarketekben (például Arkadia, Scotts) is.

Miért a nyúl a máltai nemzeti étel?

Ha egyetlen dolgot kell megkóstolnod Máltán, az a stuffat tal-fenek, a nyúlpörkölt. De ennél fontosabb a fenkata, ami nem egy fogás, hanem maga a lakoma – és nagyon konkrét szerkezete van.

• Első fogás: spagetti biz-zalza tal-fenek, vagyis spagetti a nyúlragu paradicsomos szaftjával. Ez az, ami tényleg megüt.
• Második fogás: stuffat tal-fenek (párolt nyúl) vagy fenek moqli (fokhagymás, boros sült nyúl), sült krumplival és ropogós kenyérrel.
• Mellé: vörösbor, és semmi sietség. A fenkata három-négy órás program, nem vacsora.

A története pedig a legjobb máltai sztorik egyike. A Szent János Lovagrend uralma alatt a nyúlvadászat szigorúan tiltott volt – a nemesi vadászterületeket védték vele. A parasztság ezért titokban vadászott és titokban lakomázott, és a nyúl az ellenállás jelképe lett. A tiltás csak a tizennyolcadik század végén enyhült, addigra viszont a fenkata már beépült a máltai önazonosságba. Ma is falusi közösségi esemény, különösen az Imnarja ünnepen, június végén.

Hol kóstolható? Nem Sliemában. A leghitelesebb helyek a belső falvakban vannak: Mġarr (United Bar & Restaurant, Il-Barri), Baħrija (Ta’ Gagin) és Rabat környéke. Mostában az Olympic Bar a templommal szemben helyi kedvenc, a Ta’ Marija pedig folklórestet is ad hozzá – utóbbi turistásabb, de a nyúl jó. Dingliben a Diar il-Bniet saját gazdaságból dolgozik, és vegetáriánus opció is van. Ezekhez bérautó kell, busszal nehézkes.

Mit esznek a helyiek Máltán?

Máltai étteremben ezekkel nem lehet mellényúlni. Mindegyik valódi, hétköznapi étel, nem turistafogás.

• Braġjoli („beef olives”) – vékony marhaszeletek zsemlemorzsával, szalonnával, tojással töltve, paradicsomos szószban párolva.
• Aljotta – halleves rengeteg fokhagymával, paradicsommal és fűszernövénnyel. A máltai bouillabaisse.
• Stuffat tal-qarnit – polipragu vörösborral. Ha szereted a polipot, ez a sziget egyik legjobb fogása.
• Ġbejniet – kis, korong alakú juhsajt. Friss (savós), sózott, olajban eltett vagy fekete borssal bevont változatban. A borsos, gozói verzió a leghíresebb. Ez lett Málta első bejegyzett földrajzi jelzésű élelmiszere.
• Soppa tal-armla („özvegyleves”) – zöldségleves friss ġbejniettel és felvert tojással. Egyszerű és nagyon máltai.
• Timpana – makaróni paradicsomos szósszal, tésztaköpenyben megsütve. Nehéz, laktató, tökéletes.
• Bigilla – pürésített barnabab-krém fokhagymával, kenyérhez. Ez jön ki előételként, mielőtt bármit rendelnél.
• Zalzett tal-Malti – máltai kolbász koriandermaggal és petrezselyemmel, nyersen is eszik.
• Kapunata és qaqoċċ mimli – máltai lecsó és töltött articsóka, ha zöldségesebbet akarsz.
• Bebbux – csiga, fűszeres szószban. A máltai csiga egyébként külön téma: eső után előbújik mindenhonnan.

Mikor melyik halat érdemes kérni?

Máltán a hal szezonális, és ez tényleg számít. A legfontosabb szó a lampuki (aranymakréla, angolul dolphinfish): a szezonja augusztus közepétől december végéig tart, csúcsa augusztus-szeptember. Ilyenkor mindenhol van, olcsó és fantasztikus. Szezonon kívül vagy fagyasztott, vagy nincs.

A halászat módja is máltai különlegesség: a kannizzati nevű, pálmalevelekkel felszerelt úszó csapdákkal dolgoznak, amelyek alá behúzódnak a halak. A szezonnyitáskor a plébános megáldja a hajókat és a legénységet – ez nem folklórshow a turistáknak, hanem működő hagyomány. Nagyjából százharminc engedélyes hajó dolgozik, főleg Marsaxlokkból.

• Lampuki: augusztus közepétől decemberig. Sütve, kapribogyós-paradicsomos szósszal, vagy torta tal-lampuki, azaz pitébe sütve.
• Egész évben jó választás: kavalli (makréla), kaħli (durbincs), vopi, inċova (szardella), sawrell. Olcsók és fenntarthatók.
• Tintahal helyett: a tuttlu (sepia) nagyjából feleannyiba kerül, mint a kalamári, és legalább olyan jó.
• Amit érdemes kerülni: a máltai fenntarthatósági ajánlások szerint a kardhal, a sziklasügér és az atlanti kékúszójú tonhal túlhalászott. Van miből választani helyettük.

Megéri elmenni Marsaxlokkba enni?

Marsaxlokk a sziget délkeleti sarkában fekszik, és a legfotogénebb hely Máltán: az öbölben több száz luzzu ringatózik, a hagyományos máltai halászcsónak, kékre-sárgára-pirosra festve, az orrán a föníciai eredetűnek tartott „Ozirisz szemével”, ami elvileg védi a hajót.

A híres vasárnapi piac kora reggeltől nagyjából fél egyig tart. A hal gyorsan fogy, tehát ha ezért mész, legyél ott kilenc előtt. Ma már nem csak hal van: méz, lekvár, bor, zöldség, ruha és szuvenír is. A 81-es és 119-es busz megy oda.

A marsaxlokki süteményes standok csapdája

Ha egyetlen rossz élményt kellene említenem a máltai étkezéssel kapcsolatban, az a marsaxlokki halpiachoz kötődik. A piac területén hétköznapokon is működik egy kisebb kirakodóvásár, vasárnap viszont megérkezik a nagy piac – és vele együtt a brutális tömeg. A standokon hosszú sorokban pompáznak a kannolik, az olasz jellegű édességek, valamint a diós, kókuszos, többnyire száraz sütemények. Ránézésre szinte lehetetlen ellenállni nekik.

A gond az, hogy az árak sokszor nincsenek jól láthatóan kiírva, vagy legalábbis nagyon könnyű elvéteni őket a tömegben. Kérsz két csodásnak tűnő süteményt, majd a végén kiderül, hogy 20 eurót kell fizetned értük. Az igazi csalódás azonban csak az első harapással érkezik: az én tapasztalatom szerint ezek inkább mutatós díszek voltak, mint élvezhető édességek. Szárazak, émelyítően cukrosak, gejl ízűek voltak – nagyjából mint a téli fagyi, csak még annál is rosszabbak.

Az étteremsor tanulsága egyszerű: a vízparti első sor a legdrágább, és nem feltétlenül a legjobb. Egy-két utcával beljebb ugyanaz a hal harmadával olcsóbb. A helyiek által legkövetkezetesebben dicsért hely a Tartarun (Michelin-listás, hétfőn és csütörtökön zárva, foglalás ajánlott), az Ir-Rizzu pedig a klasszikus helyi kedvenc – az aljottájáért érdemes bemenni. Vasárnap itt nem jó ebédelni: kedden vagy szerdán ugyanolyan friss a hal, csendesebb és olcsóbb.

Mit lehet kezdeni a máltai fügekaktusszal?

A fügekaktusz (máltaiul bajtar tax-xewk) mindenhol ott van Máltán, és ennek nagyon prózai oka van: a gazdák évszázadokon át élő kerítésnek ültették a földek szélére. Tüskés, sűrű, állatot és betolakodót is megállít, ráadásul szélfogónak is jó egy olyan szigeten, ahol nincs fa. Hogy pontosan miért nincs, arról az élővilágról szóló cikkemben írtam.

A gyümölcse augusztus-szeptemberben érik, és a piacokon meg az útszéli standoknál árulják, jellemzően már megtisztítva – ez nem véletlen, mert a finom, alig látható tüskéivel csúnyán meg lehet járni. Az íze valahol a dinnye és a füge között van, sok apró maggal.

A legmaradandóbb formája viszont a bajtra likőr. Huszonegy százalék körüli, édeskés, jéghidegen isszák vacsora után. A legismertebb márka a Zeppi’s, és kis üvegben is kapható – ez az egyik legjobb máltai ajándék, mert tényleg nincs máshol. Készül belőle lekvár és szirup is.

Milyen édességeket kóstolhatsz meg Máltán?

A máltai édességek nagy része ünnephez kötődik, tehát részben az dönti el, mit tudsz kóstolni, hogy mikor mész.

• Imqaret – rombusz alakú, bő olajban sült tészta datolyatöltelékkel, melegen, néha fagylalttal. Ez a legmáltaibb édesség. A vallettai kioszkot elköltöztették, de a buszpályaudvar melletti narancssárga bódéknál és Ħamrunban ma is kapható.
• Kannoli tal-irkotta – ropogós tésztacső édes ricottával. Szicíliai eredet, máltai mennyiség.
• Qagħaq tal-għasel – „mézgyűrű”, melasszal, búzadarával, ánizzsal és fahéjjal töltve. Karácsonyi eredetű, de egész évben kapható.
• Ħelwa tat-Tork – tahiniból és cukorból készült halva, egész mandulával. Kávé mellé.
• Figolla – marcipános, cukormázas húsvéti sütemény, bárány és szív alakban. Csak húsvétkor.
• Prinjolata – kupola alakú karneváli sütemény fenyőmaggal és habcsókkal. Csak februárban.
• Qubbajt – mandulás nugát, a falusi ünnepek utcai standjain.
• Għadam tal-mejtin – „halottak csontja”, csont alakú mandulás keksz. November elején.

Ha egy helyen akarod letudni, a vallettai Caffè Cordina a Republic Streeten saját, föld alatti üzemében készíti a mézgyűrűt, a halvát és az imqaretet. 1837 óta működik a család, és állítólag ide érkezett Málta első espressogépe az ötvenes években.

Mit érdemes inni Máltán?

A hagyományos máltai kávé nem espresso. A kafè ánizzsal, fahéjrúddal, néha rózsavízzel készül – ma már ritkaság, de ha kínálják, megéri megkóstolni. Az ánizslikőrös változata a kafè bl-aniżetta. A mindennapokban viszont az olasz kávékultúra győzött, és jó cappuccinót két és fél euró körül kapsz.

A Kinnie viszont megkerülhetetlen. Ez egy barna, szénsavas üdítő keserű narancsból és ürömkivonatból, 1952 óta, és kifejezetten a háború után Európát elárasztó kólák alternatívájának találták ki – szándékosan másmilyennek. Az első korty megosztó, a harmadik után viszont sokan megszeretik. Nemzeti ital, és tényleg mindenhol kapható.

A Cisk a máltai sör: az 1928-ban alapított Simonds Farsons Cisk főzi, ugyanaz a cég, amelyik a Kinnie-t is gyártja. Szupermarketben másfél-két euró egy doboz, bárban négy-hat euró egy korsó. A boroknál pedig két őshonos szőlőfajta a különlegesség: a kék Ġellewża és a fehér Girgentina csak itt terem. A nagy pincészetek a Marsovin és a Delicata, Gozón a Ta’ Mena és a Tal-Massar. Egy palack helyi bor négy-tíz euró a boltban.

Hol érdemes enni Máltán – és hol nem?

A klasszikus szabály – „menj oda, ahol a helyiek esznek” – Máltán kevésbé működik, mint máshol. Egy máltai fórumozó fogalmazta meg a legpontosabban: négyszázharmincezer emberrel a helyiek tényleg mindenhol esznek. Ehelyett inkább ezt érdemes fejben tartani:

• Sliema, St Julian’s, Paceville: a legnagyobb választék, a legingadozóbb minőség és a legmagasabb árak. Két fogást húsz euró alatt megúszni nehéz. Nem rossz, csak nem itt van a legjobb máltai konyha.
• Valletta: itt viszont van csúcs. A Rubino 1906 óta működik és évek óta Michelin Bib Gourmand; a Nenu the Artisan Baker a ftirát viszi tovább fatüzelésű kemencével; a Legligin pedig egy kis borbár máltai „tapas” kóstolómenüvel.
• Falvak és a Három Város: Birgu, Mosta, Mġarr, Dingli, Siġġiewi – itt van a jobb ár-érték arány és a hitelesebb konyha. Cserébe autó kell hozzá.
• Gozo: a marsalforni Il-Kartell a hetvenes évek óta családi vállalkozás, régi csónakházak közé épült konyhával; a victoriai Citadellában a Ta’ Rikardu a sajtra és a borra specializálódott.
• Halra: Marsaxlokk (Tartarun, Ir-Rizzu), és Gozón a Mġarr kikötője.

Mennyibe kerül az étkezés, és kell-e borravaló?

• Utcai étel: pastizz 0,50–0,80 €, qassata kb. 1 €, ħobż biż-żejt 2,50–4 €, töltött ftira 3,50–6 €, imqaret 1–1,50 €.
• Falusi bár, teljes máltai étkezés: 8–14 €. Ez a legjobb ár-érték arány a szigeten.
• Kényelmes helyi étterem (pizza, tészta, grillezett hal): 12–18 € egy főétel.
• Turistazónás étterem: 20–35 € egy főétel. Ugyanaz a grillezett hal Marsaxlokkban 14 €, Sliemában 24 €.
• Háromfogásos vacsora két főre, közepes helyen: 75 € körül. Cappuccino 2,50 €, korsó sör 4 €.

Borravaló: tíz százalék a biztos alapérték. Előtte jó megnézni a számlát, mert egyes helyek automatikusan felszámolnak szervizdíjat – a legtöbb máltai étterem viszont nem, és a felszolgálók alapfizetése alacsony.

Étkezési idők: Málta ebben is britesebb, mint mediterrán. Ebéd tizenkettő körül, vacsorát sok helyen már hattól felszolgálnak, és a konyha kilenc körül zár. Spanyol tempójú, kilenckor kezdődő vacsorára nem lehet számítani, mert a falvakban addigra bezárnak. Foglalni érdemes, különösen szombat estére.

Csapvíz: iható és megfelel az EU előírásainak, de az íze szokatlan – enyhén sós és érezhetően klóros, mert nagyjából kétharmada sótalanított tengervíz. A helyiek jelentős része is palackozottat iszik. Apartmanban van rá egy trükk: fedetlen kancsóban pár órára a hűtőbe téve a klór nagy része elpárolog.

Gyakori kérdések

Képek az útról

Kapcsolódó máltai cikkek

• Málta útikalauz – Minden gyakorlati tudnivaló egy helyen: mikor a legjobb menni, mennyibe kerül, hogyan lehet közlekedni, mit lehet megnézni.
• Málta látnivalói – Több mint nyolcvan hely szigetenként és égtájanként csoportosítva, a föld alatti Máltától a sólepárlókig.
• Máltai tudnivalók érkezés előtt – Szezon, fizetés, busz vagy bérautó, bal oldali közlekedés, parkolás és a nyári csúcsforgalom.
• Málta élővilága – Miért nincsenek fák, miért van annyi fügekaktusz, milyen állatok élnek itt, és mit látsz a víz alatt.
• Málta történelme – Az első lakosoktól a lovagrenden és a brit gyarmati koron át a mai digitális nomádokig.
• Málta 4 nap alatt autóval – Konkrét, napokra bontott útiterv bérautóval, reális menetidőkkel.
• 15+1 érdekesség Máltáról – Furcsaságok és apróságok, amiket a legtöbb útikönyv kihagy.
• Málta templomai – A 365-ös legenda, Mosta és Xewkija rekordkupolái, Caravaggio a St John’sban, belépők és szabályok.
• Valletta látnivalói és a Három Város – Mit lehet megnézni két nap alatt a fővárosban és a kikötő túlpartján, belépőkkel és ajánlott sorrenddel.