Mit jelent a fenntartható turizmus? Az én szempontjaim az úti cél kiválasztásához

A fenntartható turizmus nem arról szól, hogy ne utazzunk. Arról szól, hogy a turisták nem egyenletesen oszlanak el: az EU vendégéjszakáinak közel 63%-a a terület 33%-án keletkezik (2023).

1950-ben 25,3 millió nemzetközi turistaérkezést mértek a világon, 2025-ben 1,52 milliárdot. Ez hetvenöt év alatt nagyjából hatvanszoros növekedés, és a UN Tourism 3–4%-os bővülést vár 2026-ra.

A szám mögött viszont nem egyenletes eloszlás áll. Néhány tucat helyszín viszi el a forgalom nagy részét, néhány hónapra összesűrítve. Ezért lehet ugyanaz a görög sziget augusztusban tarthatatlan, novemberben pedig kihalt.

Az alábbiakban nem lesznek öko-tippek a biciklizésről. Ahol egy tanács hatása jelentéktelen, azt leírom, és megmutatom, mi az, ami számokban tényleg számít.

Hogyan lett a nyaralásból tömegturizmus?

Négy lökésből: a szervezett utazás feltalálása, a sugárhajtás, a spanyol parti beépítés és a fapadosok. Mindegyik olcsóbbá tett valamit, ami korábban kevesek kiváltsága volt.

A szervezett utazás feltalálása

1841. július 5-én Thomas Cook megszervezte az első vasúti kirándulást Leicester és Loughborough között, egy mértékletességi gyűlésre. Cook baptista prédikátor volt, nem üzletember.

• 1855: az első nemzetközi csomagtúrák Angliából Brüsszelbe, Strasbourgba, Kölnbe és Párizsba, a párizsi világkiállításra.
• 1872: az első ismert világ körüli szervezett út, több mint 200 nap, nagyjából 48 000 kilométer.
• 1886: luxus gőzhajóflotta indul a Níluson. A mai tengerjáró-turizmus egyik őse.

A jet-korszak és a spanyol part

1958-ban állt kereskedelmi szolgálatba a Boeing 707, ezzel indult a sugárhajtású transzatlanti közlekedés. 1970-ben a Boeing 747 lenyomta az egy utasra jutó költséget.

A kínálati oldal ugyanekkor épült ki. A spanyol stabilizációs terv 1959-es elfogadása óta a turizmus a spanyol gazdaság kulcsszektora: innen datálódik a Costák, Benidorm, a Baleárok és a Kanári-szigetek betonozott fejlesztése.

Az eredmény ma is látszik. Spanyolország 2019-ben 83,5 millió nemzetközi látogatót fogadott, 2020-ban 18,9 milliót, 2025-ben viszont már 96,8 milliót. Ez a harmadik egymást követő rekordév volt (2023, 2024, 2025).

A fapados forradalom

2024-ben Európa 20 legnagyobb légitársasági csoportja 7,5%-kal több utast szállított, mint 2023-ban. A köztük lévő hét fapados viszont 19%-kal többet vitt, mint 2019-ben: a növekedés aránytalanul náluk jelentkezik.

Nagyságrendek 2024-ből: a Ryanair Group 197 millió utas, a Lufthansa Group 131 millió. A baleári repterek utasforgalma 2014 és 2024 között 31,9 millióról 47,4 millióra nőtt, és a repülőtéri kapacitás kemény felső korlát.

Mi változott az elmúlt tíz évben?

Négy dolog: a közösségi média, a rövidtávú lakáskiadás, a tengerjárók kapacitása és a járvány utáni visszapattanás. Egyik sem új, de mind a négy felgyorsította a koncentrációt.

Egy fotóhelyszín, százszoros forgalom

A norvég Trolltungán 2010-ben 800 látogatót számoltak, 2016-ban 80 000-et. Hat év, százszoros növekedés, lényegében egyetlen képtípus miatt.

Az osztrák Hallstattnak nagyjából 800 lakosa van, és 2020-ra napi több mint 10 000 látogatója, többségük buszos, rövid fotóstoppal.

Én 2026 októberében Neuschwansteinban és Hallstattban is jártam. Ha össze kell hasonlítanom, hol éreztem nagyobb tömeget, száz százalékig azt mondom, hogy Hallstattban. Neuschwansteinban minden tökéletesen koordinálva van, időpontos belépéssel, és nem érzed annyira a tömeget, pedig valószínűleg akkor is pont annyian voltak, mint máskor. Hallstattban először kb. 15 éve jártam, és szerintem a falu a túlturizmus miatt a hátrányára változott.

Rövidtávú lakáskiadás

2026 első negyedévében az EU-ban 144,3 millió vendégéjszakát közvetített az Airbnb, a Booking és az Expedia. Ez 9,7%-kal több az előző évinél, és a legnagyobb növekedést Málta hozta, 30,5%-kal.

Az arányokkal viszont vigyázni kell. Egy Airbnb által finanszírozott jelentés szerint 2024-ben az EU vendégéjszakáinak 78%-át a szállodák adták, és csak 22%-át a rövidtávú kiadás. A forrás érdekelt fél, de ez az adat más statisztikákkal is egybevág.

Tengerjárók és a visszapattanás

2025-ben 37,2 millió tengerjáró-utast regisztráltak globálisan, ami rekord. Az utasok 31%-a először hajózott. A járvány utáni kereslet közben három év alatt ledolgozta az elmaradást.

A terhelés szigetenként nagyon eltérő. Ha a görög szigetek közül választasz, a kilenc sziget összehasonlítása jó kiindulás.

Miért most robbant ki a feszültség?

Mert nem az abszolút szám lett elviselhetetlen, hanem a koncentráció és a szezonalitás. A következő két adat ezt a két fogalmat méri.

2023-ban az EU-ban eltöltött vendégéjszakák közel 63%-a tengerparti vagy városi célterületen valósult meg, holott ezek az EU területének mindössze 33%-át teszik ki. Az adat az Európai Bizottság közlekedési főigazgatóságának elemzéséből származik.

A szezonalitás alig javult

Az EU szezonalitási mutatója 2019 és 2023 között 43,2%-ról 42,4%-ra változott. Ez négy év alatt lényegében semmi.

2022-ben a horvát vendégéjszakák 59%-a esett júliusra és augusztusra, Bulgáriában 48%, Görögországban 43%. A legkiegyensúlyozottabb Málta és Finnország volt 25%-kal.

Málta országos adata viszont elrejti a helyi csúcsokat. 2024-ben az országos turisztikai intenzitás 8,2 vendégéjszaka volt 100 lakosra naponta, San Ġiljanban 79,9, Vallettában 69,4. Augusztusban San Ġiljan értéke 126,4, vagyis több turista tartózkodott ott, mint ahány ember lakik.

A máltai statisztikai hivatal effektív népességet is számolt: augusztusban 649 546 fő, decemberben 581 720. A gyakorlati következményekről a máltai útikalauzban írtam.

Mi a baj ebből a helyieknek?

Nem a turista jelenléte, hanem hat konkrét következménye: a lakhatás ára, a közlekedés, a víz, az árszint, a mindennapi boltok eltűnése és a bérek. Ezek mind mérhetők, és mind külön kezelendők.

Lakhatás: a legjobban dokumentált hatás

A legtöbbet hivatkozott kutatás Garcia-López, Jofre-Monseny, Martínez-Mazza és Segú nevéhez fűződik. 2020-ban jelent meg a Journal of Urban Economicsban, barcelonai adatokon, 2007 és 2017 közötti időszakra.

• 100 Airbnb-hirdetés egy negyedben: a lakbér 3,5%-kal, a tranzakciós ár 8,5%-kal emelkedik.
• Átlagos negyed: 2012 és 2016 között 54 hirdetéssel többet, ami 1,9%-os lakbér- és 4,6%-os áremelkedés.
• A legérintettebb negyedek: a felső tizedben, nagyjából 200 hirdetésnél 7%-os lakbér- és 17%-os áremelkedés.
• A mechanizmus: a hirdetések igazoltan csökkentik a negyedben lakó háztartások számát.

A makroszintű kép ennél durvább. 2025-ben a spanyolok a bruttó átlagbérük 50%-át fordították lakbérre, a 2019-es 38% helyett. Madridban ez 71%, Barcelonában 76%.

A Kanári-szigeteken az átlagos lakbér 34%-kal nőtt 2019 és 2024 között, jóval gyorsabban a béreknél. 2023-ban a lakosság egyharmada volt szegénységi kockázatnak kitéve.

A Baleárokon 2024-ben nagyjából ezer ember élt járműben, és ezért akár 1500 euró bírság is kiszabható. A háztartások 2023-ban a jövedelmük 21,6%-át fordították lakhatásra, azóta 30%-át, miközben az országos átlag 17,6%. A hajléktalanok 40%-a baleári születésű.

Közlekedés: az utca, ahol laknak

A forgalom nem a turisztikai zónákban okoz gondot, hanem a lakóutcákban. Hallstattba évi 20 000 turistabusz érkezik (2023).

Dubrovnikban 2025-ben a Speciális Forgalmi Rend közel 300 000 járművel csökkentette a behajtást. Barcelonában a kikötő napi tengerjáró-kapacitása 37 000 utas, ami a 2025 júliusi megállapodás szerint 2030-ig 31 000-re csökken.

A legnagyobb tétel viszont a repülőtér: Palma repterére 2031-re 35,7 millió utast prognosztizálnak (2026-os előrejelzés).

Víz: a legélesebb konfliktus

A spanyol lakosok naponta 127 és 140 liter közötti vizet használnak, a Baleárokon és a Kanári-szigeteken nyaraló turista viszont 300 és 1000 liter közöttit. Az adat a Fundación Renovables és a spanyol környezetvédelmi minisztérium közös anyagából származik (2026).

Florido-Benítez 2024-es tanulmánya 2022-es adatokon hasonló arányt ad, és hozzátesz egy részletet: Málaga tartományban 53 golfpálya működik vízhiányos területen.

Tenerife szigettanácsa 2024. május 29-én vízügyi vészhelyzetet hirdetett, amit 2025 októberéig hosszabbított. A válasz sótalanítás: a napi 15 827 köbméterről (2024. november) 50 000 köbméterre emelik a mennyiséget.

Katalóniában 2024-ben a szárazság miatt turistákat érintő vízkorlátozásokat fontolgattak, az úszómedencéket viszont mentesítették.

Árak és a mindennapi boltok eltűnése

A legpontosabb számsor Sevillából származik. Ruiz Romera és szerzőtársai kutatása 2025-ben jelent meg a Cities folyóiratban, 2008 és 2023 közötti üzletadatokon.

• Az üzletek 66%-a változtatta meg a kereskedelmi profilját 15 év alatt.
• Vendéglátóhelyek: 76-ról 158-ra, vagyis a kereskedelmi szerkezet 16%-áról 32%-ára.
• Szálláshelyek: 6-ról 21-re.
• Ami eltűnt: a háztartási cikkeket árusító boltok 48,2%-a, a ruha- és cipőboltok 25,2%-a.

A kutatók következtetése, hogy az európai történelmi városközpontok fokozatosan monokultúrás turisztikai desztinációkká válnak. Spanyolországban tíz év alatt 142 000 kisbolt zárt be (2015 és 2025 között).

Az árszint a helyieket is kizárja. Az Eurostat szerint a görög lakosság körülbelül 46%-a nem engedhet meg magának évi egy hét nyaralást, ami az EU-ban a második legrosszabb arány.

Munka és bérek a turizmusban

A spanyol szállodai szobalányok, a Las Kellys esete a legjobban dokumentált. A szakma 100 000 és 150 000 közötti embert foglalkoztat, 97%-uk nő (2024).

Havi 500 euróval kevesebbet kapnak a vendéglátóipari kollektív szerződéses szintnél, mert takarítási és nem vendéglátói szerződés alá sorolják őket. Málagában 8 óra alatt 45 szobát takarítanak, és csak nagyjából 5%-uk megy nyugdíjba a rendes korban.

A tengerjárók személyzete átlagosan napi 11,3 órát tölt munkával, gyakran heti hét napban (2024).

A fogyó belvárosok

Velence történelmi városmagjában 1975-ben 104 000 ember lakott, 2015-ben 55 000, 2024-ben 48 489. Az 1950-es évek óta a városmag több mint 120 000 lakost vesztett.

Dubrovnik óvárosában 1991-ben 5000-en éltek, 2026-ban körülbelül 1500-an. Mato Franković polgármester ezt részben a rövidtávú kiadás terjedésének tulajdonítja.

Van ellenvélemény is: Laura Besio velencei városi tanácsos szerint nem tesz jót a városnak, ha folyamatosan azt üzenjük a világnak, hogy Velence haldoklik.

Mennyi pénz marad tényleg helyben?

Kevesebb, mint gondolnád, de a pontos arányt senki nem tudja megbízhatóan megmondani. A turisztikai szivárgásról szóló számok többsége régi, másodkézből idézett becslés.

Becslések szerint Thaiföldön a turisták által elköltött pénz 70%-a elhagyja az országot, a Karib-térségben nagyjából 80%. Indiára 40% körüli becslés szerepel, és van olyan szélsőérték is, amely szerint egyes fejlődő országokban a költésnek csak 5%-a marad helyben.

Ezeket a számokat óvatosan kezelem, mert módszertanilag gyengék. Az irány viszont látszik: a külföldi utazásszervezők, légitársaságok, szállodaláncok és az import mind kiviszik a pénzt.

A másik oldal: mekkora ágazatról beszélünk

A WTTC szerint az utazás és turizmus 2025-ben a világgazdaság 9,8%-át adta. Az érintett országok kitettsége viszont sokkal nagyobb: Spanyolországban a turizmus 2024-ben a GDP 12,3 és 12,6% közötti része volt, a források eltérnek.

A Kanári-szigeteken a turizmus a regionális GDP nagyjából 35%-a és a foglalkoztatás közel 40%-a (2024). Görögországban a 2025-ös 23,6 milliárd eurós bevétel a kereskedelmi hiány közel 60%-át fedezte.

Egy gyakori számot érdemes helyretenni. A horvát statisztikai hivatal szerint a turizmus közvetlen GDP-hozzájárulása 11,32% volt 2022-ben, nem a közbeszédben terjedő 20%. A tágabb, 24,53%-os értékbe a belföldi, nem turisztikai utazás is beleszámít.

Hol tüntettek, és mit kérnek pontosan?

Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Ausztriában, és a követeléslistájukon sehol nincs a turizmus megszüntetése. A mozgalmak a növekedési modellt támadják, nem a látogatót.

Barcelona

2024. július 6-án nagyjából 3000 tüntető vonult fel. Vízipisztollyal fröcskölték a turistákat, és éttermi teraszokat kordonoztak el. A szervező Assemblea de Barris pel Decreixement Turístic 13 pontos javaslatcsomagot tett közzé.

A legkeményebb intézkedés ennél korábbi. 2024. június 21-én Jaume Collboni polgármester bejelentette, hogy a város 10 101 turisztikai lakáskiadási engedélyt von vissza. A határidő 2028. november.

Az indoklás számokkal: a lakbérek tíz év alatt 68%-kal, a lakásárak 38%-kal emelkedtek. 2016 óta a város 9700 illegális turisztikai lakást záratott be.

A lakosság mögötte áll. A 2026-os Barcelona Barométer szerint a lakosok 75%-a egyetért az engedélyek visszavonásával, és 31%-uk szerint a lakhatáshoz jutás a város legsúlyosabb problémája.

Kanári-szigetek és Mallorca

2024. április 20-án körülbelül 57 000 ember tüntetett mind a hét kanári szigeten. A követelések: látogatószám-korlátozás, ökoadó, turisztikai moratórium, és az ingatlanok nem rezidenseknek történő eladásának korlátozása.

A Canarias tiene un límite mozgalom 2025-ös listája öt pontból áll. A romboló szállodaprojektek leállítása, moratórium az új turisztikai fejlesztésekre, a lakosok garantált hozzáférése az egészségügyhöz és a lakhatáshoz. Mellettük környezetvédelmi turistaadó és tengeri szennyezés elleni intézkedések.

Mallorcán 2024. július 21-én volt a legnagyobb felvonulás. A résztvevők számát a szervezők 50 000-re, a rendőrség 20 000-re, a kormány 12 000-re becsülte. A jelszó: kevesebb turizmus, több élet.

A SET hálózat és 2026 ősze

2025. június 15-én a Southern Europe against Touristification hálózat 16 városban és régióban szervezett összehangolt tüntetésnapot, Barcelonától Velencén és Nápolyon át Lisszabonig. Barcelonában a rendőrség körülbelül 600 résztvevőt számolt, más forrás 1000 felettit.

A hálózat követelései konkrétak:

• A turisztikai ágyak számának korlátozása.
• A járatszám korlátozása és a reptéri bővítések leállítása.
• A tengerjárók korlátozása.
• A bérautók számának korlátozása.
• A rövidtávú lakáskiadás betiltása a lakóingatlanokban.

2026. szeptember 19-én és 20-án új hullám indult. Barcelonában a rendőrség 5500, a szervezők 30 000 résztvevőt becsültek, Ibizán körülbelül 5000-en voltak.

A fő követelés itt már nem a turisták száma, hanem a repülőterek bővítése. A barcelonai jelszó úgy szólt, hogy nincs bővítés, se most, se soha.

Mitől lesz egy helyszín túlterhelt?

Majdnem mindig egy konkrét szűk keresztmetszettől, nem az ország összes turistájától. Ha tudod, melyik mechanizmus működik az adott helyen, a saját utad is tervezhetőbb.

• A tengerjárók napi lökete: Santorinin a szabályozás előtt egyes napokon 11 000 és 17 000 közötti egynapos látogató érkezett. Dubrovnik ezért ír elő minimum 8 órás kikötést.
• A repülőtéri kapacitás: a Ryanair 2026 nyarán heti 715 járatot tervezett csak Mallorcára. A baleári repülőtéri társirányítási törvény ezt a logikát követi.
• A látnivaló fizikai szűkössége: a mallorcai Caló des Moro öbölbe körülbelül 100 ember fér el, és a Cinque Terre Via dell’Amore ösvényét 2025 tavaszától egyirányúsították.
• A film- és sorozathatás: a Trónok harca 2012 és 2015 között több mint 244 000 célzott helyszínlátogatót hozott Dubrovnikba.
• A rövid szezon: Bulgáriában a vendégéjszakák 48%-a, Görögországban 43%-a esik júliusra és augusztusra (2022).

A legdurvább példa a thaiföldi Maya Bay: a lezárás előtt napi 5000 látogató és 200 hajó fordult meg az öbölben, a korallzátonyok 80%-a pedig elpusztult.

Városi léptékben Kyoto Gion negyede a példa. A szűk magánutcákon 2024. április 1-jétől tilos a turistáknak belépni, a bírság 10 000 jen. Előzménye egy 2019-es fotózási tilalom volt.

Európában kisebb léptékben is ugyanez történik. Erről szól a sirmionei cikkem is: ahol a látnivaló egy keskeny félszigetre szorul, ott a napi csúcsot a terep szabja meg, nem a kereslet.

Mi működik, és mi nem?

A mennyiségi plafon működik, a kis összegű díj nem. Erre van két görög szigeten egy majdnem laboratóriumi tisztaságú természetes kísérlet.

Santorini és Mükonosz

2025. július 21-től mindkét szigeten ugyanaz a tengerjáró-illeték él: csúcsszezonban 20 euró fejenként. Santorinin azonban van napi 8000 fős plafon is, Mükonoszon nincs.

Santorinin a kiosztás előre, rangsorolt algoritmussal történik, és 2026-tól szigorodott. Korábban 80%-os kihasználtsággal számoltak, most 100%-kal, így egy 3000 fős hajó 3000 helyet foglal, nem 2400-at.

Velence napijegye: bevételnek jó, tömegszabályozásnak nem

A díj 5 euró előfoglalással, és 10 euró anélkül. Reggel fél 9 és délután 4 között érvényes, hét ellenőrzési ponttal.

A 2024-es kísérlet 29 napig tartott, 485 062 fizető látogatóval és 2,4 millió euró bevétellel. 2025-ben 54 napra bővült, 723 497 fizetővel és 5 421 425 euróval.

A tömeg viszont nem csökkent igazolhatóan. A napi átlagos fizető látogatószám 16 676-ról 13 046-ra esett, de ez egybeesett a régiós turizmuscsökkenéssel, így nem tulajdonítható a díjnak.

A legbeszédesebb adat, hogy a látogatók 49%-a a duplázott, 10 eurós díjat fizette. A csúcsnapon, 2025. május 2-án 24 951 fizető látogató lépett be, több, mint a városmag 48 500 fős lakosságának fele.

Utazói fórumokon visszatérő panasz, hogy a díj pénzszerzés, és hogy a kikerülőket nem bírságolták meg. Ez vélemény, nem statisztika. Bevételként ugyanakkor működött: 2025-ben legalább 1,5 millió euró maradt a költségek után, amit a hulladékadó csökkentésére fordítottak.

Ami még bizonyíthatóan működik

Dubrovnik a Respect the City programot 2017 óta futtatja. Egyszerre legfeljebb két hajó állhat be, hajónként legfeljebb 4000 utassal, minimum 8 órás kikötéssel. A buszos túraszervezők időpontot foglalnak, az óvárosban pedig gyalogosszámlálók mérnek.

A japán Himedzsi vára lakóhely alapú kettős árazást vezetett be, nem nemzetiségit. A belépő 2500 jen, a himedzsi lakosoknak 1000 jen. Az első hónap eredménye 17%-os látogatószám-csökkenés és duplázódó bevétel volt (2026).

Maya Bayt 2018 júniusában lezárták, és 2022 januárjában nyitották újra napi 2000 fős plafonnal, hajóbehajtási tilalommal. A feketeszirtcápák visszatértek, és 2019 februárjáig több mint 15 000 korallt szaporítottak el.

Velencében a nagy tengerjárók 2021-es kitiltása után a hajókból származó légszennyezés 80%-kal esett. Ez az egyik legtisztábban mérhető eredmény az egész témában.

Utazóként a kötelező előfoglalással találkozol a leggyakrabban. A máltai Kék Lagúnára például előre kell jegyet foglalni, ami nemcsak korlátoz, hanem tervezhetővé is tesz.

Ami nem

Bali 2024. február 14-én vezette be a 150 000 rúpiás, nagyjából 10 dolláros illetéket. Két évvel később a fizetési fegyelem körülbelül 35%, vagyis a turisták kétharmada nem fizet.

Bhután a napi illetéket 65 dollárról 200-ra emelte, majd a látogatószám visszaesése után 100 dollárra csökkentette (2022 és 2023 között). A legszigorúbb árpolitika is meghátrált, amikor a gazdasági hatás fájni kezdett.

Amszterdam 2023-as Stay Away kampánya célzott hirdetésekkel próbálta távol tartani a fiatal brit bulizókat. A brit látogatók száma 22%-kal esett a 2019-eshez képest, de a polgármester maga mondta 2023 novemberében, hogy a kampány hatástalan volt.

A turistafogadalmak hatását a kutatók korlátozottnak tartják: Freya Higgins-Desbiolles szerint a felelősséget a fogyasztóra tolják az iparág helyett. Joseph Cheer megfogalmazása rövidebb: egy 5 eurós adó nem fogja megakadályozni, hogy valaki Velencébe akarjon menni.

Melyik öko-tanács ér valamit, és melyik nem?

A szállodai törölköző újrahasználata és a szívószál elhagyása mérhetetlen amellett, hogy repülővel érkeztél. Ez nagyságrendi kérdés, nem cinizmus.

A legfrissebb mérvadó tanulmány Sun, Lenzen és szerzőtársaik munkája a Nature Communicationsben, 2024-ből. Eszerint a turizmus 2019-ben a globális üvegházhatású gáz-kibocsátás 8,8%-át adta, 5,2 gigatonna szén-dioxid-egyenértéket.

Ez 2009-ben még 3,7 gigatonna volt. A növekedés évi 3,5%, miközben a világgazdaság évi 1,5%-kal bővült: a turisztikai kibocsátás több mint kétszer olyan gyorsan nőtt, mint a gazdaság.

A tanulmány kulcsmondata a technológiáról szól: a kereslet évi 3,8%-os növekedése meghaladta a vállalatok évi 0,3%-os energiahatékonysági javulását. Kereslet-menedzsment nélkül a technológia nem hozza be a különbséget.

A közvetlen turisztikai kibocsátás 52%-a a repülés. A top 20 ország adja a globális turisztikai lábnyom háromnegyedét, az Egyesült Államok, Kína és India együtt 40%-át.

Van egy negyedik pont is, ami nem klímakérdés, hanem pénzkérdés: hol alszol és hol eszel. A kanári aktivisták és a Barcelona Barométer válaszadóinak 75%-a ugyanazt kéri, hogy a turisták helyi tulajdonú szálláshelyet válasszanak a lakóingatlanban működő rövidtávú kiadás helyett.

A kanári idegenvezetők és az ATAN természetvédő szervezet 2025-ös listája még gyakorlatiasabb. Azt kérik, hogy bérelt autóval senki ne hajtson oda, ahova nem szabad, a látogatók maradjanak a kijelölt ösvényeken, és ne zárkózzanak be az all-inclusive szállodába. Néstor Marrero Rodríguez megfogalmazásában: „menj a tengerpartra a medence helyett”.

Az alternatívakeresés is működik. A négy vízesés összehasonlításánál jól látszik, hogy a leglátogatottabb helyszín mellett szinte mindig van egy kevésbé terhelt, hasonló másik.

Miért számít, milyen messziről érkezünk?

Mert egy nyaralás karbonlábnyomának nagy részét az odaút adja, és az odaút hossza nagyságrendekben különbözik. Magyar szemszögből ez másképp néz ki, mint egy amerikai utazóéból.

Az alábbi táblázat saját számítás a brit kormány 2022-es kibocsátási tényezőivel, a repülésnél a nagy magassági többlethatással együtt. Nagyságrendi becslés, nem mérés.

Az arányok beszédesebbek az abszolút számoknál. Egy Bali-út annyi kibocsátással jár, mint 75 boszniai autós út négy fővel. Egy máltai repülőút 9,2-szer, egy korfui 6-szor annyi.

Az autó előnye kizárólag a kihasználtságból jön. Egyedül vezetve 177 kilogramm, ami már közel annyi, mint egy átszállásos repülőút.

Fordítva nézve: ha egy amerikai vendég jön ugyanarra a hétre, amikor mi Korfura megyünk, az ő odaútja nagyságrenddel többe kerül a légkörnek. Ugyanaz a hét, ugyanaz a sziget, sokszoros különbség az utazási lábnyomban.

Ebből nem következik erkölcsi fölény. Annyi következik belőle, hogy egy magyar utazó Európán belül strukturális előnyben van, és ezt az előnyt a vonat, a busz és a teli autó tovább növeli.

A repülési értékek inkább alsó becslések: a myclimate kalkulátora magasabb szorzót használ a nem szén-dioxid hatásokra, mint a fenti tényezők.

Akkor most ne menjünk sehova?

De, menjünk. A tüntetők sem ezt kérik: a követeléslistákon a növekedési modell szerepel, nem a látogató.

Egy 2024-es kanári tüntető mondata pontosan megfogalmazza a helyzetet. Az üzenet nem a turista ellen szól. Egy olyan turisztikai modell ellen szól, amely nem szolgálja azt a földet, ahol működik.

Négy döntésed van, amit egy helyszín tényleg érzékel: mikor mész, meddig maradsz, hol alszol, és hol költesz. A többi jó szándék, de a számokban nem látszik.

Az Instagram-helyszínekkel nem az a baj, hogy megnézed őket, hanem az, hogy mindenki ugyanabban a két órában nézi meg. Egy korai időpont vagy egy szeptemberi hét többet ér bármelyik öko-fogadalomnál.

A tervezésről szóló cikkben lépésről lépésre leírtam, hogyan állok neki egy útnak.

A sorozat további részeiben konkrét úti célokon nézem meg ugyanezt: mennyire várják a turistákat, van-e lakhatási gond, és mit kérnek a helyiek. A legfrissebb rész Ciprus turizmusáról szól.

Gyakori kérdések

Képek