Madeira élővilága: babérerdő, csak itt élő madarak és fókák

Madeira élővilága két dolog miatt különleges: a sziget ötödét borító, 1999 óta világörökségi babérerdő (laurisilva), és az, hogy rengeteg növény és állat csak itt él a Földön.

Madeirát a „virágok szigeteként” reklámozzák, de a parkokban és az utak mentén virító virágok nagy része behurcolt dísznövény. Az igazi ritkaság a ködös északi lejtők erdeje, a madeirai galamb, az 5 grammos madeirai királyka és egy tengeri madár, amelyből mindössze 70–80 pár maradt.

A tengerben közel 30 cetfajt jegyeztek fel, a lakatlan Desertas-szigeteken pedig a mediterrán barátfóka él, a világ egyik legritkább fókája.

Mi a laurisilva, és miért világörökség?

A laurisilva örökzöld babérerdő, amely Madeira területének kb. 20%-át, nagyjából 15 000 hektárt borítja. A UNESCO 1999-ben vette fel a világörökségi listára, mert ez a babérerdők legnagyobb fennmaradt, eredeti állapotú területe a világon.

Ez az erdőtípus a földtörténeti múltban Dél-Európa nagy részén elterjedt volt, ma már csak a Makaronézia szigetein (Madeira, Azori- és Kanári-szigetek) maradt meg foltokban. A UNESCO szerint a madeirai állomány kb. 90%-a elsődleges, vagyis sosem kivágott erdő. A sziget vízháztartásában is döntő a szerepe: a lombozat felfogja a felhők nedvességét, és ebből táplálkoznak a forrásai.

Az erdő a Madeirai Természeti Park része, amelyet az IFCN kezel. Négy fafaj adja a gerincét, mind a babérfélék családjába tartozik:

• Til (Ocotea foetens): a legnagyobbra növő faj, a fanali évszázados, görcsös fák is ilyenek. Közülük néhány a visitmadeira.com szerint még a sziget felfedezése (1419) előtt kicsírázott.
• Vinhático (Persea indica): vöröses, tartós fája miatt madeirai mahagóninak is hívják, ezért régen sokat kivágtak belőle.
• Barbusano (Apollonias barbujana): kemény fájú, a szárazabb, napos lejtőket is elviseli.
• Loureiro (Laurus novocanariensis): az illatos levelű babérfa, ennek ágaira húzzák hagyományosan a madeirai espetada (nyársra fűzött marhahús) falatjait.

Az IUCN világörökségi értékelése szerint az erdőben legalább 76 csak Madeirán élő (endemikus) és 39 makaronéziai endemikus növényfaj él, a gerinctelen állatok közül pedig több mint 500 endemikus fajt írtak le. Ezek nagy része apró csiga, bogár és pók, amelyet túrázóként észre sem veszel, de a fajgazdagság zöme itt van.

Milyen endemikus növények élnek Madeirán?

Madeira legismertebb endemikus növénye a pride of Madeira (Echium candicans), magyarul madeirai kígyószisz. A vadon csak Madeira főszigetén él, a sziget közepén, kb. 800–1200 méter magasan, a babérerdő felső szélénél. 1,5–2,5 méteres bokor, tavasztól nyárig hozza a kúpos, lila virágzatait.

A kígyósziszt a világ sok pontján dísznövényként ültetik, és néhol el is szabadult: Kaliforniában invazív fajnak számít, a tengerparti természetvédelmi területekről irtják. Otthon, Madeirán viszont ritka, védendő növény, így itt nem szabad leszedni.

Az endemikus orchideák közül két fajt érdemes ismerni. A Dactylorhiza foliosa (madeirai ujjaskosbor) nagy, lila virágzatú kosbor, nyár elején virágzik, a kertekben is kedvelt. A Goodyera macrophylla a babérerdő ritka, árnyékkedvelő orchideája: egy spanyol botanikai tanulmány szerint legközelebbi rokonai nem európai, hanem amerikai fajok.

A laurisilva aljnövényzetében páfrányok, mohok és zuzmók uralkodnak, a fákon pedig vékony, szálló zuzmószakállak lógnak. Ez a ködös, párás klíma jele, és ez adja a fanali fotók hangulatát.

Honnan jöttek a „virágok szigetének” virágai?

Madeira legismertebb virágai többnyire nem őshonosak: a 19. századtól kertekbe, parkokba és utak szélére ültették őket, az enyhe, egyenletes klímában pedig jól megmaradtak. Ha egy képeskönyvben Madeira virágait látod, nagy valószínűséggel ezeket:

• Agapanthusz (szerelemvirág, Dél-Afrikából): kék és fehér gömbvirágai nyáron az utak és a levadák mentén ezerszeresen ismétlődnek.
• Horténzia (Kelet-Ázsiából): a hegyi utak mellett sok helyen sövényként nő, a savanyú talajon többnyire kék virágú.
• Strelícia (papagájvirág, Dél-Afrikából): a sziget nem hivatalos jelképe, a piacokon és a virágárusoknál is mindenhol ott van.
• Jakaranda (Dél-Amerikából): Funchal utcáin áprilistól júniusig virágzik lilán, a csúcs április vége és május. A legrégebbi fákat az Avenida Arriaga városi kertjében és az Avenida do Infante mentén látod.

A behurcolt növények egy része nem marad meg a kertek között, hanem a természetes erdőbe is benyomul. Ez ma a laurisilva egyik legnagyobb gondja, erről lejjebb írok részletesen.

Milyen madarakat láthatsz Madeirán?

Madeirának három különleges madara van, mindhárom csak itt él a világon: a madeirai galamb, a madeirai királyka és a Zino-viharmadár. Az első kettőt egy erdei sétán is láthatod, a harmadikat szinte biztosan nem.

Madeirai galamb (Columba trocaz)

A madeirai galamb nagy, sötétszürke erdei galamb, a nyakán ezüstös folttal. Portugál neve torcaz, ez a latin „nyakék” szóból ered. A babérerdő sűrűjében él, többnyire 1000 méter alatt, főleg az északi oldalon.

A galamb a gazdák ellensége volt, mert megdézsmálja a termést, ezért sokáig lőtték és mérgezték. 1986-ra kb. 2700 madárra fogyott, ekkor tiltották be a vadászatát. Aztán a becslések szerint 7500–10 000 példányra nőtt az állománya, az IUCN ma nem tartja veszélyeztetettnek. Porto Santóról viszont már rég teljesen eltűnt.

Madeirai királyka (Regulus madeirensis)

A madeirai királyka 9–10 centis, kb. 5 grammos apró énekesmadár, narancssárga fejtetővel. 2003-ban ismerték el önálló fajként, korábban a tüzesfejű királyka alfajának tartották. Kb. 600–1550 méter között él, a fás hangával (erikával) borított hegyoldalakon és a babérerdő szélén, állománya stabil.

A Visit Madeira szerint Ribeiro Frióban a királykát és a madeirai erdei pintét (Fringilla coelebs madeirensis) látod a legkönnyebben, a galambot ritkábban. A pinték a pihenőhely körül sokszor egészen közel jönnek.

Zino-viharmadár (Pterodroma madeira)

A Zino-viharmadár (portugálul freira) a világ egyik legritkább tengeri madara. A BirdLife becslése szerint 70–80 pár, azaz 130–160 ivarérett madár maradt. Az év nagy részét a nyílt óceánon tölti, fészkelni a központi hegyvidék hat sziklaárkára jár, kb. 1600 méter magasan, a Pico do Areeiro és a Pico Ruivo között.

A fészkek kis üregekben vannak, egyetlen tojással évente. A 2010-es erdőtűzben a BirdLife szerint a fiókák kb. 98%-a elpusztult, a fészkek 80%-a megsemmisült, 2024 augusztusában pedig a tűz újra átment a fészkelőhelyen. A szigetcsoportnak van egy második endemikus viharmadara is, a Desertas-szigeteken fészkelő Pterodroma deserta; mindkettő védelmére EU-s LIFE-program fut.

Miért van mindenhol gyík?

A madeirai faligyík (Teira dugesii) a szigetcsoport endemikus gyíkja, és itt tényleg mindenhol ott van: a tengerparti szikláktól 1850 méter magasságig, kőfalakon, kertekben, kilátók korlátján. A testének hossza kb. 8 cm, a farka ennek kb. 1,7-szerese.

Négy alfaja van: egy Madeira főszigetén, egy Porto Santón, egy a Desertas-szigetek közül Deserta Grandén, egy pedig a Selvagens-szigeteken. Főleg hangyát és más apró gerincteleneket eszik, de az édes gyümölcs, például a banán is kell neki. Hajókkal az Azori-szigetekre is eljutott, ott mára megtelepedett.

A szigetcsoport legérdekesebb gerinctelen állata egy pók: a desertasi farkaspók (Lycosa ingens, más rendszerben Hogna ingens) csak Deserta Grande egyetlen völgyében, a Vale da Castanheirában él. Turistaként nem fogsz vele találkozni, a völgy a rezervátum védett zónájában van.

Bálnák és delfinek: hogyan lehet felelősen bálnalesre menni?

Madeira körül közel 30 cetfajt jegyeztek fel, ezért népszerű bálnales-célpont. A madeirai kutatóintézet ECHO-projektje szerint néhány faj egész évben itt él; a tanulmányok a palackorrú delfin és az ámbráscet helyhez kötődését vizsgálták.

A túrák többsége Funchalból indul, egész évben. A helyi megfigyelők beszámolóiban rendszeresen szerepel a pöttyös és a palackorrú delfin, a gombfejű delfin (pilot bálna), az ámbráscet és több csőröscetfaj. Garanciát egyik túra sem adhat, ezért foglalás előtt nem árt megkérdezni, mi történik, ha nem látni semmit.

Ha a bálnák történetére is kíváncsi vagy, a sziget keleti végén, az egykori bálnavadász-faluban, Caniçalban van a Museu da Baleia (Bálnamúzeum). Keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között van nyitva, a jegyárakat a múzeum oldalán találod.

Fókák és tengeri madarak: Desertas és Selvagens

A Desertas-szigetek három lakatlan sziget (Ilhéu Chão, Deserta Grande és Bugio) kb. 26 km-re Madeira keleti csúcsától. 1990-ben különleges védelmi területté, 1995-ben természetvédelmi rezervátummá nyilvánították, főleg a mediterrán barátfóka (portugálul lobo-marinho) miatt.

A fóka a világ egyik legritkább fókafaja. 1988-ban az Oceanographic magazin cikke szerint már csak 6–8 példány élt Madeira környékén, ma kb. 20–24. A kölykök szeptember és december között születnek a szigetek tengeri barlangjaiban. Deserta Grandén két természetvédelmi őr teljesít szolgálatot kéthetes váltásban, a homárcsapdákat pedig betiltották, mert egy kölyök belefulladt egybe.

Funchalból több cég indít egész napos katamarános kirándulást a Desertas-szigetekre. A fókát ritkán látni, de útközben delfinekre és tengeri madarakra is van esély, például a Cory-vészmadárral (Calonectris borealis).

A Selvagens-szigetek (Ilhas Selvagens) Madeirától kb. 250–280 km-re délre, a Kanári-szigetekhez közelebb fekszenek. Portugália 1971-ben vásárolta meg és nyilvánította természetvédelmi területté. Itt van a Cory-vészmadár legnagyobb ismert fészkelőtelepe, több mint 30 000 madárral. Látogatni csak a Madeirai Természeti Park engedélyével lehet, állandó lakosai csak a rezervátum dolgozói és a kutatók.

Mi fenyegeti Madeira élővilágát?

Madeira élővilágát ma két dolog fenyegeti legjobban: az invazív növények és az erdőtüzek. A kettő összefügg: a leégett területeken az idegen fajok gyorsabban terjednek, mint a babérfélék, és a BirdLife szerint ezek a területek könnyebben is gyulladnak.

Az IUCN az invazív növényeket „nagyon magas” veszélynek tartja, főleg a lepusztult területeken. Raimundo Quintal madeirai geográfus 2025 szeptemberében arra figyelmeztetett, hogy a terjedésük a világörökségi címet is veszélyeztetheti. Az általa megnevezett fő fajok:

• akáciák és eukaliptusz;
• tömjénfa (Pittosporum undulatum), amely a babérfélékkel versenyez;
• conteira (Hedychium gardnerianum, gyömbérliliom), amely a patakok mentén és a hegyekben terjed;
• hegyi juhar és egy kapaszkodó maracujá-faj, amely a tilfákra is felfut.

A tűzesetek közül a 2024-es volt az elmúlt évek legsúlyosabb. Augusztus 14-én Serra de Águánál kezdődött, és augusztus 26-ig 5116 hektáron égett le a növényzet, a Pico Ruivo csúcsát is elérte. Az IUCN szerint a laurisilvából 2023-ban 599, 2024-ben 149 hektár égett le (a regionális kormány a 2024-es tűz után 139 hektárt közölt). Egy madeirai botanikus szerint a leégett babérerdő teljes regenerálódása akár 180 évig is tarthat.

A turizmus hatásáról, a levadák zsúfoltságáról és arról, miért lettek fizetősek az ösvények, a madeirai túlturizmusról szóló cikkben írok részletesen.

Hol lehet megnézni Madeira élővilágát?

Madeira élővilágát a legkönnyebben négy helyen látod: Fanalban, Ribeiro Frióban, a Monte Palace kertben és a botanikus kertben. Az első kettő a vad babérerdő, a másik kettő a dísznövények és az endemikus fajok gyűjteménye. Fanalhoz és Ribeiro Frióhoz autóval vagy szervezett túrával a legegyszerűbb eljutni; a két kert Funchalból felvonóval vagy busszal is elérhető.

Ha egy napot szánsz a természetre, én így osztanám be: délelőtt Ribeiro Frio és a Balcões-kilátó, délután Fanal, ha az időjárás enged. Fanal ködben a legszebb, de erős esőben a fennsíki utak csúszósak és a kilátás nagyon rossz. A két funchali kert esős napra is jó program. Autós útvonalakat a 7 napos madeirai útitervben és a látnivalók listájában találsz, a bérléshez pedig az autóbérlési ellenőrzőlistám segít.

Gyakori kérdések

Képek Madeira élővilágáról

Kapcsolódó madeirai cikkek

• Madeira útikalauz – a sorozat kiindulópontja: régiók, mikor érdemes menni, odajutás, költségek és az összes cikk egy helyen.
• Madeira tudnivalók indulás előtt – időjárás havonta, repülés Budapestről, szél miatti járatkimaradás, autó vagy busz, turistaadó, levadadíj és költségvetés.
• Madeira 7 napos útiterv autóval – napokra bontott program régiónként, belépőtáblával, esőprogrammal és költségvetéssel.
• Madeira 4 nap alatt – mi fér bele négy napba, mi maradhat ki, és mennyibe kerül két főre.
• Madeira látnivalói régiónként – Funchal és Monte, a part, a csúcsok, a levadák és Porto Santo belépőkkel és nyitvatartással.
• Madeirai gasztronómia – espetada, bolo do caco, fekete hajhal, poncha, madeirai bor, banán, a piac és a boltok.
• 18 érdekesség Madeiráról – a lábakon álló kifutótól a madeirai bor melegítéses érlelésén át IV. Károly sírjáig.
• Madeira története – a felfedezéstől a cukron, a boron és IV. Károly száműzetésén át az autonómiáig.
• Madeira turizmusa és a túlturizmus – számok, levadadíj, tűzvészek, lakásárak és a felelős utazás.
• Madeira híres emberei – Cristiano Ronaldótól Herberto Helderig, és a sziget híres vendégei Sisitől Churchillig.