Érdekességek Korfuról: 15 tény a sziget történelméből és hagyományaiból

Korfu a legtöbb magyar fejében egy zöld görög sziget szép strandokkal – és ennyi. Pedig ez az a hely, ahol először szólalt meg a görög himnusz, ahol krikettpálya van a főtéren, ahol megszületett Jugoszlávia alapdokumentuma, és amit az Oszmán Birodalom háromszor próbált bevenni – mindannyiszor sikertelenül. Összeszedtem tizenöt érdekességet Korfuról, amit szinte biztosan nem tudtál – és amitől egészen máshogy nézel majd a szigetre, ha ott jársz.

1. Korfut soha nem hódította meg az Oszmán Birodalom

Ez a sziget történelmének legfontosabb mondata, és a magyarázata annak, hogy Korfu miért néz ki egészen máshogy, mint a többi görög sziget. Miközben Kréta, Rodosz, Ciprus és gyakorlatilag az egész görög szárazföld évszázadokra oszmán uralom alá került, Korfu városa egyszer sem esett el.

Nem azért, mert nem próbálkoztak. Pontosan tudjuk, hányszor: 1537-ben, 1571-ben és 1716-ban indult nagy oszmán ostrom a sziget ellen – és mind a három megtört a városi erődök falain.

• 1537. Huszonötezer oszmán katona szállt partra és végigfosztogatta a szigetet, húszezer túszt ejtve. A városi vár tizenkét napig tartotta magát, aztán az ostromlók feladták.
• 1571. Újabb kiterjedt fosztogatás a szigeten – de a várak megint kitartottak. Ez ugyanaz az év, amikor a lepantói csata eldöntötte a földközi-tengeri erőviszonyokat.
• 1716. A nagy ostrom, amelyről mindjárt külön is szó lesz.

A különbség a szigetlakók szempontjából brutális volt: a vidék minden alkalommal elpusztult, a lakosság a várakba menekült, de a folytonosság sosem szakadt meg. Korfun ezért nincs oszmán réteg az építészetben, a konyhában és a nyelvben – helyette négy évszázadnyi velencei, majd rövid francia és fél évszázadnyi brit hatás van. Ha valaha jársz ott, és az az érzésed, hogy ez inkább Olaszország, mint Görögország: pontosan ezért van. A sziget teljes történetét külön cikkben vezettem végig.

2. Az 1716-os ostrom: Velence utolsó nagy győzelme

Az 1716-os ostrom nemcsak Korfu, hanem az egész Földközi-tenger történetének fordulópontja volt.

• Időtartam: 1716. július 8. – augusztus 21., összesen negyvenöt nap.
• Támadó erő: körülbelül harmincháromezer katona, hatvankét hajó, tizenöt gálya, és a korabeli beszámoló szerint „nem kevesebb, mint kétezer ágyú”.
• Védők: nagyjából ötezer-hétszáz fő, velencei és külföldi zsoldosok, valamint korfui milicisták vegyesen.
• Parancsnok: Johann Matthias von der Schulenburg szász tábornagy, akit Velence 1716 februárjában szerződtetett. Cölöpökkel, árkokkal és tábori művekkel erősítette meg a védelmet – gyakorlatilag ő találta ki, hogyan lehet egy elavult velencei erődöt kortárs ostrom ellen megtartani.

A fordulópont augusztus 19-én jött, amikor Schulenburg személyesen vezette az ellentámadást a janicsárroham ellen. Két nappal később az oszmánok visszavonultak, hátrahagyva ötvenhat ágyút és nyolc ostromágyút, valamint körülbelül tizenötezer halottat. Korfu vesztesége katonai és polgári oldalon együtt is súlyos volt: mintegy harmincezer ember.

A történelmi jelentőség ennél is nagyobb: ez volt a Velencei Köztársaság utolsó nagy katonai sikere, és ezzel Velence megtartotta a Jón-szigeteket. Az oszmánok többé nem próbálkoztak a térségben. Schulenburg szobra ma is ott áll az Óvár előtt, és még az ő életében állították fel.

3. Angelokastro négyszer verte vissza Barbarossát

Ha az ötnapos útitervben feljutsz Angelokastróba, jó eséllyel csak egy szép kilátópontnak fogod nézni. Pedig ez a rom a sziget egyik legkeményebb helye.

A vár egy 305 méter magas, közvetlenül a tenger fölé emelkedő sziklán áll Paleokastritsa mellett, a sziget északnyugati partján. A korabeli leírás szerint „egészen a déli Adriáig el lehet látni róla” – és ez nem költői túlzás, hanem katonai funkció volt: innen látták meg először a közeledő flottákat.

• Építése bizonytalan, régészeti nyomok az 5–7. századból is vannak, az első okleveles említés 1272-ből való, és a Komnénosz-dinasztiához kötik.
• 1537-ben Hajreddin Barbarossa huszonötezer emberével támadt rá – a helyőrség négyszer verte vissza, miközben körülbelül háromezer falusi menekült a falak közé.
• 1571-ben Kilics Ali pasa az embereinek kétharmadát vetette be ellene. A körülbelül négyezer fős, jórészt parasztokból álló védősereg kitartott, majd a visszavonuló oszmánokra sziklákat gördítettek a hegyi szorosokban.
• 1716-ban ismét menedéket adott a környék lakosságának.

Angelokastro nem magában állt: Gardiki és Kassziopi váraival együtt védelmi háromszöget alkotott a szigeten. Ha a három pontot felviszed a térképre, azonnal látszik a logika – lefedik a nyugati, a déli és az északkeleti megközelítést.

4. A szigetnek négy neve van – és mind mást jelent

A magyar „Korfu” és a görög „Kerkyra” nem ugyanannak a szónak a két alakja: ez két teljesen különböző név, és van még kettő. Négy névréteg rakódott egymásra:

• Kerkyra (Korkyra) – a mai hivatalos görög név. Korkyra nimfáról, Aszóposz folyamisten lányáról kapta, akit a mitósz szerint Poszeidón rabolt el és vitt erre a szigetre.
• Scheria – Homérosznál ez a phaiákok szigete, ahol Odüsszeusz partot ér, mielőtt végre hazajut Ithakára. A hivatalos görög turisztikai oldal is ezzel az azonosítással él.
• Drepane – „sarló”, a sziget alakjáról. Ha ránézel a térképre, tényleg egy hajlított pengére hasonlít.
• Korypho / Korphoi – „csúcsok”, arról a két hegycsúcsról, ahová a középkori város felköltözött a partról. Innen jön a nyugati „Corfu” alak – és így a magyar „Korfu” is.

Vagyis amikor magyarul azt mondod, hogy Korfu, valójában a középkori vár két hegycsúcsáról beszélsz, míg a görög szomszédod egy nimfáról. Ugyanaz a sziget, két teljesen külön gondolatmenet.

5. Az Óvár mesterséges sziget

A Régi Erőd (Palaio Frourio) messziről úgy néz ki, mint egy természetes földnyelv a városból kinyúlva, de nem az. A velencei hadmérnökök tengeri csatornát vágtak a földnyelv tövébe, amely az északi Kerkyrai-öblöt köti össze a déli Garitsa-öböllel. Ezzel az erődöt mesterséges szigetté alakították, amit csak felvonóhídon lehetett megközelíteni.

A csatorna neve Contrafossa, és ma is megtalálod az Óvárnál.

Az erőd építése három nagy szakaszban zajlott: a 15. század elején, majd 1545 és 1555 között (ekkor dolgozott rajta Savorgnan és Martinengo, a kor két legjobb hadmérnöke), végül az 1720-as években, egy 1718-as lőporraktár-robbanás után. Ma a Korfui Közkönyvtár – a hajdani brit laktanya épületében – és a Görög Zenekutató Laboratórium működik benne.

6. Szent Spyridon, a járkáló szent, akinek elkopik a papucsa

Korfu védőszentje Szent Spyridon, a ciprusi Trimythous püspöke, aki nagyjából 270 és 348 között élt. Részt vett a 325-ös nikaiai zsinaton, ahol a legenda szerint egy filozófust térített meg az arianizmusból: a Szentháromságot egy közönséges téglával magyarázta el, amelyből egyszerre csapott ki tűz és víz.

Az ereklye útja önmagában is regény: Trimythousból a szaracén invázió után Konstantinápolyba, onnan 1453 után Szerbiába, majd egy Georgios Kalohairetis nevű korfui vitte Korfura. A hagyomány szerint „a teste épen maradt, a sírból pedig bazsalikom illata áradt”.

A legszebb részlet viszont a beceneve. Spyridont a szigeten „járkáló szentnek” hívják, mert a hiedelem szerint éjszakánként körbejárja Korfut, hogy vigyázzon rá – és ennek bizonyítéka az, hogy a selyempapucsai évről évre elkopnak. Az ünnepén ezért mindig újat kap. A régi papucsdarabkákat ereklyeként osztják szét.

A szent négy nagy körmenet főszereplője az évben. Ezek közül a virágvasárnapi a sziget leghosszabb Spyridon-processziója, délelőtt 11 órakor indul, az 1629-es pestisjárványtól való megmenekülés csodáját ünnepli, és mind a tizenhét korfui filharmonikus zenekar részt vesz benne. Igen, tizenhét – erről is lesz szó mindjárt.

7. Húsvétkor cserépkorsókat dobálnak az erkélyekről

A korfui húsvét Görögország leglátványosabb húsvéti ünnepe, és a csúcspontja egy olyan szokás, amit sehol máshol nem találsz a világon.

Nagyszombat délelőtt 11 órakor, az „Első Feltámadás” jelére a városiak cserépkorsókat – görögül botídeszeket – dobálnak le az ablakokból és az erkélyekről. A botídesz vízzel töltött agyagkorsó, szűk nyakkal, két füllel, piros szalaggal átkötve. A törés a balszerencse elűzését jelképezi, a cserepeket pedig a járókelők emlékbe gyűjtik.

A szokás eredete meglepő módon nem görög, hanem velencei: a katolikus velenceiek újév napján törték össze a régi edényeiket a jólétért. Az ortodox korfuiak átvették, és áttették húsvétra – kompromisszumként, mert a velencei hatóságok betiltották a nagypénteki ortodox körmeneteket, a nagyszombatit viszont engedélyezték.

A másik szám, ami jellegzetesen korfui: nagypénteken délután kettőtől este tízig harminchárom epitáfiosz-körmenet vonul végig a város terein – Krisztus harminchárom életévének tiszteletére. Mindegyikben kórus, filharmonikus zenekar, cserkészek és a Vöröskereszt vonul. Korfu ebben is eltér az anyaországtól: itt nagyszombat reggel 9-kor viszik az epitáfioszt a Szent Spyridon-templomból, nem nagypénteken – ez a hagyomány 1574-ig nyúlik vissza, és szintén a velencei vallási korlátozásokból nőtt ki.

Húsvét körül Korfu jó választás, de a szállásokat hónapokkal előre kell foglalni, és az árak jelentősen felmennek. A szigetre érkezés előtti tudnivalókat érdemes átfutni előtte.

8. Korfuiak a görög és az olimpiai himnusz zeneszerzői

Korfun tizenhét filharmonikus zenekar működik egy 101 ezer fős szigeten. Ez önmagában döbbenetes szám, de a mögötte lévő történet még furcsább.

A Korfui Filharmonikus Társaságot 1840. szeptember 12-én alapította Nikolaosz Halikiopulosz Mantzarosz. A beceneve csak „Palaia”, vagyis „az Öreg”. A célja az volt, hogy „az első, európai színvonalon szervezett görög zeneakadémia” legyen – és ez sikerült is neki.

Ebben a társaságban hangzott el először a görög nemzeti himnusz 1864-ben, az olimpiai himnusz szerzője, Szpiridon Szamarasz pedig korfui születésű zeneszerző volt: a művet 1896-ban, az első újkori olimpia athéni megnyitóján játszották először. Két himnusz, amit ma százmilliók ismernek, és mindkettő mögött korfui zeneszerző áll.

A himnusz korfui vonala: Dionysziosz Szolomosz, a szöveg költője, Zakynthoson született 1798-ban, de egy családi örökösödési vita után Korfura költözött, itt írta az érett műveit, és 1857. február 9-én Korfun halt meg. Az 1823 májusában befejezett Himnusz a szabadsághoz első két strófáját Mantzarosz zenésítette meg, és 1865-ben lett Görögország hivatalos himnusza. 1966 óta Ciprusé is – egyike azon kevés himnusznak, amelyet két állam is használ.

A Spianada zenepavilonjában nyaranta a mai napig játszanak a filharmonikusok. Ez ingyenes, esténként van, és sokkal jobb, mint amire számítasz.

9. Az első újkori görög egyetem korfui volt

Nem Athénban, nem Thesszalonikiben: az első, újkorban létrehozott görög felsőoktatási intézmény Korfun jött létre. Az Ionios Akadémiát 1824-ben alapította Frederick North, Guilford ötödik grófja, a korábbi francia igazgatás alatt létrehozott intézmény továbbfejlesztéseként.

• Három iskolája volt: filológiai, jogi és orvosi.
• A tantárgyak közt volt fiziológia, botanika, politikai gazdaságtan, valamint büntető- és polgári jog.
• Az orvosi kar két szakaszban működött: 1824–1828 és 1844–1865 között.
• Érdekesség: George Bowen, aki 1847 és 1851 között az akadémia elnöke volt, később Queensland első kormányzója lett Ausztráliában.

A vége szomorú. A Jón-szigetek 1864-es Görögországhoz csatolása után az akadémiát bezárták, hogy ne konkuráljon a frissen alapított Athéni Egyetemmel. A tanári kar egy része és a teljes könyvtár Athénba került. A mai Ionios Egyetemet 1984-ben alapították az akadémia jogutódjaként, vagyis 120 évig nem volt egyetem Korfun.

10. Korfu egy önálló állam fővárosa volt

1815 és 1864 között Korfu nem egy tartomány székhelye volt, hanem egy nemzetközileg elismert állam fővárosa: a Jón-szigetek Egyesült Államáé.

• 1815. november 9. – a bécsi kongresszus után brit protektorátus jött létre, fővárosa Korfu.
• 1817. augusztus 26. – megkapta az alkotmányát. Kétkamarás parlament működött: a Jón Szenátus a végrehajtó, a Jón Nemzetgyűlés a törvényhozó hatalom.
• A hivatalos nyelv sokáig az olasz volt. 1849-ben üléseztek először görögül, és 1852-től lett a görög az egyetlen hivatalos nyelv.
• 1864. március 29. – londoni szerződés; 1864. május 21. – egyesülés Görögországgal, amit a britek „ajándéknak” szántak az újonnan trónra lépett I. György királynak.

A tágabb jelentőség: az elődje, a Heptanészoszi Köztársaság (1800–1807) volt „az első alkalom, hogy a görögöknek – ha korlátozott formában is – önkormányzatuk legyen Konstantinápoly 1453-as eleste óta”. A modern görög önkormányzatiság tehát nem Athénban, hanem itt kezdődött.

Ha az óvárosban sétálsz, a Szent Mihály és Szent György-palota, a Liston árkádsora és a brit közigazgatás épületei mind ebből a korszakból maradtak. Ez nem díszlet: ez egy megszűnt állam kormányzati negyede.

11. A modern Görögország első államfője korfui volt

Ioannisz Kapodisztriasz 1776. február 10-én született Korfun – és ő lett a modern görög állam első kormányzója.

Az életútja szokatlan: mielőtt görög államfő lett, Oroszország külügyminisztere volt 1816. augusztus 21. és 1822. augusztus 8. között, Karl Nesselrodéval megosztva, I. Sándor cár alatt. Vagyis egy görög szigetlakó irányította a cári birodalom külpolitikáját.

Az 1827-es troizéni nemzetgyűlés választotta meg Görögország kormányzójává; a hivatalát 1828. január 18-tól 1831. szeptember 27-ig töltötte be. Ekkor Konsztantinosz és Georgiosz Mavromihalisz meggyilkolták a nafplioni Szent Spyridon-templomban. „A modern görög állam alapítója”, „a görög függetlenség építésze” – ezek a jelzők ragadtak rá.

Korfun ma a repülőtér, egy filharmonikus egyesület és számos utca viseli a nevét. A szülőháza a város óvárosában áll.

12. Krikett a főtéren – a brit örökség

Ha nyáron kiülsz a Liston valamelyik teraszára, jó eséllyel azt látod, hogy az előtted lévő gyepen fehér ruhás emberek krikettet játszanak. Görögországban. Ez nem vicc és nem turistalátványosság.

A britek honosították meg a sportot a Jón-szigetek feletti uralmuk idején (1815–1864), és „a sziget első csapatai a britek távozása után, nem sokkal 1864 után alakultak”. A német Wikipédia szerint a krikett valószínűleg a sziget legrégebbi modern sportága.

• A legrégebbi ma is működő klub a Kerkyraikos G.S., 1893-ból. További klubok: GSK Vyron (1925) és AO Faiax (1976).
• A Görög Krikettszövetség 1996-ban alakult, és ez az egyetlen görög sportszövetség, amelynek nem Athén, hanem Korfu a székhelye.
• A szövetségnek húsz klub a tagja – szinte mindegyik korfui, néhány athéni és ioanninai kivétellel.
• Görögország az ICC, a Nemzetközi Krikett Tanács társult tagja; Korfu adott otthont az európai bajnokság ötödik divíziójának 2009-ben és a másodiknak 2012-ben.

A pálya a Spianada alsó terén (Kato Plateia) van, közvetlenül a Liston előtt. A meccsek ingyenesek és nyilvánosak – ha valaki elkap egyet, egy fagyival le lehet ülni nézni. Ennél korfuibb dolgot nehéz csinálni.

13. A Spianada Európa egyik legnagyobb tere

A Spianada nemcsak nagy: Görögország legnagyobb tere, és egyben Európa egyik legnagyobb tere – területe alapján világviszonylatban is a huszonhetedik.

A neve a velencei „nyílt, sík terület” kifejezésből ered, a velenceiek a lőtávolság miatt lebontották az erőd előtti teljes városrészt, hogy szabad tüzelési sávjuk legyen. A tér tehát nem esztétikai döntés eredménye, hanem egy katonai szükségleté – a mai formáját viszont már a napóleoni francia megszállás alatt kapta.

• Felső tér (Pano Plateia): parkosított rész, középen a Maitland-rotunda, valamint a zenepavilon a filharmonikusoknak.
• Alsó tér (Kato Plateia): nyílt gyep, itt van a krikettpálya, északi végében pedig a Szent Mihály és Szent György-palota.
• Az alsó teret nyugatról a Liston árkádsora szegélyezi – ezt a franciák építették, a párizsi Rue de Rivoli mintájára.

14. Sissi palotáját egy német császár vette meg

Az Achilleiont mindenki Sissi palotájaként, azaz Erzsébet osztrák császárné rezidenciájaként ismeri – de a palota történetének legalább annyira fontos szereplője egy másik uralkodó.

Sissi 1890-ben rendelte meg az épületet, közvetlenül a fia, Rudolf trónörökös 1889-es halála után. Az építész az olasz Raffaele Caritto volt, a telek 200 000 négyzetméter. A koncepció egy ókori phaiák palota volt, központi témája Akhilleusz. Sissi saját szavaival: „Oszlopcsarnokos, függőkertes palotát akarok, kíváncsi tekintetektől védve – Akhilleuszhoz méltó palotát.”

Sissi 1898-as meggyilkolása után az épület gazdátlan maradt, amíg 1907-ben II. Vilmos német császár meg nem vásárolta. Ő 1914-ig nyári rezidenciaként használta, és Johannes Götz szobrásszal állíttatott egy hatalmas Akhilleusz-szobrot, ezzel a felirattal: „A legnagyobb görögnek a legnagyobb némettől.” A feliratot a második világháború után eltávolították – a szobor viszont ma is áll.

Az épület további élete legalább ilyen kalandos:

• Az első világháborúban francia és szerb katonai kórház.
• 1921–1924: örmény árvaház.
• 1962–1983: kaszinó és múzeum egyszerre.
• 1981: a James Bond – Szigorúan bizalmas forgatási helyszíne.
• 1994: európai csúcstalálkozó helyszíne.
• Ma: múzeum, a görög állami ingatlankezelő társaság (ETAD) kezelésében. A helyreállítás miatt jelenleg csak a kert és a külső területek látogathatók.

Az Achilleion az ötödik napra van betervezve az útitervben, és a látnivalók listáján is szerepel.

15. Négymillió olívafa – és mind velencei örökség

Korfun körülbelül három-négymillió olívafa áll, és az eredetük a 16. századra nyúlik vissza. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a sziget úgy néz ki, ahogy: az ezüstzöld olajfaerdő nem természetes növénytakaró, hanem egy ötszáz éves gazdaságpolitika eredménye.

A velencei logika kettős volt. Egyfelől „a korfuiakat arra ösztönözték, hogy az olívabogyó termesztésével gazdagodjanak” – állami prémiumot fizettek minden elültetett facsemetéért. Másfelől eltiltották őket attól, hogy kereskedelmi versenybe lépjenek Velencével: az olajat Velencébe kellett szállítani. A velencei uralom 1386-tól 1797-ig, több mint négy évszázadig tartott, és a hatása ma is látszik – a 18. században Korfu város lakosságának több mint fele velencei nyelven beszélt.

Van egy gyakorlati következménye is, amit a szigeten azonnal észreveszel: a korfui olajfákat nem metszik alacsonyra, mint máshol a Mediterráneumban, hanem hagyják magasra nőni, és a termést hálóval szedik fel a földről. Ezért érzed erdőnek, nem ültetvénynek.

Bónusz: hat szám, ami sokat elmond Korfuról

Ezek nem fértek bele a tizenötbe, de kár lenne kihagyni őket.

• 1924 – a kumquat éve. Ettől az évtől termesztik nagyobb területen Korfun a törpe narancsot (Citrus japonica), amelyet Sidney Merlin brit botanikus hozott a szigetre. Európába Robert Fortune hozta be Kínából, 1846-ban. A korfui kumquatlikőr ma a sziget egyik jelképe.
• 1 hektár – az Egérsziget (Pontikonisi) területe. Ezen az egyetlen hektáron áll egy 11. vagy 12. századi bizánci Krisztus Pantokrátor-kápolna. A sziget valószínűleg Arnold Böcklin A holtak szigete című festményét ihlette – és itt szórták szét Gerald Durrell és nővére, Margaret hamvait, mert gyerekkorukban ide úsztak ki. A repülőtér pályavége alig fél kilométerre van tőle északra: innen a világhírű, lagúna feletti leszállás látványa a Kanoni kilátóból.
• 5 000 – a Kék temető halottai. 1915 végén a vert szerb hadsereg és kormány Albánián át menekülve Korfun keresett menedéket. A Vido szigetén berendezett improvizált kórházakban óriási volt a halálozás, és a sziklás talaj miatt tengeri temetésre kényszerültek: több mint ötezer embert temettek a tengerbe Vido közelében. A vizeket azóta „Kék temetőnek” (Plava Grobnica) hívják, Milutin Bojić verse után. A szerbek az 1930-as években hálaemlékművet állítottak Vidón a görög nemzetnek.
• 1917. július 20. – Jugoszlávia alapdokumentuma. Ezen a napon írta alá Korfun Nikola Pašić szerb miniszterelnök és Ante Trumbić, a Jugoszláv Bizottság elnöke a Korfui Nyilatkozatot, amely kimondta, hogy „a szerbek, horvátok és szlovének egyetlen »háromnevű« nép”, és meghatározta a leendő állam nevét, szerkezetét és uralkodóházát. Vagyis Jugoszlávia papíron egy görög szigeten született.
• 1 111,3 mm – az éves csapadék. Ez messze a legtöbb a görög szigetek között; Santorinin körülbelül 270 mm esik. Több mint négyszeres a különbség – innen jön Korfu zöldje, és a Kükládok kopársága. A szigetek összehasonlításáról külön cikk szól.
• 48,8 fok – az abszolút hőingás. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 42,8 °C volt (2007. július 24.), a legalacsonyabb −6,0 °C (2012. január 17.). Egy mediterrán szigeten ez meglepően nagy szórás.

És még két apróság, ami segít elhelyezni a szigetet: Korfut mindössze 3–23 kilométer széles tengerszoros választja el Albániától – szárnyashajóval fél óra Szarandába, onnan tizennégy kilométerre pedig ott az UNESCO-világörökség Butrint. A repülőtér kifutópályája pedig 1959 óta változatlanul 2 373 méter, ezért nem tudnak a legnagyobb gépek leszállni Korfun.

És végül: a könyv, amitől Korfu híres lett

Gerald Durrell 1935 és 1939 között, tíz- és tizennégy éves kora között élt Korfun. Az ebből született Családom és egyéb állatfajták 1956-ban jelent meg, azonnali siker lett, és sokat lendített a korfui turizmuson. Három nagy tévéadaptáció készült belőle: 1987-ben a BBC tízrészes sorozata, 2005-ben egy 90 perces BBC-film, és 2016–2019 között az ITV négyévados The Durrells sorozata, amelynek a cselekménye 1935 és 1939 között játszódik. A siker tette lehetővé, hogy Durrell megalapítsa a Jersey Zoological Parkot – vagyis a korfui gyerekkor közvetve egy máig működő természetvédelmi intézményt hozott létre.

Ha érdekel, mi az a rengeteg állat és növény, amit Durrell gyerekként Korfun összegyűjtött, arról a sziget élővilágáról szóló cikkben írtam részletesen.

Gyakori kérdések

Ha ezek után kedvet kaptál

A tizenöt érdekesség nagy része a helyszínen is megnézhető: az Óvár, a Contrafossa, a Spianada, a krikettpálya, Angelokastro, az Achilleion és a Pontikonisi mind rajta van a látnivalók listáján, és beleférnek az ötnapos útitervbe. Tervezéskor az érkezés előtti tudnivalókkal és az autóbérléssel és közlekedéssel érdemes kezdeni – ez a két dolog dönti el, mennyit fogsz látni a szigetből.

Kapcsolódó korfui cikkek

• Korfu útikalauz – Minden gyakorlati tudnivaló egy helyen: mikor a legjobb menni, hogyan lehet eljutni, mennyibe kerül, hol lehet megszállni és mit lehet megnézni.
• Korfu története – A phaiákoktól a velencei erődökön és a brit protektorátuson át a mai turizmusig.
• Korfu látnivalói és programjai – Must see helyek, must do élmények – és az is, amit nyugodtan kihagyhatsz.
• Korfu 5 nap alatt autóval – Napokra bontott, reális útiterv Sidaritól Korfu városáig, menetidőkkel és időzítéssel.
• Korfui étkezés és gasztronómia – Pastitsada, sofrito, bourdeto, kumquat és a spetsieriko – mit érdemes enni, mit lehet hazavinni, mit jobb elkerülni.
• Korfu érkezés előtt – Méretek, pénz, nyelv, kártyás fizetés, egészségügy és minden apróság, amit indulás előtt tudni érdemes.
• Korfu vagy másik görög sziget? – Kréta, Rodosz, Zakynthos, Kos, Santorini, Mykonos és társaik számokkal összevetve.
• Korfu városlátogatás: Két-három nap Kérkyrában, egész napos sétaútvonallal az erődöktől Kanoniig.
• Korfu tapasztalatok: Szemét, tömeg, szúnyogok, hegyi utak: tíz dolog, amivel érdemes indulás előtt számolni.
• Paxos és Antipaxos hajókirándulás: Egész napos hajóút Korfuról: menetrend, árak, kék barlangok és a türkiz öblök.