Inotai Hőerőmű – története és legális bejárása vezetett sétán

Az Inotai Hőerőmű Várpalota keleti szélén, Inotán áll: az 1950-es évek egyik legnagyobb magyar ipari beruházása volt, és 2001. december 30-án állították le végleg. Ma elzárt magánterület, egyedül nem mehetsz be, de vezetett, sisakos sétán (2026 őszén 10 190–19 900 Ft/fő) és az augusztusi INOTA Fesztiválon legálisan bejárhatod. Budapestről autóval kb. egy óra, egy séta 2–4 óra.

A három hűtőtornyot az is ismeri, aki sosem hallott Inotáról: a 8-as főúton a Balaton felé autózva Várpalota előtt bukkannak fel. Az erőmű ötven évig termelt áramot, főleg a szomszédos alumíniumkohónak, aztán két évtizedig csak romosodott. 2023 óta fesztivál, fényművészeti kiállítás és vezetett séták viszik vissza az embereket a csarnokokba.

Hol van az Inotai Hőerőmű?

Az erőmű Várpalota keleti külterületén áll, Inotán, amely 1951 óta a város része. A telket délről a 8-as főút, keletről az Erőmű utca határolja, a bejárat is innen nyílik. Működése idején az erőmű és a köré épült telep saját irányítószámot kapott: 8104.

A telep egy MATE-szakdolgozat szerint 22,35 hektáros, ebből kb. 1,5 hektáron ma is működő áramelosztó alállomás van. A három hűtőtorony a HVG szerint 60 méternél magasabb, ezért Székesfehérvár és Veszprém között messziről látszanak. Várpalota mindkét megyeszékhelytől kb. 20 km-re fekszik.

Hogyan és miért épült az erőmű?

Az Inotai Hőerőmű az első ötéves terv része volt: a várpalotai lignitre épült, hogy áramot adjon a szomszédba tervezett alumíniumkohónak. Az ötlet 1949-ben vetődött fel, a terveket egy államközi megállapodás alapján csehszlovák mérnökök készítették, és a telket közvetlenül a kohó területe mellé jelölték ki.

Az alumínium gyártása rengeteg áramot igényel: a bauxitból timföld lesz, a timföldből a kohóban elektrolízissel alumínium. A Várpalota-szócikk szerint a szénbánya, az erőmű és a kohó láncolata már az 1950-es években országos jelentőségű termelést adott. A bauxitbányászat oldaláról a gánti bauxitbánya és múzeum mutatja meg a történetet.

Az építés 1950 márciusában kezdődött. A próbaüzem 1951. november 7-én indult, innen kapta a nevét: November 7. Hőerőmű. Ugyanabban az évben, december 6-án táplált először áramot az országos hálózatba. A HVG szerint az építkezésen rabok, köztük politikai foglyok is dolgoztak.

Teljes kiépítésben, 1954-re hét gőzkazán és hat, egyenként 20 MW-os turbógenerátor működött, összesen 120 MW teljesítménnyel. A HVG adatai szerint naponta kb. 4500 tonna szenet égettek el, és 1957–58-ban kb. 900-an dolgoztak itt három műszakban.

Az első évek nehezen indultak. A berendezések gyakran elromlottak, a javításhoz a csehszlovák félre kellett várni. A várpalotai bánya nem tudott elég lignitet adni, ezért távolabbi bányákból vasúton hozták a szenet.

Az erőmű és a kohó dolgozóinak a Készenléti lakótelep épült, mellé művelődési ház, a fesztivál oldala szerint strand is. Az INOTA Fesztivál leírása szerint a területen Hincz Gyula és Fónyi Géza 1950-es évekbeli mozaikjai és Kovács Margit 1957-es domborműve is megmaradt.

Mikor és miért állították le az erőművet?

A széntüzelésű erőművet 2001. december 30-án állították le végleg, mert elavult, erősen szennyezett, és az áramára már nem volt szükség. A hanyatlás azonban évtizedekkel korábban elkezdődött.

1973 és 1975 között gázturbinás csúcserőmű épült mellé, ezzel a teljesítmény 164 MW-ra nőtt. 1977-től sorra felújították a kazánokat, mert addigra teljesen elhasználódtak. A HVG idéz egy 1971-es újságcikket, amely már akkor „a legkorszerűtlenebb, a legkisebb magyar erőmű”-nek nevezte.

A legnagyobb gond a szennyezés volt. Az 1980-as években egyetlen nap alatt 120 tonna kén-dioxidot bocsátott ki, a HVG szerint a hatása 20–30 km-es körzetben érződött. 1990-ig pernyeleválasztókat építettek be.

Az 1990-es években a szén is elfogyott alóla. 1992. október 1-jén a várpalotai bánya felhagyott a mélyműveléssel, az erőmű egy ideig Balinkáról és Ajkáról kapta a szenet. 1998-ban a tulajdonos Bakonyi Erőmű Vállalatot privatizálták, 1999-ben pedig a Magyar Villamos Művek jelezte, hogy nem hosszabbítja meg a szerződést. A teljesítmény ekkorra a korábbi tizedére esett.

A leállítás után a berendezéseket leszerelték, az épületek egy részét lebontották. A 105 méteres kéményt 2011 szeptemberében baleseti veszély miatt felrobbantották. 2012 óta az egyik egykori zagykazettában hulladéklerakó működik, ez nem azonos a látogatható csarnokokkal.

Mi lett az erőművel a bezárás után?

Az erőmű ma magánkézben van, és a komplexum egésze nem áll örökségvédelem alatt (HVG, 2024). A három hűtőtorony helyi védettséget kapott, a Béke Művelődési Ház pedig országos műemlék. A tulajdonos nevét az általam átnézett nyilvános források nem közlik.

Filmforgatások

A romos csarnokok a filmeseknek is kellettek. A kazánházban forgatták a Szárnyas fejvadász 2049 egyes jeleneteit, és az erőmű feltűnik a Veszettek című magyar filmben is (Wikipédia, HVG). A HVG riportja szerint a hely az urbexesek kedvelt célpontja is lett, de erről lent, a bejárásnál írok bővebben.

INOTA Fesztivál és Fényerőmű

2023. augusztus 31. és szeptember 3. között itt rendezték meg az első INOTA Fesztivált, a budapesti NVC és a Centrum Production szervezésében, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásával. Elektronikus zene, fényinstallációk és mapping: az első kiadás a European Festival Awards „Best Small Festival” kategóriájának rövidlistájára került.

2024-ben két kisebb esemény volt, 2025-ben és 2026-ban augusztus végén ismét teljes fesztivál (2026-ban augusztus 27–30.). 2026. augusztus 13–24. között Fényerőmű néven fényművészeti kiállítás is volt a turbinacsarnokban, a kazáncsarnokban és a hűtőtornyok körül. A turbinacsarnok a fesztivál leírása szerint 6000 m²-es, üvegtéglás falú tér. A következő fesztivált a szervezők 2027. augusztus 26–29-re hirdetik.

Hogyan lehet legálisan bejárni az Inotai Hőerőművet?

Egyedül sehogy: a terület elzárt magánterület. Legálisan két módon jutsz be: a Túrajó Veszprém vezetett sétáin, vagy jeggyel a fesztivál és a fényművészeti kiállítás napjain. A Wikipédia is a Túrajót nevezi meg a legális vezetett túrák szervezőjeként, a sétaszervező pedig maga írja, hogy a hely „a hétköznapi emberek elől elzárt terület”.

Az interneten sok urbexfotót találsz Inotáról, de ez nem jelenti, hogy szabadon be lehet menni. Kerítést mászni és engedély nélkül bemenni nem szabad: ez más tulajdona, és az épületek állapota is kiszámíthatatlan. A vezetett sétán ugyanazokat a csarnokokat látod, sisakban, olyan vezetővel, aki tudja, hol lehet járni.

A Túrajó sétái

Minden séta az erőmű bejáratától indul az Erőmű utcában: a buszmegálló utáni kis körforgalomnál kell balra fordulni, a bejárat előtt ingyenes parkoló van. Jegyet a Túrajó jegyoldalán veszel, az árat online regisztrációkor fizeted. Csoportoknak egyedi időpont is kérhető, és van angol nyelvű séta is.

A séták nem menetrend szerint, hanem meghirdetett napokon indulnak. 2026 őszén a jegyoldalon ezek szerepeltek: október 23. (Csúcs volt Inotán 11:00-kor és 13:30-kor, Tiéd a gyár! 15:30-kor), október 25. (fotóstúra, már telt ház), november 7. és november 22. (Csúcs volt Inotán). November 22-én egy „Erőművészet” című séta is indul, hűtőtorony- és vezénylőbejárással.

Ha csak egy sétát választanék, a Csúcs volt Inotán lenne az: ez a leghosszabb, ebben van benne a művelődési ház és a kazánház teteje is. A nyolc emeletet gyalog kell megmászni, ezért a szervező jó állóképességet kér. Gyerekkel vagy kevésbé jó kondícióban a Tiéd a gyár! a jobb választás, ott a földszinten maradtok.

Fesztivál és kiállítás

A fesztiválon és a Fényerőmű kiállításon jeggyel járhatod be a csarnokok egy részét. A fesztivál házirendje szerint csak a kijelölt területeken mozoghatsz, zárt cipő kötelező, 18 év alatt csak felnőttel mehetsz, 22 óra után pedig csak 18 év felettiek léphetnek be.

Mennyire veszélyes az erőmű területe?

Annyira, hogy egyedül nem szabad bemenni. A MATE-szakdolgozat a telep fő problémái között a folyamatosan romló állapotú épületeket és a szennyezett talajt nevezi meg. A fesztivál házirendje szerint a terep helyenként egyenetlen és burkolatlan.

A sétákon ezért kötelező a sisak, és ezért kell a zárt cipő meg a lámpa. A vezető útvonalán kell maradni, a kordonokon és a lezárt részeken túlmenni nem szabad. A strobofényes rendezvényeket a programturizmus.hu leírása várandósoknak, epilepsziásoknak és pacemakerrel élőknek nem ajánlja.

Honnan nézheted meg az erőművet kívülről?

Ha nincs séta, vagy csak útba esik, a lényeget kívülről is látod. A hűtőtornyok a 8-as főútról, Székesfehérvár és Várpalota között tűnnek fel, a fesztivál oldala is így mutatja be őket: mindenki ismeri, aki a fővárosból a Balatonhoz autózik.

Közelebbről az Erőmű utcából és a buszmegálló környékéről látod a tornyokat és a főépületet, a kerítésen kívülről. Inota falu felől is látszanak a tornyok a házak fölött. A főútról csak menet közben lehet nézelődni, a padkán megállni fotózni veszélyes; az Erőmű utca felől biztonságosabb.

Hogyan juthatsz el az Inotai Hőerőműhöz?

Autóval

Budapestről kb. egy óra autóval a fesztivál utazási útmutatója szerint. Várpalota a 8-as főút mellett fekszik Székesfehérvár és Veszprém között, az erőműhöz az Erőmű utcán kanyarodsz be. A séták idején a bejárat előtt ingyen parkolhatsz; fesztiválkor a parkolásról a szervező oldala tájékoztat.

Nyisd meg Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

Vonattal és busszal

Budapest-Déli pályaudvarról napközben több vonat jár Várpalotára, a menetrendet és a jegyet a MÁV jegyoldalán találod. Az egykori inotai megállóhely már nem üzemel, a legközelebbi állomás Várpalota, a belvárostól 700–800 méterre délkeletre.

Várpalotán a helyi 1-es, 1Y és 13-as busz megy ki Inotára, az Erőmű lakótelepig; a helyi járatokat 2025 óta a Thury-Busz üzemelteti. Távolsági busszal az „Alumíniumkohó bejárati út (Erőmű lakótelep)” megállóig mehetsz, onnan kitaposott ösvény vezet a bejárathoz. Fesztiválkor a szervező transzferbuszt indít Várpalota vasútállomásról.

Mikor érdemes menni?

Belülre akkor mehetsz, amikor séta vagy rendezvény van, ezért az időpontot a jegyoldal dönti el, nem az évszak. A Túrajó 2026 őszén októberben és novemberben is több sétát hirdetett, a fesztivál és a Fényerőmű augusztus közepén és végén van.

Ha a fényművészet és az esti hangulat érdekel, az augusztus a jó választás. Ha inkább az épületek és a történet, egy tömeg nélküli őszi séta többet ad. Kívülről bármikor megnézheted a tornyokat, ehhez nem kell időpont.

Mit lehet még megnézni Várpalotán és környékén?

Az erőmű egy félnapos program, a másik felét Várpalota belvárosában töltheted. A két fő látnivaló a vár és a Zichy-kastélyban működő múzeum, mindkettő a városközpontban van.

Thury-vár és a bányászattörténeti gyűjtemény

A 14. században épült Thury-vár a török korban királyi végvár volt, ma kiállítóhely. Az erőmű után az első emeleten lévő Gróf Sztáray Antal Bányászattörténeti Gyűjtemény illik legjobban a napba: a várpalotai szénbányászat 1876-ban indult, és ez a szén adta az erőmű tüzelőanyagát. Október 1. és április 30. között keddtől vasárnapig 10–17 óráig, május 1. és szeptember 30. között 10–18 óráig van nyitva, hétfőn zárva.

A jegyárak 2026-ban: felnőtt 3000 Ft, diák és nyugdíjas 2500 Ft, a családok kiegészítő gyerekjegye (14 éves korig) 1700 Ft.

Trianon Múzeum a Zichy-kastélyban

A Trianon Múzeum a Zichy-kastélyban működik, amelyet 1863-ban Ybl Miklós tervei szerint építettek át. A múzeum az első világháborút lezáró békeszerződéssel és következményeivel foglalkozik, 2023 szeptemberében nyitott újra a teljes felújítás után. A kastély legszebb terme az ovális könyvtárszoba Pállik Béla mennyezetfreskójával.

A múzeum nyitvatartása: keddtől vasárnapig 10–18 óra, a pénztár 17:30-kor zár, hétfőn zárva. Március 15-én, június 4-én, augusztus 20-án és október 23-án ingyenes. A 2026. május 1-től érvényes jegyárakat a múzeum képként teszi közzé, ezek ott láthatók.

Várvölgyi tanösvény és Maderspach Viktor-kilátó

Ha még mozognál egyet, a Várvölgyi tanösvény a vártól indul a Keleti-Bakony egyik szurdokvölgyébe. 13 állomása van, a vártól a 13. állomásig 6,4 km, a piros sáv jelzésen is elérhető. A leírás szerint a völgy és környéke több mint száz éve katonai lőtér része, ezért a helyi tájékoztatás és a táblák a mérvadók.

A Maderspach Viktor-kilátó a Tési-fennsíkon áll, 246 méteren. A torony 10,6 m magas, a felső szintjéről Várpalotát és délkelet felé a Sárrétet látod. Várpalotáról Tés felé indulva a városhatártól már látszik, a Tési útról jobbra táblák vezetnek hozzá.

Ha továbbmenél a Balaton felé, a Káli-medence vagy a Badacsony gyalog jó folytatás egy második napra.

Gyakori kérdések

Képek az Inotai Hőerőműről