Máltai templomok, amelyeket érdemes megnézni – Mostától Ta’ Pinuig

Máltán egy templom jut nagyjából minden négyzetkilométerre – Európában nincs még egy ilyen sűrűség. A legenda 365-öt emleget, a hivatalos szám 359, a kápolnákkal együtt viszont jóval 700 fölé fut.

A látnivalók teljes listáját a máltai látnivalókról szóló cikkben gyűjtöttem össze.

Hány templom van Máltán valójában?

Az egyik első dolog, ami feltűnik Máltán, hogy szinte minden faluban ott magasodik egy templom, amely láthatóan túl nagy a településhez képest. A legenda szerint a szigetcsoporton minden napra jut egy templom, azaz 365 van belőlük.

A valóság ennél is meglepőbb. A legtöbbet idézett hivatalos szám 359 templom (313 Máltán és 46 Gozón), ebből 78 plébánia – ez az adat egy 1995-ös érseki sajtóanyagból származik, és a mai napig ezt használja a hivatalos turisztikai portál is. Ha viszont a kápolnákat és a kisebb szentélyeket is beleszámoljuk, a felsorolások jóval 700 tétel fölé futnak. A 365-ös legenda tehát nem túlzás, hanem inkább alábecslés.

Málta 316 négyzetkilométerén ez nagyjából egy templom minden négyzetkilométerre. És nem apró falusi kápolnákról van szó: a máltai plébániatemplomok jelentős része akkora, hogy egy magyar megyeszékhelyen székesegyházként állná meg a helyét.

Mosta Rotunda: a kupola, amit átütött egy bomba

A mostai Nagyboldogasszony-bazilika kupolájának belső átmérője 40 méter; egykor a világ harmadik legnagyobb kupolájaként tartották számon. Az alapkövet 1833. május 30-án tették le, az épület nagyjából huszonnyolc éves építkezés után az 1860-as évek elején készült el, Giorgio Grognet de Vassé tervei szerint.

A leghíresebb története viszont 1942-ből való. Április 9-én egy német bomba átütötte a kupolát és becsapódott a templomba, ahol éppen misére várakozott a hívek sokasága – de nem robbant fel. Hatástalanították és a tengerbe süllyesztették; a bombaburkolat másolata ma a sekrestyében látható. Turistaként belépőt kell fizetni a templomba.

Xewkija Rotunda: amit a falusiak maguk építettek

Gozón, Xewkija falujában áll a Keresztelő Szent János-templom, amelynek kupolája 27 méter átmérőjű, 75 méter magas, 85 méter kerületű és 45 ezer tonnát nyom: a világ egyik legmagasabb alátámasztás nélküli kupolája.

Az alapkő 1952. május 4-én került a helyére, a felszentelés 1978. június 17-én volt – huszonhat év munka. A falut hagyományosan kőfaragóiról ismerik, és a templomot jórészt maguk a xewkijaiak építették, néhány ezres lakosság mellé.

St John’s-társszékesegyház: Caravaggio és négyszáz lovag

Vallettában, kívülről szinte dísztelen falak mögött rejtőzik Málta legfontosabb műkincse, a St John’s-társszékesegyház. Jean de la Cassière nagymester 1572-ben rendelte meg, a máltai Girolamo Cassar tervezte, és 1578. február 20-án szentelték fel. A barokk belsőt az 1660-as években Mattia Preti alakította ki: faragott kőmunka, boltozatfreskók és oltárképek.

Az oratóriumban függ Caravaggio Keresztelő Szent János lefejezése (1608) – a festő legnagyobb vászna és az egyetlen kép, amelyet aláírt –, valamint a Szent Jeromos. A márványpadló nem díszítés: körülbelül négyszáz lovag és tiszt sírköve, a kriptában pedig nagymesterek nyugszanak, köztük Jean Parisot de Valette. A múzeumban Rubens tervei alapján készült flamand faliszőnyegek láthatók.

A templom Valletta többi látnivalójával együtt bejárható; a városi séta részletes sorrendjét a Valletta és a Három Város cikkben írtam le.

Az mdinai székesegyház és a Dürer-metszetek

A mdinai Szent Pál-székesegyház a hagyomány szerint azon a helyen áll, ahol Publius római kormányzó fogadta a hajótörött Pál apostolt. A középkori székesegyházat az 1693-as szicíliai földrengés döntötte romba; a mai barokk épület Lorenzo Gafà főműve, 1696 és 1705 között épült.

A mellette álló Székesegyházi Múzeum 76 eredeti Dürer-fametszetet őriz – ez az egyik legkevésbé ismert máltai kincs. A múzeum hétfőtől szombatig 9:30–16:30 között tart nyitva, a belépő 15 euró.

Ta’ Pinu: a nemzeti kegyhely Gozón

Għarb falujától mintegy hétszáz méterre, a semmi közepén áll Málta legismertebb búcsújáróhelye, a Ta’ Pinu-bazilika. A helyi kápolnát 1575-ben lebontásra ítélték, de a legenda szerint az első csapásnál eltört a munkás karja – ezt égi jelnek tekintették, és a kápolna maradt. 1883-ban Karmni Grima azt állította, hogy hangot hallott, amely három Üdvözlégyre kérte; innen indult a kultusz.

A mai neoromán templom 1920 és 1932 között épült. II. János Pál 1990-ben, Ferenc pápa 2022 áprilisában járt itt, XVI. Benedek pedig Aranyrózsát adományozott a kegyhelynek. A hátsó folyosókon több száz fogadalmi tárgy, fénykép és mankó sorakozik – ez a templom legmegrendítőbb része.

Miért van ennyi templom Máltán?

A magyarázat nem elsősorban a jámborság, hanem a falusi rivalizálás. Szinte minden településnek van zenekari klubja (każin), amely a közösségi élet központja, és ahol két védőszentet is ünnepelnek, ott két klub verseng egymással.

A verseny a fesztiválszezonban csúcsosodik ki: versengő díszítés, egyre nagyobb tűzijáték, és olyan dalok, amelyek a saját védőszentet dicsőítik, a rivális védőszentet pedig kigúnyolják. A mai formájú festa a Máltai Lovagrend idején, nagyjából 1775 és 1797 között alakult ki, és azóta is működteti ezt a barátságos, de nagyon komolyan vett versenyt.

Évente körülbelül 95 festát tartanak Máltán és 10-et Gozón, a többségét május és szeptember között. A legnagyobb közös ünnep a Nagyboldogasszony augusztus 15-én, amelyet nyolc plébánián ünnepelnek ugyanazon a napon.

Mennyire vallásosak ma a máltaiak?

A 2021-es népszámlálás szerint a lakosság 82,6 százaléka katolikus, és a vallás jogilag is be van ágyazva: az alkotmány második cikke szerint Málta vallása a római katolikus apostoli vallás, feszület függ a tantermekben és a kórházi szobákban, a parlamenti üléseket ima nyitja.

A gyakorlat viszont másképp alakul. A vasárnapi misén részt vevők aránya 1967-ben még 81,9 százalék volt, 2017-re 36,1 százalékra esett, és 2018 óta több a polgári esküvő, mint az egyházi.

Málta ugyanakkor tele van látszólagos ellentmondásokkal: itt vezették be Európában utolsóként a válást (2011-es népszavazás, 53,16 százalék igennel), az abortusz ma is szinte teljesen tilos – az azonos neműek házasságát viszont 2017-ben 66:1 arányban szavazta meg a parlament. A templomok tehát tele vannak műkinccsel és hagyománnyal, a padsorok viszont üresebbek, mint amire a látvány alapján számítanál. A sziget hosszabb történetét a máltai történelem cikkben vezettem végig.

Templomlátogatás a gyakorlatban

A máltai templomok túlnyomó többsége ingyenesen látogatható – a belépődíj a kivétel, nem a szabály.

• St John’s-társszékesegyház: felnőttjegy 15 euró, diák és nyugdíjas 12 euró, 12 év alatt ingyenes. Hétfőtől szombatig 9:00 és 16:45 között látogatható, az utolsó belépés 16:00; vasárnap és ünnepnapokon a látogatók előtt zárva van – aki misére érkezik, nem fizet belépőt. A jegy ára tartalmaz egy húszállomásos audioguide-ot tizenegy nyelven, magyar sajnos nincs köztük.
• Öltözködés: fedett váll és térd minden templomban. Egy vékony kendő a strandtáskában a legjobb befektetés a máltai nyárban.
• Cipő: a St John’sban tilos a tűsarkú és a keskeny sarkú cipő – a padló négyszáz éves sírkövekből áll.
• Csomag: nagy hátizsákkal, gurulós bőrönddel nem lehet bemenni, és csomagmegőrző sincs.
• Fotózás: szabad, vakuzni nem. Videóhoz és hangfelvételhez írásos engedély kell.
• Nyitvatartás: a kisebb falusi templomok gyakran csak a misék környékén vannak nyitva, jellemzően kora reggel és késő délután. A déli órákban sok helyen zárva találod őket.

Ha az őskori templomok érdekelnek – a Ġgantija, a Ħaġar Qim, a Mnajdra, a Tarxien, a Skorba és a Ta’ Ħaġrat együttesei –, azok külön kategóriát alkotnak: hat közülük UNESCO-világörökség, és a legtöbbjüket a Heritage Malta kezeli. Ezekről a látnivalók cikkben írtam részletesen.

Gyakori kérdések

Kapcsolódó máltai cikkek

• Málta útikalauz – Minden gyakorlati tudnivaló egy helyen: időszakok, árak, közlekedés, látnivalók.
• Málta látnivalói – Több mint nyolcvan hely szigetenként és égtájanként csoportosítva, a föld alatti Máltától a sólepárlókig.
• Valletta látnivalói és a Három Város – A főváros és a kikötő túlpartja két nap alatt, belépőkkel és ajánlott sorrenddel.
• Gozo látnivalói – A csendesebb testvérsziget: Cittadella, Ġgantija, Dwejra, sólepárlók és a legszebb öblök.
• Málta történelme – Az első lakosoktól a lovagrenden és a brit gyarmati koron át a mai digitális nomádokig.
• 15+1 érdekesség Máltáról – Furcsaságok és apróságok, amiket a legtöbb útikönyv kihagy.
• Máltai tudnivalók érkezés előtt – Szezon, fizetés, busz vagy bérautó, bal oldali közlekedés, parkolás és a nyári csúcsforgalom.
• Málta 4 nap alatt autóval – Konkrét, napokra bontott útiterv bérautóval, reális menetidőkkel.

Képek az útról