Időjárás-előrejelzés app: melyik pontos, és mennyit ér a 30 napos előrejelzés?

Melyik időjárás-előrejelzés app a pontos, és mennyit ér egy 30 napos előrejelzés? Ehhez előbb azt kell látni, ki méri az adatokat, melyik modell számol belőlük, és melyik app honnan veszi az előrejelzést. A cikk ezt időtávonként és régiónként veszi sorra, és kitér a mértékegységekre és a hóhatárra is.

Az időjárással kapcsolatban két mondat az alapelvem: „Nincs rossz idő, csak rossz felszerelés.” és „Bolond az, aki olyan dolgon idegeskedik, amin nem tud változtatni.”

Az utazás időpontját úgy választom, hogy tudom, milyen évszak és milyen időjárás jellemző arra az időpontra és helyre. Az előrejelzést csak utána kezdem figyelni, két héttel az indulás előtt.

Ki méri az időjárást, és honnan jön az adat?

Minden előrejelzés mérésekkel kezdődik, és ezek nagy része nem az appokat fejlesztő cégektől jön. Az adatokat a nemzeti meteorológiai szolgálatok gyűjtik (Magyarországon a HungaroMet, Ausztriában a GeoSphere Austria, Szlovéniában az ARSO), és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hálózatán cserélik ki egymással. A mérések fő forrásai:

• Felszíni állomások: hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadék, páratartalom. A HungaroMet 2026-ban önkéntesek bevonásával 1500 magán-mérőállomás (PWS) telepítését tervezi a hazai hálózat kiegészítésére (Economx, 2026. április).
• Rádiószondák: a WMO szerint közel 900 helyről engednek fel egyszerre időjárási ballont, a legtöbb helyen naponta kétszer, 100–200 állomáson naponta egyszer (Anadolu Agency, WMO-adatok).
• Repülőgépek: a menetrend szerinti járatok automatikus mérései (AMDAR) naponta kb. 230 ezer adatot adnak a WMO hálózatába (WMO).
• Hajók és bóják: a tengerek fölött, ahol nincs állomás.
• Műholdak: az ECMWF-hez naponta kb. 800 millió megfigyelés érkezik, ebből kb. 60 millió minőségellenőrzött adat kerül a modellbe, nagyrészt kb. 90 műholdas műszertől (ECMWF, 2026).
• Radar: a csapadékot közel valós időben mutatja. A következő néhány órára szóló, nagyon rövid távú előrejelzés (angolul nowcasting) a radar, az állomások és a modellek adatainak összefésülésével készül.

Az adatcserét a WMO 2021-es egységes adatpolitikája szabályozza: az alapadatokat a tagországoknak „szabadon és korlátozás nélkül” kell megosztaniuk (WMO, 2021). Ezért dolgozik a világ összes nagy előrejelző központja nagyjából ugyanazokból a mérésekből.

Hogyan lesz a mérésből előrejelzés?

A mérésekből számítógépes modellek számolják ki, hogyan változik a légkör. A modell a Földet rácspontokra osztja, és minél sűrűbb a rács, annál több részletet lát: hegyeket, völgyeket, tópartokat. A globális modellek az egész Földre számolnak, a regionálisak egy kisebb területre, de sokkal sűrűbb rácson.

A nagy globális modellek

A regionális modellek 1–3 km-es rácson futnak. A DWD ICON-D2 modellje 2,2 km-es, Németországot, Ausztriát, Svájcot és a Benelux államokat fedi le 48 órára (Windy). A HungaroMet az ECMWF mellett az AROME és a WRF modellt, valamint az INCA és a MEANDER nagyfelbontású, nagyon rövid távú rendszert is használja, és a meteorológusok ezek eredményeit vetik össze (met.hu). Ausztriában a GeoSphere INCA rendszere 1 km-es felbontásban, 15 percenként frissítve ad 3 órás előrejelzést állomásadatokból, távérzékelésből, modellből és nagy felbontású domborzatmodellből (GeoSphere Austria).

Ensemble: amikor a modell ötvenszer számol

A légkör kaotikus: egy apró mérési hiba néhány nap alatt nagy eltéréssé nő. Ezért a központok ugyanazt az előrejelzést sokszor lefuttatják, kicsit módosított kiinduló adatokkal. Ez az ensemble, magyarul valószínűségi vagy együttes előrejelzés. Az ECMWF mesterséges intelligenciás AIFS ENS rendszere például 51 változatot számol (ECMWF, 2025). Ha a változatok egyeznek, nagy a bizonyosság. Ha szétszóródnak, az előrejelzés bizonytalan.

A HungaroMet ezt fáklyadiagramon mutatja: a naponta kétszer készülő 10 napos valószínűségi előrejelzésen a 10–90%-os és a 25–75%-os sáv, az átlag és a determinisztikus előrejelzés is látszik (met.hu).

Mesterséges intelligencia az előrejelzésben (2025–2026)

Az ECMWF 2025. február végén élesítette első AI-modelljét (AIFS Single), 2025. július 1-jén pedig a több változatot számoló ensemble-t (AIFS ENS). Az ECMWF szerint az AIFS ENS több mutatóban, például a felszíni hőmérsékletben akár 20%-kal jobb a fizikai modelleknél, több mint tízszer gyorsabb, és kb. ezredannyi energiát használ (ECMWF, 2025).

A Google DeepMind GenCast modellje a Nature-ben 2024 decemberében közölt eredmény szerint a vizsgált 1320 célváltozó 97,2%-ában pontosabb volt az ECMWF ensemble-előrejelzésénél, 15 napos távon (Google DeepMind). A Google 2025. november 18-án mutatta be a WeatherNext 2-t, amely a Google Keresőben, a Pixel Weather appban, a Geminiben és a Google Térképben adja az előrejelzést (Android Authority). Az AI-modellek ugyanazokból a mérésekből indulnak, mint a fizikai modellek, a megfigyelőhálózatot nem váltják ki.

Ki keres pénzt az időjárásból? Így működik a piac

Az állami szolgálatok közpénzből működnek, és a modelleredmények egyre nagyobb része ingyenes. Az amerikai GFS adatait bárki szabadon felhasználhatja. Az ECMWF 2025. október 1-jétől a teljes valós idejű katalógusát CC BY 4.0 licenccel, teljes felbontásban nyitotta meg: az adatért nem kér díjat, csak a nagy volumenű vagy egyedi kiszolgálásért (ECMWF). 2025 ősze óta tehát bármelyik app ingyen hozzáférhet az ECMWF előrejelzéseihez.

Az appok ezért főleg a feldolgozásban és a megjelenítésben különböznek egymástól. A bevételük négy forrásból jön: reklám, felhasználói és helyadat, előfizetés, valamint vállalati adatszolgáltatás (média, reklám, légiközlekedés, energia). A nagy szereplők:

• The Weather Company (The Weather Channel app, weather.com, Weather Underground): az IBM 2024 elején adta el a Francisco Partners befektetési cégnek. A cég szerint havonta átlagosan több mint 360 millió embert ér el, és vállalati ügyfelei is vannak a média, a reklám és a légiközlekedés területén (Francisco Partners, 2024).
• AccuWeather: amerikai magáncég. Az ingyenes appja reklámos, a reklámmentes Premium és a figyelmeztetéseket adó Premium+ fizetős (App Store).
• Windy: a prágai Windyty SE a CzechCrunch szerint 2020-ig veszteséges volt, és az előfizetés bevezetése után lett nyereséges; 2024-es bevétele 322 millió cseh korona volt (CzechCrunch, 2025). 2024 júniusában többségi részesedést szerzett a svájci meteoblue-ban; a két szolgáltatás külön fut tovább (meteoblue).
• Foreca: 1996-ban alapított finn cég (Espoo). Több mint 50 forrásból készít előrejelzést vállalatoknak és médiának, és saját appja is van (Foreca).
• Apple: 2020 márciusában megvette a Dark Sky appot, 2023. január 1-jén leállította, és a funkciói az iPhone saját Időjárás appjába kerültek (MacRumors).
• Google: 2025 novembere óta saját AI-modellel (WeatherNext 2) számol a Keresőben és a Pixel telefonokon.

Melyik időjárás appok működnek főleg pénzkeresésre?

Két dokumentált eset mutatja, hogy egy időjárás app bevétele nem mindig a jobb előrejelzésből jön:

• The Weather Channel app: Los Angeles városa 2019-ben beperelte az app üzemeltetőjét és az IBM-et, mert a felhasználók nem tudták, hogy a helyadataikat harmadik feleknek adják el. A város szerint a tudnivaló egy 10 ezer szavas adatvédelmi szabályzatban volt elrejtve. A 2020. augusztusi egyezség szerint a cég átalakította a tájékoztatást, a vádakat viszont végig vitatta (KTVU/AP, 2020).
• AccuWeather: 2017-ben egy biztonsági kutató kimutatta, hogy az iOS-app a Reveal Mobile nevű, helyadatokból reklámcélzást készítő cégnek küldött adatokat, a Wi-Fi-router nevét akkor is, ha a felhasználó letiltotta a helymeghatározást. Az AccuWeather ezután kivette az érintett kódot az appból (TechCrunch, 2017).

A másik kérdéses gyakorlat a túl hosszú előrejelzés. Az AccuWeather 2016-ban 90 napos előrejelzést vezetett be. Meteorológusok szerint 10 napon túl a napi bontású előrejelzésnek nincs valódi értéke, egyikük a tenyérjósláshoz hasonlította (ScienceAlert, 2016).

Erről ismerhető fel a pénzgyűjtő app

• Napi bontású, ikonos előrejelzés 30, 45 vagy 90 napra. A hivatalos szolgálatok ilyet nem adnak: a HungaroMet honlapján a napi bontás kb. egy hétre szól, a valószínűségi előrejelzés 10 napra (met.hu), az ECMWF 46 napos előrejelzése pedig heti átlagokat mutat (ECMWF).
• Sehol nem írja le, milyen modellből vagy forrásból dolgozik. A Windy, a meteoblue, a Ventusky és az Apple ezt nyilvánosan közli (részletek a következő fejezetben).
• Folyamatos, háttérben futó helymeghatározást kér, és az adatvédelmi tájékoztatója hosszú, nehezen érthető. A Los Angeles-i per pont erről szólt. Az App Store adatlapján az „Alkalmazás adatvédelme” rész megmutatja, milyen adatot gyűjt az app.
• A reklám önmagában nem jel. A meteoblue és az AccuWeather ingyenes appja is reklámos, a reklámmentesség náluk fizetős (App Store).

Melyik app honnan veszi az adatot?

Az árak az App Store adott országos változatából vannak, máshol eltérhetnek.

A Bergfex 2014-ben a ZAMG-gal (a GeoSphere Austria elődjével) együttműködve indította időjárás appját (pressetext, 2014). A Tiroler Tageszeitung 2025-ös összehasonlítása szerint ma is a GeoSphere Austria adja az előrejelzéseit, amely több más appnak is szállít adatot.

Mennyire pontos az előrejelzés 1 napra, 1 hétre és 1 hónapra?

Az amerikai NOAA szerint az 5 napos előrejelzés kb. 90%-ban, a 7 napos kb. 80%-ban pontos, a 10 napos vagy hosszabb nagyjából az esetek felében (NOAA NESDIS).

A javulás folyamatos. Egy 2015-ös Nature-tanulmány szerint az előrejelzés az elmúlt 40 évben évtizedenként kb. egy nappal lett jobb (Bauer és mtsai, Nature, 2015). A Met Office szerint a mai 4 napos előrejelzésük olyan pontos, mint 30 éve az egynapos volt (Met Office). Az ECMWF 2024-es értékelése szerint Európában egy fontos hőmérsékleti mutatónál (850 hPa) először haladta meg a 10 napot az az időtáv, ameddig az előrejelzés egy meghatározott hasznossági küszöb fölött marad (ECMWF, 2024).

Megéri-e egy hónappal előre nézni az időjárást?

Napi szinten nem. Az ECMWF 46 napos előrejelzése heti átlagokat ad, és azt mutatja, melegebb vagy hidegebb lesz-e egy hét az évszakban megszokottnál (ECMWF). Az ECMWF saját értékelése szerint a 3. és a 4. héten már kisebb az előnye a többi központ modelljeivel szemben, és a javulás sem egyértelmű (ECMWF, 2024). Egy hónapra tehát az derül ki, hogy átlagosnál melegebb vagy csapadékosabb időszak várható-e. Hogy egy adott napon esik-e, az nem.

Hónapokkal előre ezért a jellemző időjárást, az éghajlatot kell nézni. A Málta útikalauzban például havi bontásban van, milyen idő jellemző a szigeten. A Rota Vicentinán 2025. június végén, a túra első napjaiban hőhullámot fogtam ki. Az utóbbi években már júniusban jönnek a nagy hőhullámok, ezért ezt az időszakot szerintem érdemes kihagyni, és inkább korábban vagy később menni.

Mi befolyásolja a pontosságot?

• Domborzat. A hegyek között a völgyben és a gerincen más az idő, amit egy durvább rácsú globális modell nem lát. Ezért futnak az Alpokban 1–2 km-es rendszerek (ICON-D2, INCA), és ezért mutat a Bergfex külön hegyi és völgyi előrejelzést.
• Zivatarok. A nyári zivatar kis területen, gyorsan alakul ki. A következő órákra ezért készül külön, radarra és állomásokra épülő rövid távú előrejelzés.
• Tengerpart. A Rota Vicentina nyugati partján végig fújt a szél, nem erősen, de folyamatosan, és viszonylag ritkán tűzött a nap. Általában enyhén felhős, párás, ködös idő volt, és ahogy kiértem a nyugati partra, a hőhullám gyakorlatilag megszűnt. Madeira időjárásáról a Madeira tudnivalók cikkben írtam.
• Mérési sűrűség. Ahol kevés a mérés, ott a modell bizonytalanabb kiinduló állapotból számol. A WMO szerint Afrikában van a legkevésbé fejlett földi megfigyelőhálózat; 2023-ban 37 időjárási radar volt a kontinensen, Európában 345, Észak-Amerikában 291 (AP/PBS, 2023).
• Felbontás. A GFS 13 km-es, az ICON-D2 2,2 km-es, az INCA 1 km-es rácson számol. A sűrűbb rács a domborzatot is pontosabban követi.

Melyik időjárás app a legmegbízhatóbb Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában?

Minden régióban a nemzeti meteorológiai szolgálat a hivatalos forrás: ők adják ki a viharjelzéseket, és Európa legtöbb országában az Apple Időjárás is tőlük veszi a figyelmeztetéseket (Apple). Ezek mellett a globális modelleket mutató appok (Windy, Yr, meteoblue) a világ bármely pontjára adnak előrejelzést.

Független mérés is van: az amerikai ForecastWatch 2024-es, 1–5 napos globális összehasonlításában 15 szolgáltató közül a Microsoft (79,51%), a The Weather Channel (79,23%) és a Foreca (77,69%) végzett az élen. A ForecastWatch maga jelezte, hogy a Foreca az ügyfele (ForecastWatch, 2025). Az ilyen rangsorokat a cégek reklámként is használják: a The Weather Company például „a világ legpontosabb előrejelzőjének” nevezi magát (Francisco Partners).

Csapadék mm-ben vagy literben? Mértékegységek és jelek, amiket félre lehet érteni

• 1 mm csapadék = 1 liter négyzetméterenként. A kettő ugyanaz: az 1 mm-es vízoszlop négyzetméterenként 1 liter víz (HungaroMet). Ezért írja az egyik app mm-ben, a másik l/m²-ben, a magyar hírek pedig gyakran literben. Amerikai appokban inch is lehet: 1 inch = 25,4 mm.
• Csapadékvalószínűség (%). Az amerikai NWS meghatározása szerint a 40% azt jelenti, hogy az adott ponton 40% az esélye legalább 0,01 inch (kb. 0,25 mm) csapadéknak. Nem azt, hogy az idő 40%-ában esik, és nem azt, hogy a terület 40%-án (NWS).
• Érzett hőmérséklet. A szél, a páratartalom és a napsütés miatt tér el a mért hőmérséklettől: a mozgó levegő gyorsabban hűti a testet, a párás levegőben lassabban párolog a verejték (Met Office, 2026). Az AccuWeather erre saját, védjegyzett mutatót használ (RealFeel).
• Szél. Az appok km/h-ban, m/s-ban vagy csomóban adják meg: 1 m/s = 3,6 km/h, 1 csomó = 1,852 km/h. A széllökés (szélroham) a rövid ideig tartó legnagyobb sebesség, ezért nagyobb az átlagos szélsebességnél; sok app külön számként mutatja.
• UV-index. Felhős időben is magas lehet. A Rota Vicentina nyugati partján általában enyhén felhős, párás, ködös idő volt, az UV-sugárzás így is nagyon magas.
• Hőmérséklet. Az amerikai appok alapbeállításban Fahrenheitet mutathatnak: 68 °F = 20 °C, 86 °F = 30 °C.

Mi a hóhatár, és miben más, mint a fagyszint?

A fagyszint (null fokos határ) az a magasság, ahol a levegő hőmérséklete 0 °C. A hóhatár az a magasság, ameddig a hulló csapadék hóként ér le. A hóhatár mindig a fagyszint alatt van, mert a hópelyhek a fagyszint alatti, 0 foknál melegebb rétegben sem olvadnak el azonnal.

A svájci SRF Meteo szerint nedves levegőben a hóhatár kb. 200–400 méterrel van a fagyszint alatt, ott, ahol a csapadéknak nagyjából a fele már elolvadt. Száraz levegőben a hó akár 1000 méterrel a fagyszint alatt is lejuthat (SRF Meteo, 2021). Ha egy előrejelzés csapadékos időben 1800 méteres fagyszintet mutat, a hó nagyjából 1400–1600 méter fölött esik.

A német nyelvű hegyi előrejelzésekben a fagyszint neve Nullgradgrenze, a hóhatáré Schneefallgrenze. Hegyi túránál ebből a két számból látszik, hogy a gerincen eső vagy hó várható.

Megéri előfizetni egy időjárás appra?

Az előfizetés a legtöbb appnál reklámmentességet, sűrűbb frissítést, hosszabb órás bontást, több térképet vagy figyelmeztetést ad. Az App Store-adatlapok szerint:

A fizetős funkciók (órás felbontás, sűrűbb frissítés, modell-összehasonlítás, villámtérkép) ott számítanak, ahol órákon múlik a döntés, például vitorlázásnál, siklóernyőzésnél vagy egy magashegyi gerinc időzítésénél. Az alapadat már ingyenes: az ECMWF modelljét a Windy ingyenes változata is mutatja.

Így nézem én: 2–3 app, két hét, eltérések

Utazás előtt általában 2–3 appot nézek előrejelzésre, két héttel előre, és 2–3 naponta nézem az eltéréseket.

A meteorológusok valószínűségi (ensemble) előrejelzése is így működik, csak sokkal több változattal. Ha több, különböző modellre épülő app ugyanazt mutatja, nagyobb a bizonyosság; ha szétszóródnak, az előrejelzés még bizonytalan. A meteoblue ezt meg is jeleníti: több modellt egy meteogramon mutat, így látszik, hol egyeznek (App Store), a Windyben pedig a modellek egymás mellé tehetők. Ha két app ugyanazt az ECMWF-futást mutatja, az összevetésük keveset mond. Az eltérésnek akkor van jelentése, ha az appok más modellből dolgoznak.

Az időjáráson nem tudok változtatni, az időponton és a felszerelésen igen. Erről szól a két mondat, amivel kezdtem: „Nincs rossz idő, csak rossz felszerelés.” és „Bolond az, aki olyan dolgon idegeskedik, amin nem tud változtatni.”

Gyakori kérdések