Korfu útikalauz: időjárás, közlekedés, árak, szállás és látnivalók

Korfu Görögország egyik legzöldebb, legváltozatosabb szigete – és az egyetlen olyan nagy görög sziget, amelyet soha nem hódított meg az Oszmán Birodalom, ezért velencei, francia és brit rétegek rakódtak egymásra rajta. Ebben az útikalauzban minden benne van, amire az utazás előtt szükséged lehet: méretek, szezonok, eljutás, közlekedés, árak, szállás, látnivalók, étkezés és időbeosztás. Ahol egy témát részletesebben is kifejtettem, ott megtalálod a linket a hosszabb cikkre.

Korfu dióhéjban: méretek, fekvés, lakosság

Korfu – görögül Kérkyra (Κέρκυρα) – a Jón-szigetek legészakibb nagy tagja, közvetlenül az Adria bejáratánál. Ez a fekvés magyaráz szinte mindent a szigeten: a történelmét, az időjárását, az építészetét és még a konyháját is.

Papíron ez egy közepes méretű sziget, a gyakorlatban viszont sokkal nagyobbnak érződik. A Pantokrator 906 méteres gerince kettévágja, a nyugati part meredek és sziklás, autópálya pedig nincs. A 3 096 kilométeres úthálózaton a kanyargós szakaszokon harminc kilométer simán ötven perc.

A sziget három önkormányzatra oszlik: Közép-Korfu és a Diapontia-szigetek (67 112 fő, itt van a főváros), Észak-Korfu (17 278 fő, székhelye Acharavi) és Dél-Korfu (14 744 fő, székhelye Lefkimmi). A turizmus nagy része az északi és a középső részen zajlik.

A sziget nevével kapcsolatban érdemes tudni, hogy négy névréteg él egymás mellett: a görög Kerkyra egy nimfáról, a homéroszi Scheria a phaiákok szigetéről, a Drepane („sarló”) a sziget alakjáról, a nyugati Corfu pedig a középkori város két hegycsúcsáról (Korypho) kapta a nevét. Erről és további tizennégy meglepő tényről a 15 érdekesség Korfuról cikkben írtam.

Mikor érdemes menni? Szezonok és időjárás

Korfu a legcsapadékosabb görög sziget: évi 1 111,3 mm eső esik rá – négyszer annyi, mint Santorinire. Ettől zöld, ettől van rajta négymillió olívafa, és ettől van árnyék a túraútvonalakon. De ez nem esős nyaralást jelent: a csapadék túlnyomó része a téli félévre koncentrálódik, a sziget pedig így is évi 2 545,7 óra napsütést kap.

A rekordok: a legmagasabb mért hőmérséklet 42,8 °C (2007. július 24.), a legalacsonyabb −6,0 °C (2012. január 17.).

Melyik hónap mire jó?

• Május és június: a legjobb kompromisszum. Meleg, de nem kánikula, a sziget még zöld a tavaszi esőktől, a tenger 19–23 fokos, a tömeg még kicsi.
• Július és augusztus: a legszárazabb és legnaposabb, de 31 fok fölötti csúcshőmérséklettel és a legnagyobb tömeggel. A tengervíz a legmelegebb (kb. 25,7 fok). Ha családdal jössz, és a strandolás a cél, ez a szezon; túrázáshoz és városnézéshez viszont nem ez a jó időszak.
• Szeptember: sokak szerint a legjobb hónap. A víz még 24–25 fokos, a levegő 27 körül, a tömeg csökken – csak a hónap vége felé jönnek az első esők.
• Október: még mindig 23 fok körül, de már 140 mm csapadékkal. Városnézésre és túrázásra kiváló, strandolásra hullámzó.
• November–március: a sziget nagy része bezár. Ez a csendes, esős időszak – a helyiek évadja.

A szezon vége jó közelítéssel a repülőjáratokból olvasható ki: 2026-ban a Ryanair budapesti járata október 31-ig, a Wizz Airé október 23-ig közlekedik, a szállodák és tavernák nagy része pedig nagyjából április végétől október végéig tart nyitva.

Utazás Korfura: repülés és komp

Repülővel Budapestről

Van közvetlen járat Budapestről, és ez Korfu egyik legnagyobb előnye a görög szigetek mezőnyében. A budapesti útvonalat két légitársaság repüli, a Ryanair és a Wizz Air, mindkettő szezonálisan. A repülési idő körülbelül 1 óra 45 perc.

A repülőtér neve Ioannis Kapodistrias Nemzetközi Repülőtér (kódja: CFU), és itt jön a második nagy előny: a városközponttól mindössze 2,7 kilométerre van. Nincs egyórás transzfer, mint sok nagy szigeten – tíz perc taxival bent vagy az óvárosban. A repülőtér 99 desztinációt szolgál ki 44 légitársasággal, egyetlen, 2 373 méteres kifutópályával.

A leszállás önmagában látványosság: a pálya vége alig fél kilométerre van az Egérszigettől (Pontikonisi), a gépek a Chalikiopoulou-lagúna fölött ereszkednek. A Kanoni kilátóból nézve ez a sziget egyik leghíresebb látképe. Ha kedvezőbb jegyet keresel, a repülőjegy-vásárlási kisokosunk segít.

Komppal

Korfu több irányból elérhető hajóval, és ez a szigetről való kirándulásokhoz is fontos:

Az igoumenitsai komp az, amivel autóval is érdemes számolni: az első hajó hajnali kettő körül, az utolsó este fél tizenegykor indul, és gyalogosan nagyjából 7–20 euró, autóval 33–95 euró között mozog az ár.

A szarandai átkelés a legizgalmasabb lehetőség: fél óra hajóval, és onnan tizennégy kilométerre már ott az UNESCO-világörökség Butrint. Albánia nem EU-tag, tehát ez határátkelés útlevél- vagy személyiigazolvány-ellenőrzéssel.

Közlekedés a szigeten: autó, busz, taxi

A rövid válasz: Korfun autó kell, ha a szigetből többet akarsz látni a szállásod strandjánál. A hosszú válasz (biztosítás, önrész, átvétel, parkolás, tankolás, a helyi vezetési stílus, a körforgalmak) az autóbérlésről és közlekedésről szóló részletes cikkben olvasható.

• Autóbérlés. A helyi cégek jellemzően elfogadnak betéti kártyás önrészt vagy kínálnak nullás önrészű teljes körű biztosítást – a nemzetközi láncoknál ez nem mindig van így. Ha késő este érkezel, előre egyeztess: sok iroda 21–22 óra körül zár, és a meet-and-greet átvételt kérni kell.
• Az utak. Nincs autópálya, a főutak jók, a hegyi és falusi utak keskenyek, kanyargósak és néha hiányos burkolatúak. A körforgalmak sok helyen az európai szabvány szerint működnek, de a helyi vezetési stílus lendületesebb, mint amit itthon megszoktál.
• Busz. Két hálózat működik: a kék városi buszok Korfu város és a közeli települések között, a zöld KTEL távolsági buszok pedig a sziget nagyobb központjaiba. Használható, olcsó – de a menetrend szezonális, a hétvégi és esti járatok ritkák, és a kisebb strandokhoz jellemzően nem visz busz.
• Taxi. Az alapdíj körülbelül 3,60 euró, a kilométerdíj nagyjából 1 euró. Alkalmi útra jó, napi programra drága.

Fizetés: kártya, készpénz, borravaló

A pénznem az euró. A kártyaelfogadás Görögországban az elmúlt években jogszabályi kényszer alatt jelentősen bővült, és bevezették az IRIS azonnali fizetést is, ez viszont jellemzően görög bankszámlához kötött, tehát turistaként nem számíthatsz rá.

A gyakorlat: a szállodákban, nagyobb éttermekben, boltokban és benzinkutakon szinte mindenhol lehet kártyával fizetni. Készpénzre továbbra is szükséged lesz kisebb falusi tavernákban, strandágy-bérlésnél, piaci árusnál, parkolóóránál és buszjegyre.

Borravaló: Görögországban étteremben 5% is elegendő, 10% már bőkezű – a szervizdíj gyakran benne van az árban. Taxinál elég felkerekíteni a következő egész euróra, a hotelben körülbelül egy euró csomagonként. A 15–20%-os amerikai szokás itt szükségtelen.

Árszínvonal: mennyibe kerül egy korfui út?

Korfu a görög szigetek olcsóbb feléhez tartozik. A Numbeo 2026-os adatai szerint a megélhetés itt 34,8 százalékkal olcsóbb, mint Santorinin, az éttermi árak pedig 66,2 százalékkal alacsonyabbak.

Egy hasznos viszonyítás: ami Korfun havi 3 700 euróból tartható fenn, ahhoz Santorinin 4 910 euró kellene. Kréta nagyjából Korfuval azonos szinten van.

Nyelv és kommunikáció

A hivatalos nyelv a görög – bár Korfun ez viszonylag friss dolog: a szigeten a görög csak 1852-ben, a brit protektorátus idején lett egyedüli hivatalos nyelv, addig a velencei olasz dominált. A velencei tengeri nyelvjárást (veneto da mar) egészen a 20. század második feléig beszélték a szigeten.

Angollal jól elboldogulsz. Görögország az EF angolnyelv-indexén 592 pontot ért el, ami világszinten a 20. hely és jóval a 488-as világátlag felett van. A turisztikai szektorban ráadásul a német is gyakori, mert Németország a korfui repülőtér második legnagyobb forrásországa (2023-ban 715 138 utassal), és az olasz is él a rövid átkelés miatt.

Egy praktikus buktató: a helynevek átírása nem egységes. Palaiokastritsa vagy Paleokastritsa, Kassiopi vagy Kasiopi, Gouvia vagy Govia, Dassia vagy Dasia – a táblákon és a térképeken gyakran másképp szerepel ugyanaz. Ha navigációt használsz, érdemes a görög betűs alakot is elmenteni. A Google Maps utazástervezésről szóló cikkünk ehhez is ad tippeket.

Internet, mobil, konnektor, csapvíz

• Mobilnet: Görögország EU-tag, tehát a „roam like at home” szabály alapján a magyar előfizetésed belföldi díjszabással használható. Ha ez mégis szűkös, az eSIM külföldön cikkünkben megnézheted az alternatívákat.
• Konnektor: 230 V, 50 Hz, C és F típusú aljzat – ugyanaz, mint Magyarországon, átalakító nem kell.
• Csapvíz: Korfu bővizű, csapadékos sziget saját forrásokkal, és nem tartozik azok közé a görög szigetek közé, ahová tartályhajóval kell vizet szállítani. Ivásra viszont sok helyen nem ajánlják a csapvizet, ezért jobb megkérdezni a szállásadót. Sokan palackozott vizet isznak.
• Wifi: a szállások és a kávézók túlnyomó többségében van, a minősége viszont változó, különösen a hegyi falvakban. Ha dolgoznál is a sziget mellett, erről részletesen írtam a workation Korfun cikkben.
• Sürgősségi hívószám: 112 vagy 166. Az európai egészségbiztosítási kártya (EHIC) kell az állami ellátáshoz, de nem helyettesíti az utasbiztosítást – a magánellátást és a hazaszállítást nem fedezi. Korfun működik a Korfui Általános Kórház. Az utasbiztosításról szóló cikkünk segít kiválasztani a megfelelőt.

Szállás: hol érdemes megszállni?

Ez a döntés jobban meghatározza a nyaralásod jellegét, mint bármi más, mert a sziget mérete és domborzata miatt napi egy-két óra autózással kell számolni, ha a szállásod a másik végén van a programjaidnak.

Korfu város és környéke

Ha a kultúra, az esti séták és az éttermek a fontosak, itt a helyed. Az óváros UNESCO-védett, a repülőtér tíz percre van, és innen a sziget minden pontja negyven-hatvan percen belül elérhető. Cserébe nincs igazán jó strand a városban – a legközelebbi jó fürdőhelyekhez is autózni kell.

Az északkeleti part: Kassiopi, Barbati, Nissaki

A „Kensington-riviéra” néven is emlegetett szakasz: kis öblök, kavicsos strandok, kristálytiszta víz, olívaligetek és Albánia hegyei a háttérben. Kassiopi (1 147 fő) élénk kikötőfalu motorcsónak-bérléssel és kirándulóhajókkal. Nyugodtabb, drágább, párok és családok kedvence.

Az északi part: Sidari, Roda, Acharavi

Hosszú homokos strandok, sekély víz, sok szálloda és étterem – a legcsaládbarátabb rész. Sidari fő látványossága a Kanali tou Erota, a „Szerelem csatornája” nevű homokkő-formáció, amely fölött sétaút és kilátópont köti össze az apró öblöket – nem strandnak való, hanem nézelődésnek és fotózásnak, és este sétányként a legszebb. Sidari egyébként jól mutatja a turizmus hatását: 1981-ben 218-an, 2021-ben 506-an laktak ott állandó jelleggel.

A településekről: Sidari eléggé lepukkant, sok a kopottas homlokzat, a szemét és a gaz – cserébe viszont itt van a legtöbb bolt, étterem és szuvenírüzlet az északi parton, köztük kifejezetten jó ár-érték arányú helyekkel, és a központban nagy ingyenes parkoló van. Rodát és Acharavit viszont nem ajánlom: Rodának szép, hosszú és üres homokos partja van, de magát a két falut nem érdemes járni – koszosak, és nincs bennük semmi, ami sétára csábítana. Egy kivétel: Acharavi strandja naplementekor – nem népszerű naplementehely, ezért csendes, és szeptemberben a víz este is meleg.

A nyugati part: Paleokastritsa, Agios Gordios, Glyfada

A sziget legszebb, legdrámaibb partszakasza: meredek sziklák, türkiz öblök, naplementék. Paleokastritsa (3 389 fő) kolostorral, barlangtúrákkal és kiváló strandokkal. Ide érdemes jönni a látványért – de a fürdőhelyek kisebbek, és nyáron zsúfoltak.

A déli rész: Moraitika, Messonghi, Kavos

Hosszú, sekély homokos strandok, olcsóbb szállások. A déli csücsökben lévő Kavos a brit party-turizmus központja – nyugalmat keresőknek nem való, bulizni viszont ez a hely.

Ha hosszabb tartózkodásra készülsz, egy fontos figyelmeztetés: a korfui apartmanok jellemzően kifejezetten kicsik, és a nyaralásra tervezett kiadó lakásokban ritka az íróasztal vagy a rendes szék. Erről és a hosszabb ott-tartózkodás minden buktatójáról a workation Korfun cikkben írtam részletesen.

Korfu története dióhéjban

Korfu történelmének legfontosabb mondata ez: a szigetet soha nem hódította meg az Oszmán Birodalom. Miközben Kréta, Rodosz és gyakorlatilag az egész görög szárazföld évszázadokra oszmán uralom alá került, Korfu városa egyszer sem esett el.

• Ókor. A sziget Homérosznál a phaiákok földje, ahol Odüsszeusz partot ér. A korinthosziak i. e. 734 körül alapítottak itt kolóniát, és Korkyra hamar önálló, erős tengeri hatalom lett.
• Velencei uralom, 1386–1797. Négy évszázad, ami mindent meghatároz a szigeten. Ekkor épültek az erődök, ekkor ültették el a négymillió olívafát állami ösztönzéssel, és ekkor lett Korfu városának lakossága több mint felerészben velencei nyelvű.
• A három nagy ostrom: 1537, 1571, 1716. Az utolsó, negyvenöt napos ostromot Johann Matthias von der Schulenburg szász tábornagy verte vissza mintegy harmincháromezer oszmán katona ellen. Ez volt a Velencei Köztársaság utolsó nagy katonai sikere.
• Francia és brit korszak. 1815-től Korfu a Jón-szigetek Egyesült Államának fővárosa lett brit protektorátus alatt. Ekkor épült a Liston, a Szent Mihály és Szent György-palota, és ekkor honosodott meg a krikett.
• Egyesülés Görögországgal, 1864. A britek „ajándékként” adták át a szigeteket az újonnan trónra lépett I. György királynak.
• 20. század. Az első világháborúban a visszavonuló szerb hadsereg menedéke (a „Kék temető” Vido szigeténél), 1917-ben itt írták alá Jugoszlávia alapdokumentumát, 1923-ban Mussolini bombázta, 1943-ban a Luftwaffe pusztította el a város nagy részét, és 1944-ben deportálták a korfui zsidó közösséget.

A teljes történetet – az első lakóktól a mai turizmusig – a Korfu történelme cikkben írtam meg. Ha inkább a meglepő részletek érdekelnek, a 15 érdekesség Korfuról a te cikked.

Az óváros 2007 óta UNESCO-világörökség a (iv) kritérium alapján: 70 hektár védett terület, 162 hektáros védőövezettel. Az indoklás szerint a velencei erődöktől uralt városi és kikötői együttes „kiemelkedő egyetemes értékű építészeti példa”.

Látnivalók Korfun

Korfu erőssége az, hogy egy szigeten belül kapsz UNESCO-városnézést, várat, kastélyt, hegyi falvakat, lagúnát és túraútvonalat – és mindezt harminc-negyven perces autóutakon belül. Itt a legfontosabbak; a teljes, ötvennél is több helyet felsoroló listát a Korfu látnivalói cikkben találod, azzal együtt, hogy mi okoz sokaknak csalódást.

Korfu város

• Régi Erőd (Palaio Frourio). Nem földnyelv: a velencei mérnökök tengeri csatornát, a Contrafossát vágták a tövébe, ezzel mesterséges szigetté alakítva. Felvonóhídon lehetett megközelíteni – ma is átsétálsz rajta.
• Új Erőd. A 16. századi második védvonal, a tetejéről a legjobb rálátás a városra.
• Spianada és Liston. A Spianada Görögország legnagyobb tere és Európa egyik legnagyobbja, területe alapján világviszonylatban a huszonhetedik. A nyugati oldalát szegélyező árkádsort, a Listont a franciák építették a párizsi Rue de Rivoli mintájára. Az alsó teret nyáron krikettpályaként használják.
• Szent Spyridon-templom. A sziget védőszentjének temploma; a szentet „járkálónak” hívják, mert a hiedelem szerint éjszakánként körbejárja Korfut – a bizonyíték, hogy a selyempapucsai évről évre elkopnak.
• Szent Mihály és Szent György-palota. A brit főbiztosok egykori székhelye, ma ázsiai művészeti múzeum.

A város részletes, két-három napos programját a Korfu városlátogatás cikkben találod.

A sziget nagy klasszikusai

• Achilleion. Sissi, azaz Erzsébet osztrák császárné palotája, amelyet 1890-ben rendelt meg a fia halála után, 200 000 négyzetméteres telken. 1907-ben II. Vilmos német császár vásárolta meg. Volt katonai kórház, örmény árvaház, kaszinó, és forgattak itt egy James Bond-filmet is. A helyreállítási munkák miatt jelenleg csak a kert és a külső területek látogathatók.
• Paleokastritsa. Hat öböl, meredek sziklák, egy 13. századi kolostor a hegyen, és barlangtúrák kishajóval. A sziget legfotogénebb pontja.
• Angelokastro. Vár egy 305 méteres, tenger fölé emelkedő sziklán. 1537-ben négyszer verte vissza Barbarossát, 1571-ben pedig a védők sziklákat gördítettek a visszavonuló oszmánokra a hegyi szorosokban.
• Pantokrator, 906 m. A sziget legmagasabb pontja, kolostorral a tetején. Tiszta időben ellátni Albániáig és Olaszországig – de csak reggel, mert a délutáni párásságban semmi nem látszik.
• Kanoni és Pontikonisi. A Vlacherna-kolostor egy keskeny mólón, mögötte az egyhektáros Egérsziget 11–12. századi bizánci kápolnával. Ide szórták szét Gerald Durrell és nővére hamvait.
• Porto Timoni. Kettős öböl Afionas mellett, csak gyalog érhető el – a sziget egyik legszebb látványa. A kilátásért megy az ember: a legjobb kép félúton készül, a partra leereszkedni napközben viszont nem éri meg – zsúfolt és nagyon szemetes. Afionasban a parkolás nehézkes és drága (2026-ban 10 euró).
• Régi Perithia. A Pantokrator oldalában fekvő, jórészt elhagyatott középkori falu, néhány működő tavernával és két mézárussal. Korfu leghangulatosabb szellemfaluja – de nem felújított műemlékfalu, hanem gondozatlan romok közötti séta. Acharavi felől a legkönnyebb felmenni, végig aszfalton, kanyargósan és meredeken; a falu fölött körút vezet, és innen indul a Pantokratorra vezető ösvény is (tábla szerint 1 óra 45 perc felfelé).

Étkezés: mit érdemes enni Korfun?

A korfui konyha nem az, amit „görög konyha” alatt értünk. A négy évszázados velencei uralom miatt itt olasz hatások keverednek a göröggel: sok a paradicsomos-fűszeres, lassan főzött hús, és jóval kevesebb a gyros meg a szuvlaki, mint a szárazföldön.

• Pastitsada. A sziget nemzeti étele: marha- vagy kakashús fűszeres paradicsommártásban, vastag makarónival. A titkos összetevő a spetsieriko, a helyi fűszerkeverék.
• Sofrito. Vékonyra vágott borjúhús fokhagymás, borecetes fehér mártásban – a velencei örökség legtisztább példája.
• Bourdeto. Erős paprikás halétel, jellemzően skorpióhalból. Csípős, és a helyiek szerint ez a legkorfuibb fogás.
• Bianco. A bourdeto szelídebb testvére: hal fokhagymával, citrommal, olívaolajjal, paprika nélkül.
• Kumquat. A törpe narancsot 1924 óta termesztik nagyobb területen a szigeten, és azóta a helyi likőr, lekvár és édesség alapanyaga. A sziget egyik jelképe.
• Tsitsibira. Helyi gyömbéres üdítő, amelynek a neve az angol ginger beer kifejezésből ered – a brit korszak öröksége.

A reggeliről, a helyi ízekről, arról, mit hol érdemes megkóstolni, mit lehet hazavinni, és hogyan kerülhetők el a turistacsapdák, részletesen írtam a korfui étkezésről szóló cikkben.

Élővilág és természet

Korfu a legzöldebb görög szigetek egyike, és ennek oka van: az évi 1 111 mm csapadék, a 906 méteres hegy és a velencei olívapolitika együtt hozta létre azt a tájat, amit ma látsz.

• Négymillió olívafa, jórészt 16. századi eredettel. A korfui olajfákat nem metszik alacsonyra, hanem hagyják magasra nőni – ezért érzed erdőnek, nem ültetvénynek.
• Ciprusok, kaktuszok, oleander, bougainvillea, tavasszal pedig vadvirágok és orchideák tömege.
• A Korission-lagúna a déli parton: sós vizű lagúna homokdűnékkel, madárvonulási útvonalon fekszik – flamingókat is látni ott.
• A tengerben tengeri teknősök, delfinek, polipok, tengeri sünök. A part menti sziklás részeken snorkelezni is érdemes.
• Gerald Durrell gyerekkorában, 1935 és 1939 között ezen a szigeten gyűjtötte a Családom és egyéb állatfajták anyagát – a könyv 1956-os megjelenése óta a korfui turizmus egyik motorja.

A sziget teljes növény- és állatvilágát – szárazon és a víz alatt – a Korfu élővilága cikkben vettem végig.

Programok és élmények

• Hajókirándulás. Paleokastritsából barlangtúrák, Kassiopiból és Sidariból motorcsónak-bérlés jogosítvány nélkül is. Mivel Korfut nem éri a meltemi, ezek jóval kiszámíthatóbbak, mint a Kükládokban.
• Kirándulás Paxosra és Antipaxosra. Paxos 15 kilométerre van a sziget déli csúcsától, kék barlangokkal; Antipaxos vize karibi. Egy egész napos program.
• Átugrás Albániába. Fél óra Szarandába, onnan Butrint UNESCO-régészeti parkja. Útlevél vagy személyi igazolvány kell.
• Corfu Trail. A szigetet végigszelő, jelzett túraútvonal, 2001 óta létezik. Nem kell az egészet végigmenni – egy-egy szakasz remek napi program.
• Krikettmeccs a Spianadán. Ingyenes és nyilvános. A Görög Krikettszövetség az egyetlen görög sportszövetség, amelynek nem Athén, hanem Korfu a székhelye.
• Filharmonikus koncert. A szigeten tizenhét filharmonikus zenekar működik. Nyaranta a Spianada zenepavilonjában ingyen játszanak.
• Korfui húsvét. Ha az ortodox húsvét idején jössz, nagyszombat délelőtt 11-kor a városiak cserépkorsókat (botídeszeket) dobálnak le az erkélyekről – ez a szokás sehol máshol nincs meg a világon.

Hány nap kell Korfura?

A rövid válasz: nyolc-tíz nap az, amitől úgy jössz haza, hogy láttad a szigetet. Öt nap alatt a fő látnivalók beleférnek, de sok minden kimarad.

• 3–4 nap: Korfu város és a legközelebbi part. Városnézés, Achilleion, Kanoni, egy-két strand. Kevés, de nem értelmetlen.
• 5 nap: ez a reális minimum, ha az egész szigetből akarsz látni valamit. Erre készítettem egy napra bontott ötnapos útitervet – Sidari, Kassiopi, Régi Perithia, Pantokrator, Porto Timoni, Angelokastro, Paleokastritsa, Pelekas, Glyfada, Achilleion és a főváros.
• 7–8 nap: az előző, plusz pihenőnapok, egy hajókirándulás és egy albán vagy paxosi kitérő.
• 10+ nap vagy workation: ekkor kezded megismerni a hegyi falvakat, a Corfu Trail szakaszait és a helyi ritmust.

Hogy pontosan mi az, ami egy rövid útból kimarad – Paxos, Butrint, a hajózás, a túrázás, a kétszáz hegyi falu –, arról külön cikket írtam: mi marad ki, ha csak öt napra jössz Korfura.

Korfu vagy másik görög sziget?

Ha még nem döntötted el, hogy Korfu-e a jó választás, itt a rövid válasz. Korfu mellett szól, ha zöld tájat, árnyékot, változatos strandokat, UNESCO-óvárost, jó ár-érték arányt és meltemi-mentes tengert keresel, ráadásul közvetlen budapesti járattal.

• Rodosz több napsütést ad (évi ~3 180 óra) és szintén UNESCO-óvárost.
• Kréta a minószi régészet és a magashegyi túrázás miatt verhetetlen – de tizennégyszer akkora, és két hét kell hozzá.
• Santorini és Mykonos látványosabb, de sokkal drágább és zsúfoltabb: Santorinin 186, Mykonoson 151 repülőtéri utas jut egy lakosra, Korfun 43.
• Zakynthos és Kefalónia hasonló jón karakterű, csendesebb – de kevesebb kultúrával és nehezebb eljutással.

A teljes, számokkal alátámasztott összevetést kilenc szigettel a Korfu vagy másik görög sziget cikkben találod.

Gyakorlati apróságok, amiket jó előre tudni

Egy dolgot érdemes előre tudni, mert sokakat meglep: Korfu természeti adottságai gyönyörűek, a települések állapota viszont más kérdés. A falvak és üdülőhelyek nagy része kopottas: néhány évtizeddel ezelőtt szép lehetett, aztán nagyon kevés felújítás történt. Vannak szépen rendben tartott részek új épületekkel, de ezekből van kevesebb – a jellemzőbb a hulló vakolat, a szemét és a gaz. Ettől még nagyon jól lehet itt nyaralni, csak érdemes ezzel a képpel érkezni, nem a katalógusfotókkal.

• Az időeltolódás egy óra – Görögország egész évben egy órával előrébb jár Magyarországnál. A repülőjegyen ez már benne van, de az első reggel meglep.
• Az útlevelet vagy a személyit mindig jó magunknál tartani: a görög rendőrség igazoltathat, és Albániába átkelve mindenképp kell.
• Az alkohollal óvatosan. A görög rendőrség letartóztat rendbontó vagy illetlen viselkedésért, különösen ha túlzott alkoholfogyasztással jár – és bizonyos jelmezek is a közszemérem elleni törvénybe ütközhetnek.
• Templomlátogatásnál fedd be a vállad és a térded – ez ortodox kolostoroknál (Paleokastritsa, Pantokrator) különösen fontos.
• Gyógyszert eredeti csomagolásban és orvosi igazolással ajánlott vinni. Görögország korlátozza az antibiotikumok és a kontrollált szerek kiadását.
• Sok a kanyargós hegyi út. Ha valaki a családban hajlamos az utazási rosszullétre, ez gondot okozhat.
• A napozóágy és a napernyő nem ingyenes a szervezett strandokon – jellemzően készpénzért bérelhető, és a strand melletti bárban fogyasztást is várnak.

Az érkezés előtti teljes gyakorlati kisokost – méretek, pénz, nyelv, kártyás fizetés, egészségügy, ünnepnapok – a Korfu érkezés előtt cikkben szedtem össze. Az általános utazástervezéshez pedig ott az utazási kisokosunk, a csomagolási listánk és a hogyan tervezz utazást cikk.

Tíz dolgot, amivel a szigeten érdemes előre számolni, a Korfu tapasztalatok cikkben gyűjtöttem össze. Ha egy napra elhajóznál, a Paxos és Antipaxos hajókirándulásról is írtam.

Gyakori kérdések

Merre tovább?

Ez a cikk az áttekintés – a részletek külön írásokban vannak. Ha most kezded a tervezést, a sorrend nagyjából ez: érkezés előtti tudnivalók → autóbérlés és közlekedés → látnivalók → ötnapos útiterv. Ha még a döntésnél tartasz, a szigetek összehasonlítása segíthet. Ha pedig már voltál ott és a sziget történetére vagy kíváncsi, ott a Korfu történelme és a 15 érdekesség.

Kapcsolódó korfui cikkek

• Korfu érkezés előtt – Méretek, pénz, nyelv, kártyás fizetés, egészségügy és minden apróság, amit indulás előtt tudni érdemes.
• Autóbérlés és közlekedés Korfun – Betéti kártyás önrész, nulla önrészű biztosítás, késő esti érkezés, utak, körforgalmak és parkolás.
• Korfu látnivalói és programjai – Must see helyek, must do élmények – és az is, amit nyugodtan kihagyhatsz.
• Korfu 5 nap alatt autóval – Napokra bontott, reális útiterv Sidaritól Korfu városáig, menetidőkkel és időzítéssel.
• Korfui étkezés és gasztronómia – Pastitsada, sofrito, bourdeto, kumquat és a spetsieriko – ételek, hazavihető termékek és turistacsapdák.
• Korfu élővilága – Négymillió olajfa, orchideák, flamingók a Korission-lagúnánál és a tenger alatti világ.
• Korfu története – A phaiákoktól a velencei erődökön és a brit protektorátuson át a mai turizmusig.
• 15 érdekesség Korfuról – Három megnyert oszmán ostrom, krikett a főtéren, a görög himnusz ősbemutatója és a járkáló szent.
• Korfu vagy másik görög sziget? – Kréta, Rodosz, Zakynthos, Kos, Santorini, Mykonos és társaik számokkal összevetve.
• Mi marad ki egy ötnapos útból? – Paxos, Butrint, a hajózás, a Corfu Trail és a kétszáz hegyi falu – és mennyi idő kellene valójában.
• Workation Korfun – Mikor és mennyi időre, milyen szállás, milyen az internet, és mikor jut idő a munkára.
• Korfu városlátogatás: Két-három nap Kérkyrában, egész napos sétaútvonallal az erődöktől Kanoniig.
• Korfu tapasztalatok: Szemét, tömeg, szúnyogok, hegyi utak: tíz dolog, amivel érdemes indulás előtt számolni.
• Paxos és Antipaxos hajókirándulás: Egész napos hajóút Korfuról: menetrend, árak, kék barlangok és a türkiz öblök.
• Korfu turizmusa: 4,6 millió repülőtéri utas, vízhiány, szemétválság, és mikor kisebb a tömeg.