Emberi komédia szoborcsoport – különleges szobrok a Kornyi-tó partján

Az Emberi komédia szoborcsoport négy, 2,4–3,6 méter magas mészkő- és acélalakja 1986 óta áll egy füves dombon a Kornyi-tó partján, Kővágóörs határában. Ingyenes, egész évben szabadon megnézhető, és a kis parkoló a szobrok mellett van. Ha ennél több időd van, a 8–9 km-es Theodora tanösvényen Kékkútról gyalog is ideérsz, útközben a Káli-medence vizes rétjein és egy 18. századi mosóházon át.

A Káli-medence közepén, a Köveskálról Kővágóörs felé vezető úton feltűnik négy furcsa, magas alak egy domb tetején. Ezek az Emberi komédia szobrai. A helyiek és a kirándulók gyakran csak „káli Stonehenge”-ként emlegetik őket, pedig nem őskori kövek, hanem egy Munkácsy-díjas szobrász 20. századi munkája.

Mi az Emberi komédia, és ki készítette?

Az Emberi komédia Veszprémi Imre Munkácsy Mihály-díjas szobrász négyalakos kompozíciója. A Köztérkép adatlapja szerint 1986-ban állították fel a Kornyi-tó melletti dombon. Az alakok 240, 280, 340 és 360 centiméter magasak, testük mészkő, a vázuk acélcső.

A mű régebbi, mint a mostani helye. Ugyanezen az adatlapon van egy 1979-es archív fotó, amelyen a szoborcsoport egy kiskunhalasi szabadtéri kiállításon látható. A Káli-medencébe tehát már kész alkotásként került.

A turisztikai leírások őrökhöz vagy pásztorokhoz hasonlítják őket, akik a medencét figyelik. Szerintem ez a legjobb kulcs hozzájuk: a domb tetejéről valóban az egész medencére látnak.

Eltűntek, majd visszakerültek (2022–2023)

2022 decemberétől a dombon csak a tartócölöpök álltak, a szobrok eltűntek. Nem lopták el őket: restaurálásra vitték. A We Love Balaton cikke szerint a munkát Bodor István restaurátor végezte egy káptalantóti szobrászműhelyben, és 2023 nyarán kerültek vissza a helyükre.

A baj oka a vázban volt. Az acélcsövek rozsdásodni kezdtek, a rozsda kitágult, és szétrepesztette a mészkő testeket. Az egyik alakot négy-öt darabból kellett újra összeállítani. A köveket megtisztították a zuzmótól, homokszórással és nagynyomású vízzel, és kőragasztóval rögzítették.

Jancsó Miklós és a Kornyi-tó

A Kornyi-tó környéke Jancsó Miklós kedvelt forgatási helyszíne volt, és a szobrok több filmjében is feltűnnek. A Köztérkép adatlapján van egy 2001-es fénykép is, amelyen Jancsó és Cseh Tamás a szoborcsoport mellett áll, a régi forgatásokra emlékezve.

Hogyan jutsz el az Emberi komédiához és a Kornyi-tóhoz?

Autóval a legegyszerűbb: a szobrok a Köveskál és Kővágóörs közötti úton, a Káli-medence déli részén állnak, és az útról is jól látszanak. Budapestről az M7-es autópályáról a 71-es főútra térsz, és a Balaton északi partján Révfülöpig mész. Onnan a 7314-es út visz fel Kővágóörsre, majd tovább Köveskál felé.

Parkolás: a Netkoffer leírása szerint Köveskál felől érkezve, nem sokkal a szobrok után jobbra van egy kis murvás parkoló. A parkolás ingyenes, kerítés, nyitvatartás és belépő nincs. A Köztérkép koordinátái: 46.865236, 17.597709.

Tömegközlekedéssel nehezebb. A vasútvonal a Balaton-parton fut, a legközelebbi állomás Révfülöp. A medence falvaiba buszok mennek; a Theodora tanösvény kiindulópontjánál van a Kékkút, gyógyvízüzem megálló. A járatok a menetrendek.hu oldalon kereshetők.

Nyisd meg Google Mapsben – innen a telefonodra is átküldheted.

Milyen a Kornyi-tó?

A Kornyi-tó kb. 20 hektáros, sekély, lefolyástalan tó a Káli-medence közepén. A kővágóörsi önkormányzat leírása szerint mintegy kétharmadát nádas borítja, a környéke vizes, mocsaras, egyes részeit legeltetik. A vízmélysége a leírások szerint 0,5–1 méter, és nagy aszályban ki is száradhat.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szerint ez a Balaton-felvidék egyetlen nagy felületű tava, itt él a térség leggazdagabb vízimadár-állománya, és a madárvonulás idején is fontos pihenőhely. 2014 óta élőhely-rekonstrukció folyik, ennek köszönhetően nőtt a nyílt vízfelület.

Fürdésre nem alkalmas: sekély, nádas, védett tó. A tó partján táblák mutatják be a helyi növényeket és az ürgéket. A tótól északnyugatra a Sásdi-legelő tanösvény vezet egy kis nádas tavacska mellett. A nemzeti park kéri, hogy a látogatók ne térjenek le a jelzett utakról.

Gyalog Kékkútról: a Theodora tanösvény

A Theodora tanösvény egy kb. 8–9 km-es kör, amely Kékkútról indul, és a Kornyi-tavon, a szoborcsoporton és Kővágóörs szélén át tér vissza. A nemzeti park tanösvény-oldala szerint 8 km hosszú, egész évben ingyenesen bejárható, és 2004-ben nyílt meg.

A kiindulópont a Theodora Kereki-forrás, a Theodora ásványvizet palackozó kékkúti üzem mellett, a Balaton-parttól kb. 3 km-re. Az út a Sásdi-patak mentén halad a Kornyi-tó felé, végig sík, kevés szintkülönbséggel.

2025 októberében felújított formában adták át újra. A Turista Magazin beszámolója szerint a palackozó cég és a nemzeti park közös munkája, 10 állomással. A táblák szövege hangosan is meghallgatható (Mácsai Pál olvassa fel), a QR-kódok kvízkérdésekhez vezetnek, az irányt pedig faragott fa madárfejek mutatják.

A hossza forrásonként kicsit eltér. A nemzeti park 8 km-t ír; a Turista Magazin szerzőjének mérése a mosóházi kitérővel együtt 8,5 km volt. Én 3 órával számolnék megállásokkal, és túracipőt vinnék, mert a vizes rétek mentén csúszós lehet az út.

Ha még bírod, a kör két másik tanösvénnyel is összeköthető. Az 1,1 km-es Idő ösvénye a Föld 4,6 milliárd éves történetét mutatja be, és átvezet a szintén 8 km-es Theodora–Kékkő tanösvényre, amely a Szentbékkállai kőtenger felé indul.

Kővágóörsi kőtenger: innen kapta nevét a falu

A Kővágóörsi kőtenger lapos, lekerekített homokkősziklák mezője a falu keleti szélén. A nevét is innen kapta Kővágóörs: a köveket évszázadokon át fejtették, „vágták” malomkőnek, pinceboltnak, bástyának és mezsgyekőnek.

A sziklák a Pannon-tenger egykori homokturzásából keletkeztek. A homokot kovás kötőanyag cementálta kemény kővé, a felszínét később a szél és a víz csiszolta ki. Ezért vannak rajtuk sekély barázdák, kis üregek és esővízzel telt mélyedések.

A kőzet nagy részét elhordták, ma a falu keleti és nyugati kőhátának maradványai láthatók, védett területen. A leglátványosabb formák a Kutyabarát leírása szerint Szentimre-puszta közelében vannak. A sziklákra ne mássz fel: a nemzeti park ezt kifejezetten kéri.

A falu fölötti dombok is kirándulóhelyek. A Lapos- és a Kis-Hegyestű tufakúpjáról szép a kilátás. Kirándulóhely a Küszöb-orra és az Ördög-szikla is. A medence többi kőtengerét, a szentbékkállait és a salföldit a Káli-medence látnivalóiról szóló cikkemben írom le.

Kővágóörs további látnivalói

Kővágóörs két egymás elé épített templomáról is ismert. A Wikipédia szócikke szerint a templomdombon álló fehér evangélikus templom 1264-ben épült, berendezése gazdag barokk faragott munka. A dombról szép a kilátás a falura és a medencére.

Közvetlenül elé építették az ellenreformáció korában a katolikus templomot. Az építkezés 1773-ban kezdődött Eszterházy Károly egri püspök támogatásával, a felszentelés 1802-ben volt. Szemből teljesen eltakarja a régebbi templomot, ezért hívják a helyiek „dac-templomnak”.

A falu tájháza az úgynevezett Kerkápoly-ház, egykori tulajdonosáról, Kerkápoly István alispánról kapta a nevét, és 1995 óta működik tájházként.

A határban három középkori templomrom is áll: Sóstókál, Kisörs és Ecsér. Ezek a török korban elpusztult falvak maradékai.

Pálköve: Kővágóörs balatoni oldala

Kővágóörshöz tartozik Pálköve, egy kis üdülőtelep a Balaton partján, Révfülöp és Balatonrendes között. A település oldala szerint az 1920-as, 1930-as évek fordulóján kezdtek itt nyaralókat építeni, a 71-es út és a tó között, jórészt erdősávval elválasztva.

• Strand: Pálkövei strand, a 2026-os belépőár a kővágóörsi önkormányzat oldalán található.
• Rákóczi-forrás: szénsavas forrás alacsony dombok lábánál, ingyenesen ihatsz belőle, a kútja a strand területén van.
• Tölgyerdő és nádas: Pálköve a Balaton-felvidék egyik legnagyobb megmaradt tölgyesében fekszik, a parton pedig a tó kevés megmaradt ősnádasának egyike van.
• Bajcsy-Zsilinszky-villa: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1937-től sokat tartózkodott itt. A villájában 1966-ban nyílt emlékkiállítás 2009 óta zárva van.

Szerintem ez jó befejezése egy kővágóörsi napnak: délelőtt séta a Kornyi-tónál, délután fürdés Pálkövén.

Mikor érdemes a Kornyi-tóhoz menni?

A szobrokhoz egész évben mehetsz, de a tó tavasszal és ősszel a legjobb. Ilyenkor van több víz, és ekkor vonulnak a madarak, amelyeknek a nemzeti park szerint a Kornyi-tó fontos pihenőhelye. Nyár végén, száraz években a vízfelület összezsugorodhat, a tó akár ki is száradhat.

A domb tetején nincs árnyék, nyári délben ezért a korai reggelt vagy a késő délutánt választanám. A szobrok sziluettje alacsony napállásnál a legszebb, és a fotóhoz is akkor a legjobb a fény. Télen a Theodora tanösvény is járható, de a vizes rétek mentén sáros lehet.

Ha egy hosszú hétvégét töltenél a környéken, a 2027-es hosszú hétvégék listája segít a tervezésben. A Balaton-felvidék nyugati részén a zalaszántói sztúpa is jó kiegészítő program, az útvonalat pedig a Google My Mapsben érdemes előre összerakni.

Gyakori kérdések

Képek Kővágóörsről