Korfu története – a görög sziget, amelyet az oszmánok sosem hódítottak meg

Korfu történetének van egy mondata, ami mindent megmagyaráz: ezt a szigetet az Oszmán Birodalom soha nem hódította meg. Ezért néz ki úgy, ahogy – velencei erődökkel, olasz bérházakkal, krikettpályával a főtéren és olyan konyhával, ami nem illik bele a görög konyháról alkotott képünkbe. Ebben a cikkben végigmegyünk az első lakóktól a mai turizmusig, és közben kiderül, miért Korfun nyílt Görögország első egyeteme, mi köze a szigetnek a szerb hadsereghez, és hogyan bombázta Mussolini 1923-ban.

Kik voltak a phaiákok, és mi közük Korfuhoz?

Korfu első írásos említése mükénéi görög nyelven, lineáris B írással, körülbelül i. e. 1300-ból való: ko-ro-ku-ra-i-jo. A sziget a mítosz szerint Korkyra nimfáról kapta a nevét, aki Aszóposz folyamisten lánya volt, és akit Poszeidón rabolt el.

A leghíresebb irodalmi kapcsolat viszont Homéroszé: Korfut azonosítják Szkériával, a phaiákok szigetével az Odüsszeiában – ide vetette a tenger a hajótörött Odüsszeuszt, és itt találkozott Nauszikaával. A hagyomány szerint ez a paleokastritsai öbölben (mások szerint Ermonesnél) történt. A legenda szerint a phaiákok hajója, amely Odüsszeuszt hazavitte, kővé vált: a helyiek ma is ezt a kővé vált hajót látják az Egérszigetben, a Pontikonisiben.

További ókori nevei is beszédesek: Drepane, azaz „sarló”, a sziget alakjára utalva, és Makris. Rhodoszi Apollóniosz Argonautikája szerint pedig Iaszón és Médeia itt kötött házasságot, „Médeia barlangjában”.

Az ókori Korkyra

Az ókori város, Palaiopolis romjai a mai főváros területén, a Mon Repos palota parkjába olvadva találhatók. A legérdekesebb lelet a Kardaki-templom az Analipszisz-dombon, nagyjából i. e. 500-ból: archaikus dór stílusú, és a régészek az egyetlen ismert fríz nélküli dór görög templomnak tartják – rendellenesen széles oszlopközökkel, előcsarnok és belső szentély nélkül. A triglifás fríz hiánya ión hatásra utal, és a mai napig részben megfejtetlen rejtély a korai görög építészetben.

A Mon Repos területén állt egy Artemisz-templom is, valamint az Analipszisz-domb tetején egy Héra-templom, amely jól látszott az ókori Korkyra partja mellett elhaladó hajókról.

A kereszténység korán megérkezett: a hagyomány szerint tarzoszi Iaszón és pátrai Szószipatrosz, Szent Pál tanítványai hirdették itt az evangéliumot, a nekik szentelt mai templom pedig a 10. és a 11. század fordulóján épült, és Korfu egyik legrégebbi bizánci temploma.

Rómaiak, bizánciak, normannok

A késő ókorban Korfu az Epirus Vetus provincia része volt. Aztán 551-ben, a gót háború idején az osztrogótok feldúlták és lerombolták a várost – amelyet akkor Chersoupolisnak hívtak.

A lakosság ezután északra költözött, a mai Óerőd helyére, mert ott a két sziklacsúcs természetes védelmet adott. És innen ered a sziget nemzetközi neve: az új település „Korypho” lett, azaz „csúcson lévő város” – ebből lett a velencei közvetítéssel a Corfu, magyarul Korfu. A görög neve azóta is Kérkyra.

A következő évszázadok szinte megszakítás nélküli ostromsorozatot hoztak:

• 933 és 1033: szaracén támadások. Az elsőt Arszeniosz érsek vezetésével állta ki a város; az érseket szentté avatták, és a város védőszentje lett.
• 1081–1084: első normann megszállás, amelyet I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár számolt fel – velencei segítséggel.
• 1147: Antiochiai György admirális foglalja el; 1149: I. Manuél Komnénosz tízhónapos ostrommal szerzi vissza.
• 1185: II. Vilmos szicíliai király foglalja el, majd II. Iszaakiosz Angelosz visszaszerzi.
• 1197–1207: genovai kalózok tartják megszállva, míg a velenceiek ki nem űzik őket.
• 1214: az épiroszi despoták kezére kerül; 1259: Manfréd szicíliai királynak adják hozományként; 1267-től az Anjou-házé.

Mit hagyott Korfun 411 év velencei uralom?

1386-ban Korfu a Velencei Köztársaság ellenőrzése alá került. Az uralom 1797-ig tartott, megszakítás nélkül – összesen több mint négyszáz év. Ez a leghosszabb egybefüggő korszak a sziget történetében, és ez formálta a mai Korfut.

Amit a velencei kor hátrahagyott, azt ma is mindenhol látni:

• Az erődrendszer. Velencei mérnökök több erődítést terveztek, amelyek nagyjából négy évszázadon át védték Velence tengeri kereskedelmi érdekeit az Oszmán Birodalommal szemben: az Óerőd a két csúcsával, az Újerőd, valamint vidéken az Angelokastro, Kassiopi vára és a Gardiki-vár.
• A városkép. Többemeletes olasz bérházak szűk sikátorok mentén – a helyi nevükön kantúnia, amelyek nagy része járművel járhatatlan. Emiatt Korfu városa inkább olasz, mint görög városnak látszik.
• A Spianada, a hatalmas főtér és park – Délkelet-Európa legnagyobb tere és egyben egész Európa egyik legnagyobbika.
• A nyelv. Sok velencei család telepedett le a szigeten; a leszármazottaik a „korfui olaszok”, és a velencei tengeri nyelvjárást (veneto da mar) egészen a 20. század második feléig beszélték itt.
• A konyha. A pastitsada, a sofrito, a strapatsada, a savoro, a bianco és a mandolato mind velencei nevet visel. Erről a korfui gasztronómia cikkben írtam részletesen.
• A vallás. A velenceiek a katolikus egyházat támogatták; a mai nagyjából öt százalékos katolikus kisebbség ebből az időszakból eredezteti a hitét.
• A kultúra. 1732-ben itt jött létre a modern Görögország első akadémiája, és itt működött Görögország első operaháza, a Nobile Teatro di San Giacomo di Corfù.
• Az olajfák. Velence pénzjutalommal ösztönözte az olajfaültetést, mert az olívaolaj fontos volt a gazdaságának. Egy 1766–70-es velencei összeírás már 1,9 millió olajfát számolt Korfun. A mai táj ennek a döntésnek a következménye.

Miért nem tudta elfoglalni Korfut az Oszmán Birodalom?

Korfu Görögország azon kevés része közé tartozik, amelyet az oszmánok soha nem hódítottak meg. Európa egyik legjobban megerősített helyévé vált, amelyet az európai államok bástyájaként ismertek el az Oszmán Birodalommal szemben.

• 1431: Ali bég partra száll, de a vár bevétele meghiúsul.
• 1537 – az első nagy ostrom. Augusztus 29-én 25 000 oszmán katona szállt partra a flottáról, és 20 ezer embert hurcoltak rabszolgaságba. Az ostrom tizenkét napig tartott: a vár kitartott, az oszmánok a rossz logisztika és egy kitörő járvány miatt vonultak vissza. Ugyanebben az évben az Angelokastróba mintegy 3000 falusi menekült, és négyszer verték vissza a támadókat.
• 1571 – a második hadjárat. Az oszmánok elfoglalták Pargát a szárazföldön, majd partra szálltak Korfu délkeleti partján, és Lefkimmitől Ipszoszig hídfőt vertek. A városi vár és az Angelokastro is kitartott – utóbbinál a mintegy négyezer parasztból álló helyőrség a visszavonuló oszmánokat a hegyi hágókon sziklagörgetéssel üldözte.
• 1716 – a második nagy ostrom. Július 8-án kezdtek partra szállni az oszmánok, összesen 33 000 katona. A velencei flotta ugyanaznap megtámadta a hajóikat a korfui csatornánál, de a tengeri csata nem dőlt el. Az ostrom július 19-én kezdődött és huszonkét napig tartott. A védők: 5000 velencei és külföldi zsoldos, plusz 3000 korfui, Schulenburg gróf parancsnoksága alatt. Az oszmánok nem tudtak áttörni, és elvonultak.

Franciák, oroszok, britek: 1797–1864

1797-ben Napóleon meghódította Velencét, és a campo formiói béke Korfut Franciaországnak adta – a szigetet Corcyre néven megyeként igazgatták. Ez két évig tartott: 1798–99-ben Usakov admirális orosz–oszmán egyesített flottája kiűzte a franciákat, és létrejött a Hétszigeti Köztársaság, egy önkormányzó szövetség oszmán fennhatóság alatt, Korfu fővárossal. 1807-ben a tilsiti béke után újra francia lett, 1809-ben pedig a brit királyi flotta sikertelenül ostromolta – miközben az összes többi jón szigetet elfoglalta.

A fordulat 1815. november 5-én jött: a párizsi szerződés brit protektorátust hozott létre Jón-szigetek Egyesült Államai néven, és Korfu lett a brit főbiztos székhelye. Ez a fél évszázad meglepően sok mindent hagyott a szigeten:

• Az első görög egyetem. Az Ión Akadémia 1824-ben jött létre, és ez volt az első görög egyetem – Athén és Thesszaloniki előtt, még a görög függetlenség kivívása előtt.
• A krikett. A britek honosították meg, és Korfu ma az egyetlen hely Görögországban, ahol a krikett népszerű. A britek 1864-es távozása után alakultak a helyi csapatok: 1893-ban a Kerkyraikos, 1925-ben a GSK Vyron, 1976-ban az AO Faiax. Külön érdekesség, hogy a Görög Krikettszövetség 1996-ban alakult, és egyedüli görög sportszövetségként nem Athénban, hanem Korfun működik, ma húsz klubbal.
• Szent Mihály és Szent György palotája – egykor a brit kormányzó rezidenciája és az Ión Szenátus székhelye; ma az Ázsiai Művészetek Múzeuma.
• A Maitland-emlékmű, egy római stílusú rotunda az első főbiztos tiszteletére, és a zenepavilon a Spianadán, ahol ma is a filharmonikus zenekarok játszanak.
• Az infrastruktúra: új utak és javított vízellátás. Ekkor lett a görög a hivatalos nyelv.
• A gyömbérsör. A brit korból maradt a szigeten a tsitsibira, amelyet a helyiek a britek távozása után is tovább főztek – és ma is isznak.

Egy nevet érdemes külön kiemelni: a főbiztosok listáján a tizenegyedik William Ewart Gladstone, aki 1859-ben töltötte be a posztot, és később négyszer lett brit miniszterelnök.

Mikor lett Korfu Görögország része?

Az egyesülés dátuma 1864. május 21., jogi alapja pedig az 1864. március 29-i londoni szerződés, amelyet az Egyesült Királyság, Görögország, Franciaország és Oroszország írt alá. A politikai háttér meglehetősen prózai: az új görög király, I. György a Jón-szigeteket gyakorlatilag koronázási ajándékként kapta Nagy-Britanniától.

Korfu egyik szülötte ekkor már a görög történelem egyik legfontosabb alakja volt: Ioannis Kapodistrias, aki az 1821-es forradalom után a független Görögország első kormányzója lett – a modern görög állam megalapítója, korábban jelentős európai diplomata. Róla nevezték el a korfui repülőteret.

Miért építtetett Sissi palotát Korfun?

Erzsébet osztrák császárné – Sissi – 1890 és 1891 körül építtette az Achilleiont Gastouri faluban, miután fia, Rudolf trónörökös 1889-ben tragikus körülmények között meghalt 30 éves korában (Mayerlingben megölte fiatal szeretőjét, majd önmagát). A helyszínt a görög kultúrához fűződő kötődése miatt választotta; az építész az olasz Raffaele Caritto volt, a birtok 200 ezer négyzetméter, a stílus pompeji, és az egészet Akhilleusz alakja köré szervezte. Sissi fia halála után élete végéig feketében járt, és menekült az udvartól, az Achilleion részben ennek a gyásznak az épülete. A palota központi témája ezért is Akhilleusz, a fiatalon elbukó hős.

Sissi szavaival: „Olyan palotát akarok, amelynek oszlopsoros kolonnádjai és függőkertjei vannak, védve a kíváncsi tekintetektől.”

A kert főműve Ernst Herter „Haldokló Akhilleusz” szobra: a halálosan sebzett hős egyszerű lepelben, ógörög sisakban, örökké Parisz nyilát próbálva kihúzni a sarkából, tekintetével az Olümposz felé. 1898-ban Sissit egy olasz anarchista meggyilkolta Genfben, hatvanéves korában. Az inkognitóban utazó Sissinek a 25 éves olasz nekiütközött és leszúrta egy élesre köszörült reszelővel. A legkülönösebb részlet, hogy Erzsébet felállt, és továbbment a hajóig: a szorosra fűzött fűző visszatartotta a vérzést, és sem ő, sem a kísérete nem tudta, mi történt. Csak a fedélzeten esett össze. Akkor derült ki, hogy a penge a szívéig hatolt. Visszavitték a szállodába, ahol néhány órán belül meghalt. Az utolsó mondata állítólag ennyi volt: „Mi történt velem?” Sissi ekkorra már évek óta nem járt az Achilleionban. A palota 1891-re készült el, de néhány év után elveszítette az érdeklődését iránta, és a halála után gazdátlanul állt.

1907-ben II. Vilmos német császár vásárolta meg a birtokot, és diplomáciai központtá alakította: évente húsvétkor jött, és európai vezetőket fogadott. Johannes Götz szobrásszal egy hatalmas Akhilleusz-szobrot faragtatott, ezzel a felirattal: „A legnagyobb görögnek a legnagyobb némettől” – a feliratot a második világháború után eltávolították.

A palota utóélete önmagában is korrajz: az első világháborúban francia és szerb katonai kórház, 1921–24-ben örmény árvaház, a második világháborúban tengelyhatalmi főhadiszállás, 1962 és 1983 között kaszinó és múzeum, 1981-ben pedig itt forgatták a Szigorúan bizalmas című James Bond-film jeleneteit. 1994-ben itt tartották az európai csúcstalálkozó egy részét. A palotához vezető „császár hídjának” középső szakaszát 1944-ben a Wehrmacht robbantotta fel.

Az első világháború és a Kék sírbolt

A sziget legmegrázóbb történelmi fejezete számunkra szinte teljesen ismeretlen.

1915-ben a szerb hadsereg az osztrák–német–bolgár invázió elől Montenegrón és Albánián át vonult vissza, majd szövetséges hajókon jutott Korfura. A Vido szigete – egy apró sziget alig egy kilométerre az Óerődtől – szigeti kórházként és karanténként szolgált a beteg szerb katonák számára.

A katonák nagy része kimerültségben, élelemhiányban és betegségekben halt meg. A hely szűkössége és a sziklás talaj miatt tengeri temetéshez folyamodtak: több mint 5000 embert temettek a tengerbe Vido szigete közelében, lesúlyozva a holttesteket. Ezeket a vizeket azóta „Kék sírbolt” néven ismerik, Milutin Bojić 1917-es költeménye nyomán.

A szerbek az 1930-as években hálaemlékművet emeltek a szigeten a görög segítségért, és ma szerb mauzóleum áll ott. A sziget kishajóval látogatható Korfu városából, és ha egyetlen kevéssé ismert helyet néznél meg, ez legyen az.

A korfui incidens, 1923

Egy epizód, amely a Népszövetség tehetetlenségét mutatta meg – és amelyet Korfun máig számon tartanak.

1923. augusztus 27-én meggyilkolták Enrico Tellini olasz tábornokot, a görög–albán határvitát rendező, Népszövetség által felhatalmazott bizottság vezetőjét, négy munkatársával együtt, Kakavia közelében. Olaszország Görögországot vádolta; a görög és más források albán banditáknak tulajdonították a merényletet.

Augusztus 29-én Olaszország 24 órás ultimátumot adott: hivatalos bocsánatkérés, gyászmise, tengerészeti tisztelgés, katonai díszsortűz, 50 millió líra kártérítés és halálbüntetés a bűnösöknek. Görögország több pontot szuverenitássértésként utasított el.

Augusztus 31-én az olasz flotta 15–30 percig bombázta Korfut, a demilitarizált erődöket célozva – ahol viszont örmény menekültek húzódtak meg. Görög források szerint tizenhat civil halt meg és harminc megsebesült, az áldozatok többsége menekült gyerek. Az olasz csapatok megszállták a szigetet.

A Népszövetség nem lépett: Mussolini kilépéssel fenyegetőzött, az ügy a Nagykövetek Konferenciájához került, amely szeptember 8-án nagyrészt Olaszországnak adott igazat. Görögországnak le kellett tennie az 50 millió lírát. Szeptember 27-én, a pénz kézhezvétele után Olaszország kiürítette a szigetet. Ez volt az egyik első jele annak, hogy a Népszövetség a nagyhatalmakkal szemben tehetetlen.

A második világháború

• Olasz megszállás: 1941 áprilisától 1943 szeptemberéig. Korfut Görögországtól különálló entitásként igazgatták, azzal a céllal, hogy az olasz irredentizmus jegyében az Olasz Királyság részévé tegyék. A védelmet a többségében korfui katonákból álló 10. gyalogezred látta el.
• 1941 novemberének első vasárnapján korfui középiskolások tüntettek az olasz megszállók ellen – ez a megszállt Görögország első nyílt népi ellenállási megmozdulásai közé tartozik. Sok korfui ezután átmenekült Épiroszba, és beállt a partizánok közé.
• Német megszállás: 1943 szeptemberétől 1944 októberéig.
• 1943. szeptember 14-én a Luftwaffe bombázása elpusztította a város épületeinek nagy részét, köztük templomokat, lakóházakat és egész városrészeket. Odaveszett az Ión Akadémia, a Városi Színház, a Városi Könyvtár és az Ión Parlament épülete is. Amit ma látsz, annak egy része háború utáni helyreállítás.

A legsúlyosabb veszteség a korfui zsidó közösséget érte. 1944. június elején, a normandiai partraszállás elterelő hatását kihasználva a Gestapo összegyűjtötte a zsidókat, és ideiglenesen az Óerődben tartotta őket fogva. 1944. június 10-én deportálták őket Auschwitzba, ahol a többségüket meggyilkolták. A körülbelül 1900 fős közösségből mintegy kétszázan menekültek meg, sokan azért, mert a helyi lakosság menedéket adott nekik. Ma nagyjából 65 fős közösség él az Evraiki zsinagóga körül, akiknek elődei az italkián nyelvet beszélték.

A felszabadulás 1944. október 14-én jött, brit csapatok – a 40. Royal Marine Commando – révén.

Modern kor: az újjáépítéstől az UNESCO-ig

• Újjáépítés a görög kormány országos programja keretében. A klasszikus építészet sok eleme fennmaradt, és az olasz megszállás alatt emelt épületeket középületekké alakították.
• 1956: Maria Desylla Kapodistria – Ioannis Kapodistrias rokona – lett Korfu polgármestere, és ezzel Görögország első női polgármestere.
• Infrastruktúra: az 1950-es években jött a villany a falvakba, 1957 márciusában indult a Görög Rádió helyi adóállomása, a hatvanas években a televízió, 1995-ben az internet.
• 1984: megalakul a Jón Egyetem Korfun.
• 1994: európai uniós csúcstalálkozó a szigeten, részben az Achilleionban.
• 2007: a korfui óváros felkerül az UNESCO világörökségi listájára – 70 hektár magzóna, 162 hektár védőzóna, „erődített mediterrán kikötő rendkívüli épségben”.

Egy kulturális hatást nem lehet kihagyni: Gerald Durrell 1935 márciusától 1939 júniusáig – négy év három hónapig – élt a szigeten, tíz és tizennégy éves kora között. A korfui trilógiája – a Családom és egyéb állatfajták (1956), a Madarak, vadak, rokonok (1969) és Az istenek kertje (1978) – világsiker lett, és jelentősen hozzájárult Korfu turizmusának fellendüléséhez. A bátyja, Lawrence Durrell ugyanekkor Kalamiban, a Fehér Házban írt. Az ITV The Durrells című sorozata 2016 és 2019 között négy évadot ért meg, részben a szigeten forgatva.

Mit jelent ma Korfunak a turizmus?

Korfu ma Görögország egyik fő turisztikai célpontja, és a számok jól mutatják a nagyságrendet.

• A korfui repülőtér 2024-ben 4,34 millió utast fogadott, ami 6,8 százalékos éves növekedés – nagyjából 31 500 repülőgép-mozgással.
• A legnagyobb küldőpiacok (2023): Egyesült Királyság 1,31 millió utas, Németország 715 ezer, belföldi görög forgalom 372 ezer.
• A repülőtér 99 desztinációt szolgál ki 44 légitársasággal, bázisrepülőtérként a Ryanair és az Aegean működik itt.
• Országos kontextus: Görögország 2024-ben 40,7 millió beutazót fogadott, 21,59 milliárd euró turisztikai bevétellel. 2023-ban a turizmus a GDP nagyjából 11 százalékát adta, és közel 660 ezer munkahelyet – a foglalkoztatás 16,5 százalékát.

Van egy kijózanító arány is: a sziget állandó lakossága nagyjából 100 ezer fő, miközben évente több mint négymillióan érkeznek ide csak légi úton – a kompos és hajós érkezőkön felül. Ez a lakosság negyvenszerese. Ezért érdemes a főszezont kerülni. A sziget belseje viszont megőrizte az egyensúlyát: az érintetlen táj gyakran néhány perc sétára van az üdülőterületektől – a szigeten több mint kétszáz hegyi falu található.

Gyakori kérdések

Korfu mint határvidék

Korfu történetét egyetlen szál tartja össze: a sziget mindig határvidék volt – a görög és az itáliai világ, a Nyugat és a Kelet, Velence és az Oszmán Birodalom között. Ezért erődített, ezért olaszos, ezért nyílt itt az első görög egyetem, és ezért van itt krikettpálya. A látnivalók listája ebben a cikkben mutatja be ezt a kettősséget.

Kapcsolódó korfui cikkek

• Korfu útikalauz – Minden gyakorlati tudnivaló egy helyen: mikor a legjobb menni, hogyan lehet eljutni, mennyibe kerül, hol lehet megszállni és mit lehet megnézni.
• 15 érdekesség Korfuról – Három megnyert oszmán ostrom, krikett a főtéren, a görög himnusz ősbemutatója és a járkáló szent.
• Korfu látnivalói és programjai – Must see helyek, must do élmények – és az is, amit nyugodtan kihagyhatsz.
• Korfu érkezés előtt – Méretek, pénz, nyelv, kártyás fizetés, egészségügy és minden apróság, amit indulás előtt tudni érdemes.
• Korfu 5 nap alatt autóval – Napokra bontott, reális útiterv Sidaritól Korfu városáig, menetidőkkel és időzítéssel.
• Korfu élővilága – Négymillió olajfa, orchideák, flamingók a Korission-lagúnánál és a tenger alatti világ.
• Korfu vagy másik görög sziget? – Kréta, Rodosz, Zakynthos, Kos, Santorini, Mykonos és társaik számokkal összevetve.
• Korfu városlátogatás: Két-három nap Kérkyrában, egész napos sétaútvonallal az erődöktől Kanoniig.
• Korfu tapasztalatok: Szemét, tömeg, szúnyogok, hegyi utak: tíz dolog, amivel érdemes indulás előtt számolni.
• Paxos és Antipaxos hajókirándulás: Egész napos hajóút Korfuról: menetrend, árak, kék barlangok és a türkiz öblök.