Madeira híres emberei és nyomaik Funchalban, Ronaldótól IV. Károlyig

Madeira híres emberei közül a világ Cristiano Ronaldót ismeri, de a sziget adta a modern portugál költészet egyik legnagyobb alakját, a szobrász Francisco Francót, a dalénekes Maxot és az ukulele egyik feltalálóját is. Mellettük uralkodók, államférfiak és írók érkeztek ide, gyógyulni, pihenni vagy száműzetésbe.

Két magyar szál is ide tartozik, Erzsébet királyné és IV. Károly. Róluk részletesen a Madeira érdekességeiről és a Madeira történetéről szóló cikkben írtam, itt csak röviden említem őket. Ha a szigetet egy nagyobb portugáliai út részeként tervezed, a Portugália útikalauzban a többi régiót is megtalálod.

Kik a leghíresebb madeiraiak?

Madeira kb. 250 ezer lakosú sziget, mégis több olyan embert adott, akinek a neve a szigeten kívül is ismert: a sportban, a művészetben, a zenében és a politikában.

Ki a leghíresebb madeirai? Cristiano Ronaldo

A leghíresebb madeirai Cristiano Ronaldo, aki 1985. február 5-én született Funchalban, a São Pedro plébánián, és a közeli Santo Antónióban nőtt fel. A nevét Ronald Reagan amerikai elnökről kapta, akinek az apja a rajongója volt. 2017 óta a madeirai repülőtér is az ő nevét viseli.

A kikötőben, a Praça do Maron áll a Museu CR7, mellette a Pestana CR7 szálloda, előtte a bronzszobra. A múzeumban az aranylabdáit, aranycipőit és más trófeáit állították ki. A Visit Funchal oldala szerint 2026 októberében hétfőtől szombatig 10:00 és 18:00 között van nyitva, a belépő 5 euró. Ha nem vagy futballrajongó, szerintem a múzeumot kihagyhatod: a szobor mellett a kikötői sétán úgyis elhaladsz.

Kik voltak a Franco fivérek?

Henrique és Francisco Franco funchali testvérek voltak, a 20. század első felének két jelentős portugál művésze: Henrique festő, Francisco szobrász. Henrique 1883. március 3-án, Francisco 1885. október 9-én született Funchalban. Francisco 15 évesen a bátyjával együtt Lisszabonba ment tanulni, később mindketten Párizsban is dolgoztak.

Francisco Franco (1885–1955) az 1930–40-es években sok állami megrendelést kapott. Ő készítette Funchalban Zarco bronzszobrát az Avenida Arriagán, Coimbrában Dénes király (D. Dinis) szobrát az egyetemen, Vila Viçosában IV. János lovasszobrát. Az almadai Krisztus király-szoborhoz (Cristo Rei) csak vázlatot készített, a szobor a halála után épült fel. Henrique Franco (1883–1961) eleinte Manet hatása alatt festett, később freskókat is készített Lisszabonban, és a lisszaboni képzőművészeti főiskolán tanított.

Francisco egyik legismertebb funchali műve a Magvető (O Semeador). A szobrot 1919-ben mintázta, 1923-ban öntötték bronzba Párizsban, és többször költöztették a városban. 2009 óta a városháza kis kertjében áll, a Largo do Município mellett.

A két testvér munkáit a Henrique és Francisco Franco Múzeum mutatja be (Rua João de Deus 13). A múzeum 1987-ben nyílt meg, és tematikus kiállításokon mutatja be a fivérek festményeit és szobrait. Hétköznap látogatható, hétvégén és ünnepnapokon zárva tart. A belépőről ellentmondó adatokat találtam: a regionális kulturális oldal ingyenesnek írja, a Visit Funchal egyik képaláírása 3,86 eurós felnőttjegyet említ. Indulás előtt a +351 291 211 090-es számon érdemes rákérdezni.

Ki volt Herberto Helder, a madeirai költő?

Herberto Helder (1930–2015) Funchalban született költő, akit sokan a 20. század második fele legjelentősebb portugál költőjének tartanak. 1930. november 23-án született a São Pedro plébánián, ugyanott, ahol később Ronaldo. 16 évesen Lisszabonba költözött, Coimbrában jogot, majd újlatin filológiát kezdett tanulni, de egyiket sem fejezte be.

Lisszabonban a szürrealista Mário Cesariny körébe került, és dolgozott Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban is, többnyire alkalmi munkákból élt. Első kötete, az O Amor em Visita 1958-ban jelent meg. 1994-ben neki ítélték a legrangosabb portugál kulturális díjat, a Pessoa-díjat, de nem fogadta el, és azt kérte, adják másnak. Kerülte a nyilvánosságot. 2015. március 23-án halt meg Cascaisban, utolsó kötete két hónappal a halála után jelent meg.

Ki volt Max, a madeirai dalénekes?

Max, polgári nevén Maximiano de Sousa (1918–1980) madeirai énekes, zeneszerző és színész volt, a sziget egyik legismertebb zenei követe. 1918. január 20-án született Madeirán. Eredetileg szabó volt, a zenélést a funchali szállodákban kezdte.

Később Lisszabonban lett ismert a rádióban, a színházban és a televízióban. A legismertebb dalai a Bailinho da Madeira, a Noites da Madeira, a Rosinha dos Limões és A Mula da Cooperativa. A lisszaboni Fado Múzeum is számon tartja, mert fadót is énekelt. 1980. május 29-én halt meg.

A regionális kulturális archívum fotója szerint 1952-ben a funchali Baltazar Dias városi színházban is fellépett. Az 1888-ban megnyitott színház ma is működik, a műsorát a honlapján találod.

Madeirai asztalos találta fel az ukulelét?

Az ukulele három madeirai asztalos, Manuel Nunes, Augusto Dias és José do Espírito Santo munkájából született Hawaiin. Mindhárman a Ravenscrag nevű hajóval érkeztek Honoluluba 1879. augusztus 23-án, a madeirai kivándorlók egyik első csoportjával. A szigetről hozott kis pengetős hangszert, a machetét alakították át, és ebből lett az ukulele.

Manuel Nunes 1843. június 14-én született Funchalban. 1910-ben alapította az M. Nunes and Sons céget, amely ukulelegyártóként hirdette magát, és több mint 40 évig készített hangszereket. 1922-ben halt meg Honoluluban. 1998-ban beválasztották az ukulele hírességek csarnokába. A madeirai kivándorlás okairól a történelmi cikkben írok.

João Fernandes Vieira, aki kiűzte a hollandokat Brazíliából

João Fernandes Vieira (kb. 1610–1681) Funchalban született, és a 17. századi Brazília egyik hadvezére lett. Egyes források szerint 1613-ban, Machico kapitányságban született. Brazíliában, Pernambucóban élt, amely akkor a hollandok kezén volt.

1645-ben ő vezette a hollandok elleni pernambucói felkelést, és ő írta alá elsőként a felkelők szövetségét. Az 1648-as és 1649-es guararapesi csatákban a legerősebb egységet vezette. Később Paraíba (1655–1657), majd Angola (1658–1661) kormányzója lett. 1681. január 10-én halt meg Olindában.

Alberto João Jardim: 37 év Madeira élén

Alberto João Jardim (1943) a madeirai regionális kormány elnöke volt 1978. március 16-tól 2015. április 20-ig, 37 évig. Funchalban született 1943. február 4-én, a szociáldemokrata párt (PSD) madeirai szervezetének egyik alapítója. A világ egyik leghosszabb ideig hivatalban lévő, demokratikusan választott vezetőjének tartják.

Az ő idején épült ki a sziget út-, alagút- és hídhálózata, nagyrészt európai uniós pénzből. Ma ezeken az alagutakon jutsz el autóval kb. egy óra alatt Funchalból a sziget másik végébe. A korszak árnyoldala az eladósodás: a Portugál Nemzeti Bank 2011-es vizsgálata szerint 2008 és 2010 között kb. 1,1 milliárd euró adósság maradt ki a kimutatásokból. Az 1970-es évek szeparatista mozgalmával, a FLAMA-val való kapcsolata is vitatott. Az autonómia történetét a Madeira története cikk írja le.

Kik kötődnek még Madeirához?

Madeira a 19. század óta a gazdag európaiak téli üdülőhelye, és többször a száműzetés helye is volt. Ezért sok olyan híresség fordult meg itt, aki nem a szigeten született.

João Gonçalves Zarco, a felfedező

João Gonçalves Zarco portugál hajós, Tengerész Henrik herceg kapitánya 1419-ben érte el Madeirát, és Funchal első kapitánya lett. Nem madeirai születésű, de minden madeirai lista élén szerepel. Funchalban élt és halt meg; a halála éve forrásonként eltér (1467 vagy 1471). A Santa Clara-templomban temették el, amelyet családi temetkezési helynek építtetett; a Santa Clara-kolostor ma is látogatható.

Sisi és IV. Károly: a két magyar szál

Erzsébet királyné 1860. november 29. és 1861. április 28. között Funchalban telelt, az orvosai tanácsára. IV. Károly, az utolsó magyar király 1921 novemberében érkezett száműzöttként a szigetre, és 1922. április 1-jén halt meg Montéban. A Nossa Senhora do Monte templomban nyugszik, ahová Funchalból a kabinos felvonóval jutsz fel.

Mindkettőjük madeirai napjait részletesen leírtam az érdekességek között, a száműzetés hátterét és a sír látogatását a történelmi cikk tárgyalja. Ha Sisi nyomában jársz, a Korfu történetéről szóló cikkben azt is elolvashatod, miért építtetett később palotát Korfun.

Kik szálltak meg a Reid’s Palace-ban?

A sziget híres vendégeinek nagy része a Reid’s Palace szállodában lakott, amely 1891 novembere óta fogadja a vendégeket a funchali sziklaparton. Az Observador portugál lap szerint a szálloda két elnöki lakosztályát Winston Churchillről és George Bernard Shaw-ról nevezték el.

• Winston Churchill 1950. január 1. és 12. között pihent itt, és a közeli Câmara de Lobosban festette meg az öblöt. A kilátópontot ma róla nevezik el.
• George Bernard Shaw ír drámaíró 1924. december 30-tól 1925. február 12-ig tartózkodott a szigeten, a sajtó „napkúraként” írt az útjáról. Itt tanult meg tangózni, egy funchali villa kertjében, Michael Rinder tánctanártól. 1932 decemberében két napra visszatért.
• Fulgencio Batista kubai diktátor az Observador szerint a forradalom elől menekülve, 1959 körül a szálloda harmadik emeletén húzta meg magát.

A Reid’s ma is működő luxusszálloda. A hagyományos délutáni teát (afternoon tea) a teraszán szolgálják fel; hogy kívülről érkezőként is foglalhatsz-e rá, és mennyibe kerül, azt a szállodánál (+351 291 71 71 71) lehet megkérdezni.

Józef Piłsudski Funchalban telelt

Józef Piłsudski lengyel marsall, a független Lengyelország egyik alapítója 1930. december 21. és 1931. március 22. között Madeirán pihent. A Funchal szélén álló Quinta Bettencourt villában lakott, a Caminho do Pilar 20. szám alatt.

A villa falán két emléktábla van: egy portugál nyelvű 1934-ből és egy lengyel–portugál 1992-ből. 2009 óta a közeli körforgalom az ő nevét viseli, és ugyanabban az évben a belvárosban, a Rua António José de Almeidán mellszobrot is kapott, Ricardo Velosa madeirai művész alkotását. Az adatokat a lengyel Polonika intézet gyűjtötte össze.

A portugál diktatúra utolsó vezetői Madeirán

Az 1974. április 25-i szegfűs forradalom után a megbuktatott köztársasági elnököt, Américo Tomást és a miniszterelnököt, Marcelo Caetanót Madeirára vitték. A madeirai regionális levéltár tanulmánya szerint április 26-án reggel kilenc körül érkeztek, és katonai őrizet alatt a funchali São Lourenço-palotában tartották őket.

1974. május 20-án hajón átvitték őket Porto Santóra, onnan még aznap Brazíliába repültek, száműzetésbe. Tomás 1978-ban hazatérhetett, Caetano Brazíliában halt meg. Portugália további meglepő tényeit a Portugália érdekességei között gyűjtöttem össze. A palota egy része ma múzeum, a São Lourenço-palota múzeumának látogatási rendjét a Visit Madeira oldalán találod.

Hol látod a híres emberek nyomait Funchalban?

A legtöbb helyszín gyalog bejárható a funchali belvárosban, egy félnapos sétán. Kivétel Monte, ahová felvonóval vagy busszal mész, és a Quinta Bettencourt, amely a belvárostól nyugatra, a Caminho do Pilaron van.

Gyakori kérdések

Képek Funchalból

Kapcsolódó madeirai cikkek

• Madeira útikalauz – a sorozat kiindulópontja: régiók, mikor érdemes menni, odajutás, költségek és az összes cikk egy helyen.
• Madeira tudnivalók indulás előtt – időjárás havonta, repülés Budapestről, szél miatti járatkimaradás, autó vagy busz, turistaadó, levadadíj és költségvetés.
• Madeira 7 napos útiterv autóval – napokra bontott program régiónként, belépőtáblával, esőprogrammal és költségvetéssel.
• Madeira 4 nap alatt – mi fér bele négy napba, mi marad ki, és mennyibe kerül két főre.
• Madeira látnivalói régiónként – Funchal és Monte, a part, a csúcsok, a levadák és Porto Santo belépőkkel és nyitvatartással.
• Madeirai gasztronómia – espetada, bolo do caco, fekete hajhal, poncha, madeirai bor, banán, a piac és a boltok.
• Madeira élővilága – a babérerdő, az endemikus madarak, a bálnales és a Desertas-szigetek barátfókái.
• 18 érdekesség Madeiráról – a lábakon álló kifutótól a madeirai bor melegítéses érlelésén át IV. Károly sírjáig.
• Madeira története – a felfedezéstől a cukron, a boron és IV. Károly száműzetésén át az autonómiáig.
• Madeira turizmusa és a túlturizmus – számok, levadadíj, tűzvészek, lakásárak és a felelős utazás.